Az elmúlt évek legtöbb embert megmozgató tüntetéseit tartották szombaton Oroszországban – és szinte ez minden, amit viszonylag pontosan el lehet róluk mondani. Abban még megegyeznek a beszámolók, hogy valamivel több, mint száz településen demonstráltak, de például a német Spiegel már 125-ről ír. Még nagyobb a szórás a tiltakozók számát illetően. A rendőrség – amely hagyományosan alacsony számot közöl az ellenzéki tüntetések résztvevőiről, főleg, ha az esemény nem is volt engedélyezve, mint ez – 4000 főről számolt be, az egyik főszervező 300 ezerről beszélt, a Reuters pedig csak Moszkvában 40 ezer tüntetőről írt.
Ez az egyik olyan jellemzője a hétvégi tiltakozásoknak, amely megkülönbözteti Vlagyimir Putyin 20 éves uralkodásának többi demonstrációjától. Az is igaz persze, hogy az utóbbi tíz évben a mostanihoz mérhető nagyságú megmozdulás csak néhány alkalommal fordult elő, így
- Putyin 2012-es újraválasztása után,
- a 2017-es korrupció- és politikai vezetés-ellenes,
- valamint a 2019-es, a moszkvai ellenzéki jelöltek regisztrációjának elutasítását követő tüntetéseken,
- illetve a tavaly nyáron, amikor több hónapon át, heti rendszerességgel tiltakoztak a kedvelt kormányzó elmozdítása ellen (aki azóta is a rácsok mögött van) az orosz távol-keleti Habarovszkban.
Egy másik eltérés a mostani és a korábbi tüntetések között – ami miatt a résztvevők számát szinte lehetetlen megmondani –, hogy ilyen sok településen mentek ki az utcára az emberek:
Az eddigiekhez képest különbség, hogy nemcsak a nagyvárosokban tüntettek, hanem olyan, relatíve kisebb településeken is, ahol eddig nemigen akadt nagy ellenkezést kiváltó helyi téma (mint például Jekatyerinburgban egy templomépítés, Sziktivkarban egy hulladéklerakó ügye vagy Novoszibirszkben a kommunális díjak emelése).
A demonstrációk résztvevői Putyin-ellenes szövegeket skandáltak, és több településen is összecsaptak a rendvédelmi szervekkel. Bár nagy általánosságban nem lehet azt mondani, hogy a valóban túlzott erőkkel kiérkező rendőrök nagyon agresszívak lettek volna, volt ilyenre is példa. Noha a kormány megpróbálta cenzúrázni a tüntetésekről kikerülő posztokat, illetve lekapcsolták az internethozzáférést a demonstrációk közelében, több helyen, így Moszkvában is készültek olyan felvételek, amelyeken jól látható, ahogy a rendőrök használták gumibotjaikat, a legnagyobb visszhangot kapó eset pedig az volt, amikor Szentpéterváron egy rendőr hasba rúgott egy idősebb nőt, aki csak azt akarta megkérdezni tőlük, hogy miért hurcolnak magukkal egy tüntetőt. A felháborodás akkora volt, hogy a rendőr másnap kénytelen volt elnézést kérni a kórházban ápolt nőtől, ami szintén nem jellemző.
In Saint Petersburg, a woman was brutally hit in her stomach for simply asking for what reason a person was detained. She also hit her head on the ground #Russia pic.twitter.com/Le9jQF5S0m
— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) January 23, 2021
A tüntetők cserébe – az utóbbi évekhez képest bátrabban – főként hógolyókkal hajigálták a rendőröket, de ezzel is börtönbüntetést kockáztattak, a bíróságok ugyanis már sok esetben döntöttek szabadságvesztés kiszabása mellett a rendőrök megdobálásáért. A belföldi hírszerzés, az FSZB egy autóját is megdobálták és megrugdosták, a kocsi sofőrje az állami média beszámolója szerint szemsérülést szenvedett. Rajta kívül 39 rendőr sérült meg, a rendfenntartó erők pedig megüzenték, hogy mindenkit bíróság elé állítanak, akik rendőrökre támadtak.
Az állami média „erőszakhullámként” titulálta a szombati történéseket, és már a tüntetések előtt is megtett mindent, hogy minél kevesebben menjenek az utcára, fenyegető figyelmeztetéseket közöltek, a hatóságok pedig nem engedélyezték a tüntetéseket. A főbb szervezők többségét még a tiltakozások előtt vagy a legelején letartóztatták, így Alekszej Navalnij feleségét, Julia Navalnaját is, akit aztán pár órával később szabadon engedtek.
A rendőrök megtámadása bűncselekmény. Több száz videó készült. Minden arc rajtuk van
– jelentette ki vasárnap az állami tévé egyik műsorvezetője.
Navalnij a szikra
A tüntetéseket a 44 éves Alekszej Navalnij felszólítására szervezték meg, aki múlt héten tért haza németországi kezeléséről, majd azonnal letartóztatták. Az ellenzéki politikus és több nyugati hatóság is úgy véli, hogy az orosz állam akarta meggyilkolni tavaly augusztusban, Szibériában.
Navalnij – akinek a nevét Putyin nem hajlandó nyilvánosan kimondani – már hosszú ideje az elnök leghangosabb ellenlábasai közé tartozik, de megmérgezése tette igazán fontos szereplővé. Hazatérése, illetve a már előtte biztosra vehető letartóztatása sok követőt szerzett neki, ahogy a nem sokkal utána a YouTube-on már több mint 85 milliós nézettséget elért videó is, amelyben leleplezte Putyin 400 milliárd forintot érő, hatalmas, titkos palotáját is a Fekete-tengernél, amiben egy vécékefe például 200 ezer forint a felvétel szerint, vagyis több, mint sok orosz havi bevétele. Putyin egyébként tagadja, hogy az övé lenne a palota.
Egy kulturális antropológus-szociológus, ahogy 2019-ben, úgy a mostani moszkvai tüntetésen is azután érdeklődött, hogy kik a résztvevők. Várható volt, hogy viszonylag sok fiatal lesz, a demonstrációra való felszólítás nagyot ment a főleg tizenévesek által használt TikTokon, de a többi közösségi médium adta lehetőséget is hatékonyan használták ki a szervezők. Alekszandra Arkipovna 359 embert kérdezett meg, az ő átlagéletkoruk 31 év volt, ugyanakkor a helyi beszámolókban arról olvasni, minden korosztály képviseltette magát a demonstrációkon.
Az emberek belefáradtak az autoriter rezsimbe, a káoszba, a korrupcióba. Navalnij a szikra volt
– mondta a New York Timesnak egy tüntető.
Navalnij a jelek szerint képes maga mögé állítani az elégedetlenkedőket: a tüntetéseken egyszerre voltak jelen a baloldaliak, a libertáriánusok, a nacionalisták és a nyugatbarát urbánus liberálisok is.
Lesz-e tűz?
A szombati tüntetések nem rengetik meg Putyin hatalmát, ugyanakkor egy új korszak kezdetét jelenthetik. Sokkal fontosabb lesz ennél az egyetlen tiltakozásnál, hogy mi történik a következő hetekben. Milyen hatása lesz a hatóságok és az állami média fenyegetőzésének, sikerül-e otthon tartani a tiltakozókat, vagy csak még jobban felhevítik őket a megfélemlítési törekvések?
Az orosz kormány próbálja minél jobban elvenni az élét a történteknek, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov például kijelentette:
Többen azt mondják, hogy sok ember kiment erre a törvénytelen tüntetésre. Nem. Kevés ember ment ki, de sokan szavaztak Putyinra.
És sok ember szavazott az alkotmányos reformra. Ha összehasonlítják a számokat, akkor láthatják, kevés ember vett részt rajta” – utalt arra a tavaly nyári törvénymódosításra, amely alapján Putyin 2036-ig hatalmon maradhat.
Habár Putyin nem ejti ki Navalnij nevét, vasárnap abban fordulat állt be, hogy a médiában már beszélnek róla, igaz, például úgy, mint „a politikai pedofília” iránt vonzódó alak. Többek között ezt mondta az egyik legnézettebb műsor műsorvezetője, aki 40 percet szánt Navalnijra.
Putyin nincs rápörögve a vécékefékre. Ő teljesen más ember
– fogalmazott szintén vasárnap egy másik műsorvezető, ahogy Peszkov is elmondta főműsoridőben, az elnöknek semmi köze a palotához, a híradóban pedig nyugati vezetők Navalnijt támogató üzeneteit mutatták meg annak a bizonyítékaként, hogy az ellenzéki férfi az orosz érdekek ellen dolgozik.
Noha Putyin népszerűsége az elmúlt időszakban csökken, de ez még sok mindent nem jelent. Novemberben a független Levada Központ készített egy felmérést, eszerint mindössze
Az is kérdés, hogyan dönt a bíróság Navalnij ügyében. Február 2-án kell megjelennie a bíróság előtt, egy komoly börtönbüntetés kiszabása pedig kontraproduktív is lehet Putyinra nézve.
Az biztos, hogy a szombati tüntetések még kevesek ahhoz, hogy változásokat lehessen elérni. Ezt mutatják a Putyin húszéves uralkodásának korábbi demonstrációi is, hiszen az elnök egyik miatt sem gyengült meg, de nem túl reménykeltőek a tiltakozók számára a Fehéroroszországban látottak sem, ahol a Putyinhoz közel álló Aljakszandr Lukasenkát sem sikerült elmozdítani, dacára annak, hogy az orosznál jóval nagyobb tömegek vonultak hétről hétre az utcákra.
A szervezők mindenesetre a mostani hévégére is tüntetéseket szerveznek, rövidtávú célként azt akarják elérni, hogy engedjék ki a fogságból az ellenzékieket.
Ha Putyin úgy gondolja, a legfélelmetesebb dolgok már mögötte vannak, akkor nagyon súlyosan és naiv módon téved
– nyilatkozta Leonyid Volkov, Navalnij Oroszországon kívül tartózkodó vezető tanácsadója.
Valószínűleg csak a folyamatos és sok résztvevővel megtartott tüntetésekkel lehet nyomást gyakorolni a hatalomra, még akkor is, ha ma nehezebb ez, mint korábban. A már említett, Putyint akár 2036-ig is hatalmon tartó alkotmánymódosítással egy időben lehetővé vált az aktivisták külföldi ügynökké való minősítése, valamint tovább nyesték a szólásszabadságot, megnehezítve a tüntetések szervezését is.
Sok múlhat azon is, hogy a nemzetközi közösség hogyan viszonyul majd a demonstrációkhoz. Az EU külügyminiszterei hétfőn úgy döntöttek, egyelőre nem tesznek semmit, az új, Joe Biden vezette amerikai kormány és a Kreml között viszont már meg is történt emiatt az első pengeváltás. Az Egyesült Államok kormánya közölte, elítélik a tiltakozók és újságírók elleni durva eljárásmódot, mire az orosz külügy úgy reagált, hogy a moszkvai amerikai nagykövetség segítette a „radikális elemek felbujtását”. Ezt azzal bizonygatták, hogy a nagykövetség felsorolta a honlapján azokat a városrészeket, ahol a tiltakozások miatt nem lesz célszerű járkálni szombaton.
A két állam jelenleg inkább ellensége, mint partnere a másiknak
– summázta Putyin szóvivője, Peszkov vasárnap.
