Eyepress News / AFP
Nagyvilág

Hová menekülhetnek az afgánok a tálibok elől?

Kaotikus állapotok uralkodnak a tálib hatalomátvétel óta Afganisztánban, ami miatt sokan egy újabb menekülthullámtól tartanak. Az afgánok egyelőre nem tudnak kijutni az országból, de akkor sem feltétlenül Európába indulnának, ha sikerülne átjutniuk a határon.

Több mint egy hete kaotikus állapotok uralkodnak Afganisztánban, miután a tálibok húsz év elteltével bevették Kabult, és ezzel ismét ők vezethetik az országot. Az afgánok félelmükben pánikszerűen hagyják el otthonaikat, a nemzetközi politikában pedig napról napra egyre égetőbb a kérdés: mi lesz a menekültekkel?

Ahogy a 2015-ös válság idején, úgy most is megosztja a nemzetközi közösséget a probléma. Miközben az Európai Bizottság szolidaritásra szólított fel, több kormány azonnal bejelentette, hogy nem kér a bevándorlókból, míg mások csak nagyon korlátozott számban fogadnák be őket. Görögország és Törökország eközben már határfalat épít, de az Afganisztánnal szomszédos államok sem szívesen engednék be a migránsokat.

A helyzet annyiban más, mint hat évvel ezelőtt, hogy a tálibok sem akarják kiengedni az országból az afgánokat. A határokat gyakorlatilag hermetikusan lezárták, a kabuli reptérről is csupán néhány tízezer embert sikerült kimenekíteni mostanáig, ráadásul ők is zömében külföldiek voltak – főként nyugati kormányalkalmazottak, segélyszervezetek munkatársai és katonák.

Az afgánoknak tehát egyáltalán nincs egyszerű dolguk, ha el akarják hagyni a hazájukat, de ezzel együtt az országon belül már most több millióan váltak földönfutóvá.

Kapcsolódó
Visszatér a középkor Afganisztánban, vagy a tálibok megváltoztak?
Az afgán kormány kártyavárként omlott össze vasárnapra, az államfő valószínűleg Tádzsikisztánba menekült, a tálibok bevonultak a fővárosba. Mi lesz most Afganisztánban, és mire számíthat a világ a fundamentalista szervezettől az elkövetkező időben?

A szomszédos országok telítődnek

Egyelőre megbecsülni is nehéz, hogy hány afgán kényszerül majd elhagyni az országot, de sajtóértesülések szerint a tálibok jelenleg csak a kereskedőket, illetve a valós utazási okmánnyal rendelkezőket engedik át a határokon. Így a hagyományos útvonalakon csak nagyon kevés, veszélyben lévő ember tud kijutni Afganisztánból.

Ami biztos, hogy a tálib hatalomátvételt követően nem sokkal több ezren léptek át Pakisztánba, és megközelítőleg 1500 afgán tartózkodik Üzbegisztánban a határ közelében, ahol sátrakban szállásolták el őket.

Rengetegen várják még mindig a kabuli nemzetközi reptéren, hogy valaki megmentse őket, de a művelet a körülmények miatt rendkívül lassan halad. A Fehér Ház legfrissebb tájékoztatása szerint 37 ezer embert evakuált a fővárosból augusztus 14-e óta a szövetségeseikkel együtt, de azt nem közölték, hogy közülük hányan afgán állampolgárok.

Kapcsolódó
Sayed Khodaiberdi Sadat / Anadolu Agency / AFP Az országból való kijutásban bizakodók várakoznak a kabuli reptérnél 2021. augusztus 23-án.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy Afganisztánban nem szokatlan ez a szituáció. Az ENSZ adatai szerint még a tálib megszállás előtt – csak ebben az évben – 550 ezren hagyták el otthonaikat. Ha hozzávesszük azokat is, akik a korábbi években váltak hajléktalanná, akkor a 40 milliós országban most megközelítőleg 3,5 millió afgán hontalan.

Rajtuk kívül 2020-ban közel kétmillióan elmenekültek a háború elől, és a hivatalos statisztikák egyértelműen azt támasztják alá, hogy a közelmúltban nem Európa volt az első számú célpontja az afgánoknak. Pakisztán 1,5 millió, Irán 780 ezer embert fogadott be 2020-ban Afganisztánból, míg Németország 180 ezer, Törökország 130 ezer afgánnak adott menedékjogot ugyanebben az időintervallumban.

Az összkép viszont a közeljövőben változhat, mert a szomszédos országok már telítődnek, és kinyilvánították, hogy nem tudnak vagy nem hajlandók ennél több afgánnak helyet biztosítani.

Miután a tálibok bevették Kabult, Irán sátrakat állított fel az Afganisztánnal határos tartományaiban, de a belügyminisztérium közlése szerint ez csupán ideiglenes megoldás, és amint javul a helyzet, hazatoloncolják az itt elhelyezett embereket. Ennek az a legfőbb oka, hogy már most is 3,5 millió afgán él Iránban.

Az eddig leggyakrabban választott úti cél, Pakisztán sem jöhet már szóba. Imran Khan miniszterelnök még a nyár elején jelentette be, hogy amint átveszik a hatalmat a tálibok Afganisztánban, nem fogadnak újabb menekülteket. Bár néhány ezren így is átjutottak az elmúlt másfél hétben, egy rész kivételével az összes határt lezárták, ráadásul ezzel egyidejűleg a tálibok is feltartóztatják a kivándorolni igyekvőket. Tádzsikisztán 100 ezer afgánt tud a kormány közlése szerint befogadni, míg Üzbegisztánba alig 1500-an jutottak át, de ott is sátrakban kell tölteniük az éjszakákat a határ közelében.

Tárt karokkal senki nem várja őket a nagyvilágban

Ami a világ más pontjait illeti, a legtöbb ország egyelőre – finoman szólva is – óvatos álláspontot képvisel, már ha egyáltalán nyitottak lennének menekültek befogadására.

  • Az Egyesült Államok 500 millió dollárt különített el erre a célra, de nem részletezték, hogy ebből az összegből hány afgán állampolgár letelepedését tudnák finanszírozni.
  • Nagy-Britannia húszezer bevándorló fogadására tett ígéretet hosszú távon, vállalásuk negyedét még az idén teljesíteni is fogják.
  • Ausztrália háromezer afgánnak tervez humanitárius vízumot adni.
  • Svájc hallani sem akar afgán menekültekről, ahogy Sebastian Kurz osztrák kormányfő sem.
  • Emmanuel Macron francia elnök szerint ugyan meg kell védeni azokat, akik a legnagyobb veszélyben vannak, de az illegális migrációt meg kell állítani.
  • Németországba érkezhetnek a közeljövőben afgán menekültek, de a számukat mostanáig még nem határozták meg.
  • Törökország falépítésbe kezdett az iráni határon, és inkább pénzügyi segítséget nyújtanának Pakisztánnak, hogy onnan se induljanak tovább a menekültek.
  • A görögök szintén meghosszabbítják a határfalukat, hogy elrettentsék a menekülő afgánokat.

Mindezekből kirajzolódik, hogy az egész világ tisztában van az afgán krízis súlyosságával, ám egyelőre mindenki kivárásra játszik. Pedig lett volna idő felkészülni arra, hogy a történelem megismételheti önmagát.

Armend Nimani / AFP Migránsok a görög-macedón határnál 2015 decemberében.

Az uniós tagállamok most másként közelítenek a válsághoz

Bár nehéz megsaccolni, hogyha lesz tömeges migrációs hullám, az mikor éri el újra Európát, azt már biztosan látni, hogy az EU nem tanult a korábbi hibájából. A 2015-ös válság idején több mint egymillió szíriai állampolgár vette az irányt a kontinens felé, ami történelmi kihívás elé állította a blokk vezetőit. A 28 tagállam akkor képtelen volt közös álláspontra jutni, de kijelentették, tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő.

Ez a terv azonban mostanáig nem készült el.

Ugyan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az afgán menekültek befogadására szólított fel, ezzel különösebben nem fogja meghatni azoknak az uniós országoknak a kormányait, melyek korábban is elzárkóztak ettől az ötlettől. Sőt, mostanra szinte mindenben úgy reagálnak az uniós vezetők a potenciális menekültáradatra, ahogy korábban Orbán Viktor tette.

Kapcsolódó
Az EU vezetői nem szívesen mutatkoznak Orbánnal, de van, amiben minden ötletét átvették
Kabul eleste rengeteg olyan traumát hozott elő az Európai Unióból, amelyet még a 2015-ös menekültválság hagyott rajta. Most más a nemzetközi reakció: szinte mindenben úgy reagálnak az uniós vezetők a potenciális menekültáradatra, ahogy korábban Orbán Viktor tette.

A tálib megszállásból fakadó potenciális migránsválság kezelésére rögtön több opciót is felvázoltak az unión belül.

Az egyik ilyen, hogy az EU anyagilag támogatná Pakisztánt, Iránt, Tádzsikisztánt és Törökországot, ha befogadnák a menekülni kényszerülő afgánokat, akik így sokkal közelebb maradhatnának a hazájukhoz, és nem kellene tömegekben Európa felé venniük az irányt egy jobb élet reményében. Ha ezek az országok nem következetesen járnak majd el az elkövetkező időszakban, akkor az afgán menekültek egy része biztosan útra kel majd.

Felmerült az is, hogy azonnali, ugyanakkor átmeneti menedékjogot kellene adni az unión belül a rászoruló afgánoknak, de erre több tagállam ellenállása miatt nagyon kicsi az esély.

Az biztos, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban nagyon komoly migrációs vitákra lehet számítani Brüsszelben, Orbán Viktor pedig már be is jelentette, hogy felkészült erre a csatára.

Nagy kérdés, mennyien indulnának Európába

A bonyolultabb dolog a migránsválság, mert nemcsak azok az afgánok akarnak eljönni, akik együttműködtek a NATO-tagállamokkal, hanem sokan vannak, akik félnek a jövőtől, tömeges migráció várható. Brüsszel ma migránsokat akar, tehát ők nyilvánvalóvá tették.

Többek közt erről beszélt a miniszterelnök a Kossuth Rádióban vasárnap reggel. A helyzet nem ismeretlen, a retorika pedig maradt a régi.

2015-ben a hazai és a nemzetközi politikát is a menekültválság uralta, Orbán Viktor pedig Magyarország és Európa védelmezőjeként pozicionálta magát. Ez most sem elképzelhetetlen, de a végeredmény nagyban függ attól, hogy végül hány afgán menekült indul el a kontinensünk felé.

A hivatalos adatok szerint 2015-ben és 2016-ban 55 ezer afgán állampolgár nyújtott be menedékjogi kérelmet Magyarországon, de ők többségben az eljárás végét meg sem várva elhagyták az országot, és másik tagállamban is adtak be kérelmet. Mellettük ugyanebben az időszakban megközelítőleg 70 ezer szíriai folyamodott menedékjogért, de több mint 400 ezer tiltott határátlépőt is feltartóztattak.

Mindent összevetve egy év alatt összesen jóval több mint félmillió menekült haladt át akkor Magyarországon, de arra jelenleg semmi nem utal, hogy ismét ekkora tömeggel kellene majd szembenéznünk a déli határainknál. Részben azért nem, mert az első körben az Afganisztánnal szomszédos országokba indulnak a menekültek, másrészt pedig azért, mert jelenleg ezekbe az államokba sem könnyű eljutniuk. Ráadásul 2015 óta az európai államok többsége – a lehetőségeihez mérten – felkészült egy ilyen eseményre.

A helyzet persze egyik napról a másikra eszkalálódhat akár a pusztító szárazság, akár a koronavírus-járvány, akár a tálibok előre nehezen kiszámítható lépései miatt. Az újabb migrációs válság mértéke tehát most még megbecsülhetetlen, de akárhogy is alakul, a magyar kormánynak egy darabig biztosan lehetősége van erre építeni a politikai kommunikációját itthon és Brüsszelben egyaránt.

Kapcsolódó
Negyven éve élnek köztünk afgán menekültek, kell-e félnünk tőlük?
A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon nem csak háború elől menekülő afgánok élnek, sőt, a létszámuk is jelentős. Sokan már a nyolcvanas évek óta velünk élnek, közülük a legtöbben egyetemistaként kerültek hozzánk.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.