Élő Nagyvilág

Felesége kéri Trumptól, ismerje el a vereségét, Biden a Balatonon járt nászúton

  • Magyar idő szerint szerda éjjel 1 órakor kezdtek el érkezni az első eredmények az amerikai elnökválasztásról. Floridában a kezdeti szoros verseny után a republikánusok győztek, ahogy Texasban is.
  • Donald Trump ezután lényegében bejelentette a győzelmét, csakhogy a demokrata Joe Biden kulcsfontosságú államokban tudott fordítani a levélben leadott és nagyvárosi szavazatokkal.
  • A republikánus elnök ezután arról beszélt, hogy elcsalják a választást, de a sajtótájékoztatójáról több tévétársaság egyszerűen elkapcsolt.
  • A pennsylvaniai eredmények alapján az amerikai sajtó már tényként kezeli, hogy Joe Biden lesz az USA 46. elnöke, mivel az állam elhódításával a győzelemhez szükséges 270 helyett már 273 elektora lett. Ezután győztesnek hirdették ki Nevadában is, így elektorainak száma 279-re nőtt, de vezet Georgiában és Arizonában is, ahol még mindig számolják a szavazatokat.
  • Trumphoz közeli források szerint nem várható, hogy az elnök egyhamar elismeri a vereségét, pedig már a veje és a felesége is ezt kérte tőle. A hivatalban lévő elnök továbbra is arról beszél, hogy ő győzött.
  • Vasárnap délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált Joe Bidennek a győzelemhez.

Trump megnyeri Indiana államot

Magyar idő szerint éjjel egykor több szavazóhelyiség is bezárt, Indiana, Georgia, Kentucky, Dél-Karolina, Vermont és Virginia államokban. Ezek közül Georgia a legérdekesebb, amely egyike annak a nyolc államnak, ahol eldőlhet az elnökség sorsa.

Egyelőre azonban itt még túl alacsony a feldolgozottság, akárcsak Kentucky-ban, Dél-Karolinában, Vermontban és Virginiában.

A CNN prognózisa szerint Indiana állam Donald Trumpé lesz, ezzel 11 elektori szavazatot zsebelhet be.

Fotó: Jeremy Hogan / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Érkeznek az első eredmények

Bezártak az első szavazókörök, a CNN közvetítése alapján Indiana állam Greene megyéjében jelenleg Donald Trump egyelőre 68,3 százalékon áll, míg Joe Biden 29,7 százalékon. A megyében 32 ezren élnek, így ezek a számok még ugyancsak korainak számítanak. Indiana állam – a maga 11 elektori szavazatával – egyébként megbízható republikánus szavazók otthona, várhatóan Trumpé lesz tehát ez a 11 elektor.

Eközben, a szintén a republikánusokhoz húzó Kentucky államban Trump 85,8 százalékon áll, Joe Biden 13,3 százalékon.

Egyik adatból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, minden esetre a verseny most már hivatalosan is elkezdődött, a következő szavazókörök éjjel 1 órakor zárnak.

Gyurcsány Bidennek szorít, Németh Szilárd Trumpért rágja a körmét

Természetesen a magyar politikát is megmozgatja a világ egyik szuperhatalmának elnökválasztása. Nem is mindegy, ki fog az Ovális Irodában trónolni újabb négy évig, hisz az Orbán-kormánynak fájóan élő emlékei vannak a demokrata éráról (ld. kitiltási botrány). Mindenesetre a magyar elit is kiírta Facebookra a véleményét, ebből szemezgettünk reflexszerűen.

Orbán Viktor Trump-pártisága közismert, e téren már meg is nyilatkozott, de a Facebook-oldalán csak annyi amerikai kontentet találni, amennyi elég volt az eddigi nagykövet, David Cornstein elbúcsúztatására. A Fidesz azért nem maradt megszólaló nélkül, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt írta, „Go Trump!”, mellékelve a Fehér Házban 2019-ben megesett Trump-Orbán-csúcs képét.

Így tett a DK vezére, Gyurcsány Ferenc is, aki nyilván Biden-párti megnyilatkozást tett, mondván „Ami Európa érdeke, az Magyarország érdeke is. Ami Magyarország érdeke, azt képviseli a Demokratikus Koalíció is.” Szóval szerinte inkább nyerjen Biden.

A Momentum Mozgalmat vezető Fekete-Győr András egy általa írt publicisztikát pakolt ki a Facebookra, amiben nem meglepő módon Biden mellett áll ki. Szerinte ugyanis „Trump útjával mi itt Magyarországon, itt Európában, csak rosszul járhatunk. Amerika befelé fordul, mi pedig az orosz tankok és a piszkos kínai tőke játszóterévé válunk.”

Az MSZP-nél is gyorsan körülnéztünk, és a vezetők Facebook-oldalain nem láttunk kiállást vagy támogatást egyik amerikai jelölt mellett. A Jobbiknál is körbenéztünk szúrópróbaszerűen, és Stummer János képviselőnél találtuk a legérdekesebb posztot. Ő nem a jelöltekkel foglalkozik, hanem a magyar jövővel

Kanye West saját magára szavazott

Életében először szavazott egy elnökválasztáson, és azon rögtön saját magára is szavazott Kanye West. Ezt Twitter-oldalán jelentette be, ahol egy videót tett közzé kitöltött szavazólapjáról.

Királycsinálók vagy szavazattolvajok? Íme az amerikai elnökválasztás harmadik utasai
Libertariánusiok, zöldek, marxisták, trockisták, szerencselovagok, üzletemberek és persze Kanye West közül is választhatnak az amerikaiak, ha unják a Trump-Biden kettőst. Elmerültünk a harmadik pártok és jelöltek egzotikus világában.

Vermont republikánus kormányzója Bidenre szavazott

Phil Scott, Vermont republikánus kormányzója a szavazóhelyiség előtt újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy Joe Biden demokrata elnökjelöltre adta le voksát – írta az NPR. Scott az első republikánus kormányzó, aki nyíltan Biden mellé állt, de volt más republikánus kormányzó, aki jelezte, hogy nem Donald Trumpra szavazott.

Maryland kormányzója, Larry Hogan hetekkel korábban közölte, hogy Trump helyett Ronald Reagan egykori republikánus elnököt írta be a szavazólapra, míg Charlie Baker , Massachusetts állam kormányzója kedden árulta el, hogy üresen hagyta a szavazólapon az elnök személyéről szóló részt.

Trump nem gondol a vereségre

A CNN információi szerint Donald Trump egyelőre nem gondol arra, hogy elveszítheti a választást, így egyelőre a vereséget elismerő beszéddel sem készül. Az USA 45. elnöke korábban nem tette egyértelművé, hogy hajlandó lesz-e elfogadnia  választás eredményét, ha nem neki szavaznak bizalmat az amerikaiak. Igaz, Trumpot egyelőre a győzelmi beszéd sem foglalkoztatja, jelenleg a Fehér Házban berendezett kampányközpontjában várja az eredményeket. Ez utóbbi egyébként merőben szokatlan egy hivatalban lévő amerikai elnöktől. A Trump-kampány biztosította a közvéleményt, hogy az elnöki rezidencián tartózkodó stábtagok jelenléte nem kerül az adófizetőknek egyetlen centjébe sem, állítólag még a wifi-hozzáférést is saját zsebből fizetik.

Mikortól várhatóak az eredmények?

Magyar idő szerint éjfélkor Indiana és Kentucky államokban lezárják a szavazást, és elkezdik megszámolni a voksokat, és ezzel szép lassan elkezdenek csorogni az első eredmények. Azonban ezt a két államot biztosan nyerni fogja Trump. Az izgalmak egy órával később kezdődnek.

Hajnali egy órakor kezdenek majd felpörögni az események, amikor újabb hat államban zárják le a szavazást, köztük a kulcsfontosságú Floridában, és Georgiában, majd fél órával később Észak-Karolinában és Ohióba, ami szintén izgalmasnak ígérkezik.

Két órakor újabb 21 államban kezdik el számolni a szavazatokat, köztük az idei legfontosabb államban, Pennsylvaniában, ami eldöntheti, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, valamint Michiganben. És Texasban, ahol óriási meglepetésre nem teljesen biztos, hogy a republikánus jelölt nyer.

Három órakor 14 államban ér véget szavazás. Köztük pár fontosban: Arizona, Minnesota és Wisconsin. Ezek után még több nyugati államban kezdik lezárni a szavazóhelyiségeket, utoljára magyar idő szerint reggel hatkor Alaszkában és Hawaiion.

Az eredmények folyamatosan érkeznek majd. Ha Joe Biden nagy arányú győzelmet arat, azt nagyjából 3 óra környékén már feltehetően tudni lehet majd, de ha mint 2016-ban szoros lesz a verseny, akkor könnyen lehet, hogy még reggel hat órakor sem tudjuk majd, hogy ki lett a győztes. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy napokat, vagy akár heteket is várni kell a végeredményre.

Ha megválasztják, Biden lesz az USA második katolikus elnöke

Az 1960-as választás egyik fontos témája volt a demokrata jelölt, John F. Kennedy vallása, a protestáns többségű Amerikában ugyanis sokan tartottak attól, hogy ha egy római katolikus politikus lesz az elnök, akkor őt a római pápa fogja irányítani. Kennedy a kampány során sokáig kerülte a témát, végül azonban egy lelkészek előtt tartott beszédében kijelentette, hogy ő egy olyan országot akar, amelyben elkülönül a politika és a vallás.

JFK óta nem volt más római katolikus amerikai elnök, így Biden lehet a második a történelemben, de manapság már jóval kisebb szerepe van annak, hogy ő melyik felekezet tagja.

Fotó: Drew Angerer / Getty Images

Megérkeztek az első előzetes felmérések

Az első szavazókörök zárása előtt már több mint 102 millió amerikai adta le a szavazatát levélben, ami minden korábbi rekordot megdöntött.  A CNN értesülései szerint a következő kérdések foglalkoztatják az amerikai választókat – a zárójelben látható százalék azt mutatja, hogy a megkérdezettek milyen arányban említették az adott területet az első helyen:

  • az amerikai gazdaság állapota (34 százalék)
  • faji egyenlőtlenségek (21 százalék)
  • a koronavírus-járvány kezelése (18 százalék)
  • bűnözés és biztonság (11 százalék)
  • egészségügy (11 százalék)

Azt is megkérdezték a választóktól, hogy ha két téma közül kell választani, melyiket tartják fontosabbnak: a koronavírus-járvány kezelését, vagy a gazdaság újraépítését. Az eredmények szerint a választásra jogosult amerikaiak 52 százaléka a járványügyi védekezést nevezte elsődleges prioritásnak, mígy 42 százalék a gazdaság helyreállítását érzi lényegesebbnek.

Csaknem fele-fele arányban oszlanak meg azok, akik szerint a Trump-kabinet a koronavírus járványt jól kezelte (48%), illetve azok, akik szerint borzasztóan (51%).

Az első szavazókörök éjfélkor zárnak az USA keleti partján, onnantól várhatóak az eredmények.

Sátánista-graffitis koalíció döntheti meg Trumpot

Az okkult praktikák mindig fontos szerepet játszottak a (világ)politika alakulásában, elég arra a legendáriumra gondolni, ami a náci Németország és a különböző, humbugnak tűnő sarlatánságok kapcsolatát feszegeti. Nem kell véres diktatúrának lenni ahhoz, hogy igénybe vegyük a démonok, boszorkák, varázslók és Voldemort segítségét, az amerikai elnökválasztáson is történik olykor ilyesmi, legalábbis a Daily Beast cikke szerint. Itt van mindjárt Shane Bugbee esete, aki némi tejes shake, Big Mac szendvicsek, babák és náci szimbólumok használatával átkozta el a gyorskajarajongó Trumpot:

A Beast szót ejt az IXNAY PAC nevű demokrata szervezetről, amit a Vice korábbi tudósítója, Trace Crutchfield alapított. A szokásos republikánus- és Trump-ellenes reklámanyagok mellett az IXNAY is fordult már a varázshoz. Bugbee-t is beszervezték, aki 40 éve tanulmányozza a mágiát, amit még akkor kezdett el, amikor katolikus iskolába járt és felajánlotta lelkét az ördögnek egy Ozzy Osbourne-albumért (meg is szerezte két napon belül). Mindenesetre még egy berlini boszorkányt is beszervezett és elkezdték megdolgozni Trumpot különböző szertartásokkal. Miután elérték, hogy Trump covidos legyen, az IXNAY annyira elégedett volt velük, hogy még több mágust és boszorkát próbált beszervezni a csapatba. Egy Trump-ellenes okkult szimbólumot és létrehoztak és mindent elkövettek, hogy a laikus nép is használja, főleg a street art művelői, a graffitisek, terjessze mindenki, ahogy tudja.

Trump legemlékezetesebb bénázásai

2018, október ötödikén nagy derültséget okozott az Egyesült Államok elnöke, amikor úgy szállt fel az elnöki különgépre, hogy egy papír ragadt a cipőjére, amit sokan azonnal vécépapírnak véltek.

Amikor az Egyesült Államok elnökét figyelmeztetni kellett arra, hogy napfogyatkozás idején ne nézzen bele a napba.

Amikor az Egyesült Államok elnöke mintha nem tudná, hogyan kell összecsukni egy esernyőt, és simán kinyitva ott hagyta az elnöki különgép lépcsőjén. Persze egy felnőtt emberről feltételezhetjük, hogy tudja, hogyan működik egy esernyő, ami azt jelenti, hogy csak simán otthagyta.

Egy kicsit magyar vonatkozású esemény, amikor az Egyesült Államok elnöke 2017 májusában, egy NATO-csúcstalálkozón arrébb lökte Montenegró miniszterelnökét. Háttérben a mosolygó Orbán Viktor.

Ez lehet az egész 2020-as elnökválasztás legjobb kampányhirdetése

A tökéletes hirdetés nem léte…

Ezzel a szöveggel osztotta meg a Trump-ellenes republikánus kampány-szakemberekből álló Lincoln Project az alábbi kampányfilmet, amit Joe Biden támogatására készített Rob Swartz amerikai reklámszakember,  Dan Bootzin vágóval. A hirdetésben arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy több mint száz év után Donald Trump az első amerikai elnök, akinek nincsen kutyája.

Bő fél óra múlva elkezdődik az őrület

Amikor épp ezen betűket leütöm, cirka 35 perc van még hátra az első exit pollok (a választók szavazás utáni megkérdezésén alapuló felmérések) megjelenéséig a CNN visszaszámlálása szerint, szóval érdemes figyelni. Nyilván ezek bőven nem mutatják még a végeredményeket, de kiindulásnak érdekesek. Na, már csak 34 perc…

FRISSÍTÉS: Bepalizott minket a CNN, az ígért időpontban az exit pollok helyett a választókat foglalkoztató kérdésekről készült felmérést mutatott (technikailag ez is nevezhető exit pollnak, de nem ezt vártuk, na).

Ezekre az államokra érdemes figyelni

Egyelőre megjósolhatatlan, mi történik az éjszaka során, egy biztos: Donald Trumpot nem lehet leírni, több szakértő is úgy fogalmazott, a megszokott mérési módszerek által mutatott állás ellenére a hivatalban lévő elnök okozhat meglepetést. A Politico összegyűjtötte azt a nyolc államot, ahol a legszorosabb verseny várható.

Íme a választási szerkmuffinjaink! Hány aktuálpolitikai utalást talál rajtuk?

Eszter nevű kedves olvasónk muffinokkal támogatta meg áldozatos munkánkat. Mindegyik tétel más és más, mármint nem ízvilágra és szárazanyag-tartalomra, hisz egy sütőben készültek, hanem inkább designra. Idetettünk egy távolabbi és egy közelebbi fotót, érdemes kimazsolázni, melyik milyen aktuális üzenetet hordoz!

Fotó: Csóti Rebeka / 24.hu

Közelebbről:

Fotó: Csóti Rebeka / 24.hu

Félelem és reszketés a holnapi címlapon

Ausztrália második legvénebb lapja, ami az ország délnyugati csücskét tájékoztatja 1833 óta, elég rettegős-parázós címlappal fog megjelenni szerda reggel (helyi idő szerint bőven lapzárta utánra esik majd az amerikai eredményhirdetés). A West Australian frontoldalán a Szabadság-szobor csak nyel egy nagyot, oda se mer nézni, attól fél, mit hoz a választás eredménye. Mindezzel nyilván arra utalnak, hogy ha bizonytalan a választás végkimenetele, sokan az erőszak elszabadulásától és a világgazdaság szabadesésétől félnek. Jellemző, hogy az ausztrál külügy nem ajánlja most az USA-ba utazást.

Clintonék már szavaztak

A demokraták 2016-os jelöltje, Hillary Clinton, és férje már leadták a szavazatukat, természetesen Joe Bidenre és Kamala Harrisre. Bill Clinton azt írta a Twitteren, hogy ha megválasztják őket, Biden és Harris azon fog dolgozni, hogy újra egyesítsék a szétválasztott országot és mindenki számára jobb jövőt biztosítsanak.

Putyin portálja bele-belegázol Bidenbe

A BBC News percről percre cikkében szántak egy posztot annak, hogy az orosz vezetés által gyaníthatóan kézivezérelt Russia Today (RT) hírbirodalom erősen ráállt Joe Biden ekézésére, főleg a véghajrában. Donald Trumpot csak párszor savazták, pl. a fegyverkorlátozási tárgyalások zátonyra futása vagy a Kína felé irányuló amerikai agresszió miatt, de az amerikai választási rendszert is lenézően kezelték. Az RT véleménycikkei azonban elsöprő többségben Bidenről írtak nem épp hízelgőeket. A BBC megjegyzi, ezek általában nem független szerzői vélemények, gondosan kiválogatott, a Kremlnek kedves szerzőgárda írogathat ide ebben a műfajban.

Koronavírus-fertőzöttek is elmehetnek szavazni

A Missouri állambeli St Louis városában teljes védőfelszerelésbe öltözött szavazóköri dolgozók várják a koronavírussal fertőzött választókat, akik így személyesen is leadhatják a voksukat az elnökválasztáson – jelezte a Guardian. A városban két szavazóhelyiségnél is van kültéri helyszín, ahol a karanténban lévő emberek is szavazhatnak.

Nomen est omen: Kiderült, mely keresztnevű emberek trumpisták és bidenisták

Valószínűleg nem tudtak mit tenni unalmukban a New York Times újságírói, és kitaláltak egy olyan játékot (komolyan vehető statisztikának ez nem mondható), hogy milyen nevű emberek melyik elnökjelöltet preferálják leginkább. Két hónapig (!) gyűjtötték az adatokat ehhez, és olyan cifra megfejtéseke szültek, mint:

– a Donaldok 68 százaléka trumpista (a név kötelez),
– a Joseph-ek, azaz Joe-k 45 százaléka Biden-szavazó,
– a Slate szemléje szerint klasszikus boomer-nevű emberek (boomereknek a világháború után született baby-boom ma már idős és jelentős részben konzervatív polgárait mondják), mint a Janetek, Nancyk, Barbarák zömmel Trump-pártiak,
– a nyolcvanas-kilencvenes években dívó Sarah név viselő bidenisták,
– egy hang is számíthat: a Stevenek inkább trumposak, a Stephenek viszont Biden vitorlájába fújják a szelet.

Fotó: Bruce Bennett / Getty Images

Még hosszan lehetne folytatni, olvassák csak el, érdekes! (Meg a Times is annyi munkát belefektetett, szóval az irántuk érzett tiszteletből.)

Hol dől el a választás?

Hillary Clinton négy évvel ezelőtti veresége miatt sokan emlékezhetnek rá, hogy az Egyesült Államokban nem elég az elnökválasztási győzelemhez az, ha valaki hárommillióval több szavazatot szerez, mint a riválisa. A kulcsfontosságú államokban kell győzni. Hogy melyek ezek, hogyan működik az elektori rendszer, és hogyan állnak az esélyek a csatatérállamokban, arról szól ez a cikk:

Néhány államon múlik, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást
Ötven államban több mint százmillió amerikai szavaz, de valójában csak néhány kis államban dől el, hogy ki lesz az elnök. És könnyen lehet, hogy kevesebb, mint százezer szavazaton múlik.
Olvasói sztorik