Farkas Norbert / 24.hu
Belföld

Negyven éve élnek köztünk afgán menekültek, kell-e félnünk tőlük?

Népes afgán közösség él Magyarországon, elsősorban Budapesten. Ők most riadalommal figyelik a hazájukban zajló eseményeket. A helyi közösségből családtagokat, rokonokat hagytak hátra Afganisztánban, így most különösen aggódnak a sorsukért. De mikor és miért választották ezek az emberek Magyarországot a hazájuknak? Milyen előítéletekkel kell megküzdeniük? Riportunkban ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

Aggodalommal figyeli az otthoni eseményeket a Magyarországon élő afgán közösség, amelynek nagy része már a 2015-ös menekültválság előtt érkezett – több hullámban – Magyarországra. A menekültként vagy munkavállalóként, illetve egyetemistaként itt élő afgánok közül sokan most a családtagjaikat, rokonaikat féltik, és tehetetlennek érzik magukat, miután a tálib mozgalom átvette az ellenőrzést a hazájuk felett.

Ebben a cikkben a Magyarországon élő afgán közösség egyik tagjának, illetve egy menekültügyi szakembernek a segítségével járjuk körbe, melyek is a hazai afgán kisebbség főbb jellemzői.

  • Mikor és milyen ütemben érkeztek Magyarországra afgán állampolgárok?
  • Milyen létszámban élnek köztünk?
  • Melyek a közösség főbb kulturális és etnikai jellemzői?
  • Mennyire tudnak és akarnak alkalmazkodni a magyarországi társadalmi viszonyokhoz?

Deldar Khaiber, a Menedék Egyesület interkulturális közvetítője a 24.hu kérésére szívesen osztja meg ismereteit és tapasztalatait arról, hogyan él Magyarországon az Afganisztánból származó emberek nagyon is vegyes közössége. Amikor arról kérdezzük, mikor érkezett Magyarországra meglepetésre nem évszámmal, hanem napra pontos dátummal válaszol. Mint mondja, ő maga a családtagjainak nagy részével 2004. február 20-án érkezett Magyarországra családegyesítés keretében. Deldar lényegében Magyarországon nőtt fel, anyanyelvi szinten beszéli a magyart, az afgán közösség megbecsült tagjaként pedig munkahelyén sokat tesz a hazánkban élő honfitársai boldogulásáért. A most hetven körül járó édesapja, aki a korábbi afganisztáni elit legszűkebb köréhez tartozott, 1998-ban jött menekültként Budapestre. Deldar Khaiber a Magyarországon élő afgán közösség létszámát 1000 és 2000 fő közé saccolja. Ez igen közel állhat a valósághoz, az ENSZ legfrissebb népesedési adatai szerint 2020-ban ugyanis összesen 1816 afgán származású ember élt Magyarországon.

Farkas Norbert / 24.hu Deldar Khaiber

Kováts András 2001 óta igazgatója a Menedék Egyesületnek, amely elsősorban a menekültek hazai társadalmi integrációját egyengeti. Tudományos szakemberként Kováts – bár korábban évtizedekig vizsgálta a bevándorlást a Kisebbségkutató Intézet munkatársaként – legújabban inkább a Nagy-Britanniában élő magyar migránsokat kutatja. Szerinte a Magyarországon élő menekültközösségek közül az afgán nemcsak az egyik legnagyobb, hanem a legstabilabb és legsikeresebb is. Az itt élő afgánokra az jellemző, hogy zökkenőmentesen beilleszkedtek a magyar társadalomba. Minthogy régóta élnek itt, – és felnőtt már egy második generáció is – a köznapi állampolgár sok esetben meg sem tudja különböztetni őket a magyaroktól. Sokan közülük anyanyelvi szinten beszélik a magyart. Teljesen otthonosan mozognak a magyar kultúrában, miközben erősen kötődnek az afgán világhoz is a családi és rokoni kapcsolatokon keresztül. Afgán sajátosság Kováts szerint az is, hogy nagyon erős a diaszpóraközösség. A nagyobb családok szétszóródtak a világban, és így egyszerre több helyen is jelen vannak. Mint a szakember mondja, ez az afgán családoknak nemcsak veszteséget jelent – hiszen nem tudnak egymással találkozni –, hanem egyúttal komoly erőforrást és mobilitási lehetőséget is.

El lehet menni dolgozni a nagybácsi vállalkozásába Angliában, ott ki lehet tanulni a szakmát, aztán vissza lehet jönni Magyarországra. Ez közel sem egyirányú mozgás, hanem folyamatosan zajlik

– árnyalja a képet a szakember.

Ki ezek, miért jöttek ide?

Amikor megérkeztem Magyarországra, egy nagyon összetartó közösségbe léptem be. Rengeteg programot szerveztünk együtt, mindig találkoztunk az ünnepek alkalmával, sok esküvő volt, a nők és a fiatalok külön is tartották egymással a kapcsolatot

– emlékezik a kezdetekre a most harminc év körüli Deldar Khaiber. Mint mondja, a 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány bizony a helyi afgán közösséget is megviselte. Az emberek a korlátozások miatt vagy a betegségtől tartva jóval kevesebbszer jelentek meg az amúgy is ritka közösségi alkalmakon, amelyek kohéziós erőként működnek az idegen csoportok életében. Deldar szerint, ami össztársadalmi szinten is jellemző, az az afgán közösséget nézve még inkább látványos: a járvány részben megtörte az itt élő kis közösséget, amely korábban elég szoros kapcsolatot tartott, ám most közöttük is érezhető a távolságtartás.

Kováts András azt mondja, Magyarországon az afgán jelenlét a ’70-es évek végétől, de különösen a ’80-as évektől volt érzékelhető. Ebben az időszakban – a szovjet okkupáció idején – igen sokan érkeztek Afganisztánból egyetemi ösztöndíjprogrammal Magyarországra. Abban az időben az afgán kormány erősen szovjetbarát volt, hivatalosan egy kommunista párt vezette az országot, és Afganisztánnak – hasonlóan más „baráti országokhoz” – Magyarországgal is szerződése volt ösztöndíjas diákok fogadására. A hallgatók nagy része az agráregyetemekre, részben pedig a műegyetemre érkezett tanulni.

Azokban az időkben több százas nagyságrendben fordultak meg afgán egyetemisták Magyarországon, közülük sokan már a nyolcvanas évek vége óta Magyarországon élnek.

Muhammad Nadzsibullah elnököt, aki korábban az afgán titkosszolgálat vezére volt, egész sokáig támogatta a szovjet vezetés, ám a Szovjetunió 1989-es kivonulása jelentős fordulatot hozott. Az ország polgárháborúba süllyedt. Miután 1992-ben az új orosz vezetés megtagadta, hogy olajtermékeket adjon el a Nadzsibullah elnök rezsimjének, felerősödtek a belső harcok, az elnököt megölték, és az afgán elit jelenős része elmenekült az országból. Kováts azt mondja, a Nadzsibullah-kormány bukása után azok közül, akik a ’80-as években Magyarországon tanultak – és volt már helyi kötődésük, nyelvismeretük – sokan visszatértek Magyarországra.

Lényegében ők jelentik a magját a ma is Magyarországon élő afgán közösségnek.

DOUGLAS E. CURRAN / AFP Vörös Hadsereg katonája mosolyog 1988. május 16 -án, amikor a szovjet hadsereg csapatai megállnak Kabulban, mielőtt elhagyják Afganisztánt.

A szakember azt mondja, menekültként az első afgánok jellemzően 1993-ban érkeztek hazánkba. Az ő védelmükkel akkor az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága foglalkozott, minthogy a magyar kormány abban az időben csak Európából érkezett menekülteket ismert el. Közülük sokan maradtak Budapesten, és a mai napig itt élnek. Letelepedtek, stabil egzisztenciát alakítottak ki.

A Magyarországon élő afgánokra a korai időktől kezdve jellemző volt a diverzitás. Voltak, akik menekültként jöttek, voltak akik munkavállalóként. Egy másik részük pedig az itt letelepedett emberek családtagjai, akik családegyesítéssel érkeztek Magyarországra.

Érdemes felidézni ezen a ponton, hogy a talibán iszlamista mozgalom tagjai egyszer már 1996-ban is elfoglalták az afgán fővárost, Kabult.  A tálibok ezután a 2000-es évek végére uralmuk alá hajtották az ország területének mintegy kilencvenöt százalékát. A tádzsik és üzbég kisebbség tagjait is magába foglaló korábbi politikai elit akkor mindössze az északkeleti országrészt, közelebbről Badahsán tartományt tudta megtartani. Ez a folyamat indította el az Afganisztánból érkező második menekülthullámot, közülük szintén sokan maradtak Magyarországon. Az afgán menekültek harmadik, a korábbiaknál lényegesen kevésbé homogén csoportja az után indult meg, hogy 2001-ben bevonultak az amerikaiak a közép-ázsiai országba.

Kováts szerint innentől kezdve jóval nehezebb követni, hogy kik és milyen problémák miatt menekültek el az országból. A szakember hozzáteszi ugyanakkor, hogy mégiscsak látszik egy általános tendencia.

Ahogy teltek az évek, úgy egyre kevésbé a befolyásos és elitcsoportok tagjai érkeztek, ahogy az a kilencvenes évekre még jellemző volt. Ehelyett egyre gyakoribb lett, hogy a lényegesen kisebb erőforrással rendelkező, szegényebb emberek akár több éven át tartó vándorlással kerültek Európába.

Emellett egyre jellemzőbb lett, sőt az utóbbi évekre szinte már dominánssá vált, hogy többségében az Afganisztánban üldöztetésnek kitett hazara etnikai és vallási kisebbség tagjai érkeztek menekültként Magyarországra.

Szintén az utóbbi tíz év fejleménye, hogy újra egyre többen érkeznek diákként ösztöndíjprogramok keretében Magyarországra, Kováts szerint rájuk kevésbé jellemző, hogy szoros kapcsolatot tartanának az itt élő afgán diaszpórával. Deldar Khaiber szerint az ösztöndíjjal Magyarországon tanuló diákok, ha nem is integráns részei a nagyrészt menekültekből álló helyi közösségnek, azért van velük élő kapcsolatuk.

Ezek a kapcsolatok úgy indulnak, hogy akik megérkeznek Magyarországra tanulmányi célból, sokszor eljönnek imádkozni a mecsetbe, és ott találkozunk egymással. Előfordul az is, hogy a már itt letelepedett, korábbi egyetemisták körében találkozunk egy-egy ünnepi alkalommal

– magyarázza Deldar, aki a tanulni érkezett fiatal afgánokkal is baráti kapcsolatokat ápol. Azt mondja, a helyi afgán közösség számára igenis fontos és biztató volt, hogy a háborús helyzetben lévő országból – eddig legalábbis – ösztöndíjjal is el lehetett jutni Magyarországra. Itt ugyanis egyetemi végzettséget szerezve később el is lehet helyezkedni a munkaerőpiacon.

Farkas Norbert / 24.hu

Kik és miért félnek az afgánoktól?

Deldar azt mondja, a mainstream médiából a köznapi emberekhez viszonylag kevés jut el Afganisztánról és az afgán emberekről a magyar közösséghez, és elegendő információ híján maradnak a negatív sztereotípiák. Azok viszont, akik megismerik a helyi közösséget, a tapasztalatai szerint félre tudják tenni ezeket az előítéleteket. Mint mondja, az afgán kultúrát nem úgy kell elképzelni, mint egy homogén tömböt, a szélsőséges és erőszakos tálibok pedig semmilyen módon nem reprezentálják az afgán társadalmat és kultúrát.

A tálibok Afganisztánban idegen testet jelentenek, ők sem a helyi vallási, sem a helyi kulturális szokásokat, sem a lakosság mindennapi igényeit nem veszik figyelembe, és nem tisztelik azokat. Szomorú, hogy a médián keresztül sok ember csak ezt a képet látja, amikor Afganisztánról van szó

– mondja a fiatalember, hozzátéve, hogy ezzel az afgán közösségnek és a többségi társadalomnak is feladata van.

Felvetésünkre, hogy az iszlám vallásosság sokakban eleve negatív sztereotípiákat és félelmeket ébreszt Magyarországon, Deldar igyekszik leszögezni, hogy a tálib mozgalom által hirdetett politikai ideológia nagyon messze van attól, amit az afgán lakosság legnagyobb része az iszlám alatt ért. A tálib mozgalom a kezdetekben pastu etnikai bázison szerveződött, és felszabadító mozgalomnak tartotta magát, a soraikba mára tádzsik, üzbég, csecsen, pakisztáni, türkmén és más etnikai csoportok is betagozódtak.

Ami az iszlámmal kapcsolatos félelmeket és negatív sztereotípiákat illeti, Deldar mindenkit arra biztat, nézze meg közelről, mit is jelent az ő vallásosságuk, így könnyen feloldhatók a muszlim bevándorlókkal szembeni félelmek. Mint mondja, a félelmek egyik oka, hogy a nyugati társadalmakban általában jellemző a vallás háttérbe szorulása. Ezzel összehasonlítva az Európában élő muszlim közösségek vallásossága valóban jóval hangsúlyosabbnak tűnhet, de valójában csak azért, mert a nyugati emberek tömegesen fordultak el a vallásosságtól.

A Magyarországon élő afgán közösség többé-kevésbé leképezi azt az etnikai sokszínűséget, ami az egész országot jellemzi. Ami viszont érdekes, hogy a többi bevándorló közösséghez hasonlóan az afgánok is homogenizálódnak. Ennek oka, hogy a többségi társadalom felől nézve ők azért mégiscsak afgánok, és mégiscsak valamifajta sorsközösségben vannak

– magyarázza a 24.hu kérdésére Kováts András. Szerinte tehát azok a konfliktusok, amik az országot jellemzik, részben jelen vannak a diaszpóraközösségben is, ugyanakkor tompult formában, mivel ezek az emberek egymásra is rá vannak utalva.

A Magyarországon élő menekültközösségek közül tehát az afgán az egyik legjelentősebb, legstabilabb és legjobban integrált közösség. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2020-as évre vonatkozó statisztikája szerint tavaly a legtöbb menedékkérelmet afgán állampolgárok adták be, igaz ez a szám így is meglehetősen alacsony, mindössze huszonöt volt, ami feltehetően az idén növekedni fog. A Magyarországra érkezett menedékkérők száma az ezredforduló óta 2015-ben érte el a csúcsát, abban az évben több mint 177 ezer ember kért menedékjogot hazánkban, ebből valamivel több mint negyvenhatezer volt afgán állampolgár. Igaz, abban az évben a szíriai menedékkérők előzték az afgánokat, ők valamivel több mint 64 ezren voltak.

Krizsán Csaba / MTI Illegális bevándorlók vonulnak Hegyeshalom utcáján az osztrák határ felé 2015. október 7-én.

Újabb menekülthullám jöhet

Mióta augusztus 15-én a tálibok elfoglalták Afganisztán fővárosát, és az államfő, Asraf Gháni elhagyta az országot, menekültek ezrei hagyták el az országot. A Reuters szerint csak Nagy-Britannia mintegy húszezer afgán menekült befogadását jelentette be. A brit kormány azt is közölte, hogy kibővíti evakuációs programját, és főleg a legelesettebbeknek – nőknek, lányoknak, valamint vallási és más kisebbségek tagjainak – engedi a belépést, sőt, ötezer menekültet még az idén befogadnak. Az AP szerint a tálibok biztonságos elvonulást engedélyeznek Afganisztánból az amerikaiak által irányított kimenekítéshez csatlakozó civileknek is – ezt Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is megerősítette.

A jelenlegi afganisztáni helyzet azzal a következménnyel járhat, hogy újabb bevándorlási hullámok érhetik el Európát. Erről Emmanuel Macron francia elnök beszélt, hozzátéve, hogy emiatt Franciaország Németországgal és más európai államokkal együtt kezdeményezte, hogy átütő és összehangolt választ adjanak erre a kihívásra a tranzitországok segítségével. A kelet-európai térségből Észak-Macedónia is bejelentette, hogy hajlandó befogadni négyszázötven afgán menekültet. A szkopjei kormány tájékoztatása szerint a befogadandók köre elsősorban nőkre és gyermekekre, humanitárius és segélyszervezetek alkalmazottaira, jogvédő aktivistákra, újságírókra, tolmácsokra, diákokra, illetve olyanokra terjed ki, aki az utóbbi húsz évben támogatást nyújtottak a NATO- és más szövetséges erőknek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.