Felesége kéri Trumptól, ismerje el a vereségét, Biden a Balatonon járt nászúton

Magyar idő szerint szerdán hajnali 5 órakor bezártak a szavazóhelyiségek Kalifornia, Washington és Oregon államokban. A nyugati parti államokban a papírforma szerint Joe Biden nyert, ezzel sorrendben 55, 12, illetve 7 további elektori szavazatot gyűjthetetet be.

Donald Trump eközben elvitte Wyoming 3 elektorát, míg Idahóban egyelőre még túl korai győztest hirdetni.

Jelenleg 192-108 az elektori szavazatok megoszlása Biden javára, de ahogy korábban is írtuk, egyre valószínűtlenebb, hogy még ma eldőljön az elnökség sorsa.

Jó pár államot előzetesen kiosztott a CNN. Joe Biden neve mellé írták be New Hampshire-t (ahol pokoli lassú volt a szavazatszámlálás ma), Illinois-t és Új-Mexikót. Donald Trump pedig a mormonok államát, Utah-t, Nebraska állam 5-ből 3 elektorát, Missourit és Kansast kaparinthatta meg. Csomó csatatér államban még mindig körömrágás megy Wisconsintól Észak-Karolinán át Floridáig, ahogy lejjebb írtuk.

Masszív gyomrost kapott az Amerikában amúgy is pusztuló értelmes közbeszéd, ugyanis bekerült a Képviselőházba Marjorie Taylor Greene. A georgiai republikánus üzletasszony ugyanis elhisz és hirdet mindenféle vad összeesküvés-elméletet, így a QAnont is. A QAnon dióhéjban arról szól, hogy Trump az a hős lovag, aki megvédi Amerikát a nyilván demokrata vezetőkkel teletömött pedofil szektától. A zsidó származású Soros Györgyről pedig fonák módon azt állapította meg, hogy együttműködött a nácikkal. A muszlimokat a Közel-Keletre küldené, az afroamerikaiak pedig szerinte a demokraták rabszolgái. Az már csak hab volt a tortán, amikor fegyverrel pózolt pár progresszív demokrata képviselő képe előtt, akiket az országot széttépő szociknak nevezett. Hát, ő mostantól az amerikai Képviselőház tagja lesz.

Az már teljesen biztos, hogy Joe Bidennek nem sikerült elsöprő győzelmet aratnia, és szoros lesz a végeredmény. És ezzel együtt egyre valószínűbbé vált, hogy nem tudjuk meg ma, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Ezt leginkább három olyan államnak köszönhető, amelyek megnyerésével 2016-ban Donald Trump megnyerte az elnökválasztást: Wisconsin, Michigan és Pennsylvania.

Ez a három állam a demokraták úgynevezett „kék falának” legfontosabb része, amelyek eldöntheti a végeredményt. Az idén a koronavírus-járvány miatt különösen nagy arányban leadott levélszavazatok feldolgozása azonban lassan halad, és akár napokat is igénybe vehet.

A pennsylvaniai Philadelphia választási tisztségviselői már bejelentették, hogy ma már nem fognak több eredmény közölni a levélszavazatokból. Mostanáig nagyjából 76 ezer darabot számoltak össze a 350 ezer darabból, ami beérkezett. Hasonló a helyzet az állam harmadik legnépesebb megyéjében, ahol a 239 ezer kedden beérkezett levélszavazatból csak 83 ezret dolgoztak fel, és a száz százalékos feldolgozottságra 40 órát is várni kell majd.

Wisconsin állam választási tisztségviselői már hétfőn arra figyelmeztettek, hogy a rekordszámban beérkezett levélszavazatok miatt lassabban tudnak majd eredményt hirdetni a szokásosnál. Az állami választási bizottság hétfő reggeli közlése szerint 1,9 millió levélszavazat érkezett be, ami több mint a duplája a 2016-os számnak. A feldolgozásukat pedig csak helyi idő szerint kedden reggel 7 órától kezdhették meg, ami lassú és körülményes feladat.

Hasonló a helyzet Michiganben is. Ott az állam belügyminiszterének közlése szerint több mint 3,1 millió levélszavazat érkezett be az elnökválasztás napjáig.  Jocelyn Benson közlése szerint a végső eredményre várhatóan péntekig kell majd várni. Mint elmondta, augusztusban 40 órába telt 1,6 millió levélszavazat feldolgozása, így az elnökválasztáson akár 80 óra is kell majd a végeredmény kihirdetéséhez.

Még 2018-ban okozott hatalmas meglepetést a mindössze 31 éves New York-i Alexandria Ocasio-Cortez, amikor az amerikai nagyváros 14. körzetében nagy meglepetést okozva legyőzte saját pártjának veteránját, Joe Crowley-t, aki tíz cikluson át töltötte be a képviselői posztot.

Ocasio-Cortez, vagy röviden AOC, ahogy az interneten hamar elkezdtek rá hivatkozni, rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre és ismertségre tett szert – a demokraták körében természetesen, míg a republikánusok éppen vele és a többek között általa támogatott, mindenki számára elérhető egészségbiztosítással és az úgynevezett Green New Deal-lel riogattak a kampányok során.  A politikus az elnökválasztási kampány során Bernie Sanders vermonti szenátort támogatta, később azonban beállt Joe Biden mögé.

A politikus a mai este során sikeresen megőrizte képviselői helyét, így bizonyára a jövőben is fontos alakja lesz az amerikai baloldalnak.

IT’S OFFICIAL: After a failed attempt by a Republican opponent to court “Joe Crowley Democrats,” @AOC is headed back to Congress! #NY14 pic.twitter.com/ZwXYj96ixl

— People for Bernie (@People4Bernie) November 4, 2020

Örök igazság ez, hisz könnyen a sebes sodrású vízbe kerülhetünk. Az amerikai elnökválasztások egyik örök igazsága ez, amit Abraham Lincoln honosított meg a politikai közbeszédben újraválasztásakor. Ez az újraválasztás ugyanis az amerikai polgárháború kellős közepén történt, Lincoln pedig nem személyes sármjával vagy nagy tudásával magyarázta győzelmét, hanem a ténnyel, hogy a bölcs amerikai választók a bejáratott vezetőben bíznak válság idején.

Később Franklin Roosevelt is ilyesmi szöveggel kampányolt, amikor a második világháború idején kétszer is újraválasztatta magát. Minderre azért térünk ki, mert jelenleg Donald Trump nagy feltámadását látni szinte valamennyi államban. Sok, szoros küzdelmet ígérő államban a kezdeti Biden-vezetés egyre szorosabbá vált, majd Trump-vezetésbe fordult át. Nyilván a hatékony republikánus kampány és mozgósítás a fő ok, de a vírusos-válságos időben előfordulhat, hogy – dacára a Trumpot a vírus kezelése miatt ért rengeteg kritikának – inkább nem akarnak ilyen időkben lovat váltani. Ha már ló:

John Hickenlooper, aki tavaly még elindult a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, Coloradóban legyőzte a regnáló republikánus szenátort, Cory Gardnert. Ahhoz, hogy a demokraták megszerezzék a többséget a szenátusban, még három helyet kell nyerniük.

Újabb halom államban csukták be az ajtót, zárult le a szavazás. Ezek zömmel a Prérin és a Sziklás-hegységben lévő, ritkán lakott államok, amik megoszlanak majd az elnökjelöltek között. A terepadottságok miatt ritkán lakottak, tehát kevés elektor jár értük. Iowa, Nevada, Utah, Montana, Oregon, Idaho ezek, még egyikről sincs említésre méltó eredmény, közülük amúgy egyedül Iowa lehet csatatér kaliberű (bár csak 6 elektort ér).

Georgiában szép lassan csorognak az eredmények, Trump 48 százalékos feldolgozottság mellett 56,5 százalékkal, magabiztosan vezet a mélydéli államban. Az állam legnagyobb városában, a korábban olimpiát is rendezett Atlantában azonban szokatlan incidens miatt kellett félbeszakítani a levélszavazatok számlálását:

Csőtörés miatt.

Az Atlanta Journal Constitution szerint pont abban a helyiségben volt a csőtörés, ahol számolták a voksokat. Négy órát csúszott emiatt a voksok összesítése, emberéletben és szavazólapban sem esett kár. A végleges eredményeket viszont csak pénteken tudják megosztani a publikummal.

Az észak-karolinai Madison Cawthorn személyében bekerült az amerikai kongresszusba az első olyan képviselő, aki 1990 után született. A 25 éves Cawthorn, aki az egyik legfiatalbbként került be a képviselőházba, 1995. augusztus elsején született. Mostantól a 11. választókörzet szavazóit képviselheti, republikánus színekben.

 

View this post on Instagram

 

Great time at the candidate forum in Haywood County. It was so strange delivering a speech to several cameras rather than a traditional crowd. The conservative message was well defended tonight!

A post shared by Madison Cawthorn (@madisoncawthorn) on May 20, 2020 at 3:56pm PDT

Pennsylvania az egyik legfontosabb állam a mostani választás során, 20 elektori szavazatával ugyanis kulcsfontosságú lehet a verseny eldöntésében.

Azonban, ha a verseny szoros, akár hetekig elhúzódhat a végső győztes kihirdetése, ebben pedig Pennsylvania nem fog túl sokat segíteni.

Dan Hopkins, a FiveThirtyEight munkatársa tett közzé egy érdekes térképet, amely szerint az állam egyes megyéiben meg sem kezdik a levélszavazatok számlálását a választás éjszakáján.

Ezt már kevéssé kell magyarázni: amikor kiírja a CNN, hogy riadó, alarm, hahó, fontos eredmények jönnek, és ilyenkor mondják meg alacsony feldolgozottságnál a nyilvánvalót, hogy egy kőkeményen demokrata vagy épp republikánus államot a megfelelő jelölt nyert meg, az összes többi államot meg nem lehet biztosra mondani. És akkor körömrágva várunk tovább.

Magyar idő szerint éjjel háromkor zártak a szavazóhelyiségek Arizona, Colorado, Kansas, Louisiana, Michigan, Minnesota, Nebraska, Új-Mexikó, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Texas, Wisconsin és Wyoming államokban. Ezek közül Texasra irányul a legtöbb figyelem, ugyanis emberemlékezet óta nem volt ennyire szoros a verseny, de Arizona, Michigan, Minnesota és Wisconsin is rendkívül fontos, mindegyik állam szerepel a választást potenciálisan eldöntő nyolc között.  Az eredmények azonban egyelőre még nem ismertek, nagyon kevés adat áll csak rendelkezésre.

Eközben Trump elvitte Tennessee és Arkansas államokat, az ezzel járó 11, illetve 7 elektori szavazattal, New York állam 29, valamint New Jersey 14 elektora pedig Joe Bidené lett.

Az elektori szavazatokat tekintve jelenleg 73-48 az állás Bidenjavára, ez azonban teljesen mindegy, a lényeg az lesz, ki éri el a 270-es bűvös határt.

A választás előtti tippelgetések eléggé Trumpnak adták az amúgy csatatérnek minősülő Ohiót, erre mit látni sok térképen? A szavazatok cirka felének összeszámolása után Joe Bidenék vezetnek mintegy 400 ezer szavazattal. Sose lehet elégszer elmondani, sok víz lefolyik még az Ohio folyón, sok voks vár számolásra, Trump még fordíthat, de a trendvonalak erősen Bidennek kedveznek.

A szavazatok 48 százalékos feldolgozottságánál Joe Biden vezetett Texasban, Trump mintegy 57 ezer szavazattal volt lemaradva. Ez ugyan nem tűnt erős vezetésnek, de ebben az államban évtizedek óta republikánus uralom van, így a demokrata jelölt jó szereplése mindenképpen figyelemreméltó. Nem sokkal később frissítették az adatokat, akkor már 54 százalékos feldolgozottságnál 239 ezres előnye volt Bidennek.

Az este egyik legnagyobb kupaca következik, mivel magyar idő szerint éjjel 2-kor zártak a szavazóhelyiségek Alabama, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Maryland, Massachusetts, Mississippi, Missouri, New Jersey, Oklahoma, Pennsylvania, Rhode Island államokban, illetve Florida, Kansas, Michigan, New Hampshire, Tennessee és Texas államok bizonyos megyéiben, valamint Washington D.C.-ben.

A CNN adatai szerint Joe Bidené Massachusetts 11, Maryland 10 és Washington D.C. 3 elektori szavazatai, az egykori alelnök emellé behúzta az otthonául szolgáló Delaware 3 elektori szavazatát is. Donald Trumpé lett Oklahoma, 7 elektori szavazttal. Az amerikai hírcsatorna számításai szerint az állás így 30-18 Biden javára.

Egyelőre nincsenek adatok Alabama, Connecticut, Florida, Maine, Mississippi, Missouri, New Hampshire, New Jersey, Pennsylvania, Rhode Island és Tennessee államokban.

Eközben továbbra is elképesztően szoros a verseny Floridában, ahol 81 százalékos feldolgozottság környékén – közel tízmillió voksról van szó – kevesebb mint háromezer szavazat az eltérés a két jelölt között, a 29 elektori szavazatot érő államban.

A New York Times szerint már 95 százalék esély van arra, hogy Donald Trump nyer a kulcsfontosságú Floridában. Az államban mindenképpen nyernie kell Trumpnak ahhoz, hogy valós esélye legyen az újraválasztásra, de Bidennek úgy is van esélye a végső győzelemre, ha nem viszi el Floridát. Az elnök leginkább annak köszönheti jó szereplését, hogy a főleg kubaiak lakta területeken jobban szerepel a vártnál, és bár Biden jobb eredményeket ér el az idősebb fehérek körében, de nem elég nagy arányban a biztos győzelemhez

Egy Trump győzelem egy dolgot biztosan jelent: nem fogjuk korán megtudni a végeredményt.

A fővárosban, Washington D.C.-ben tartotta volna a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) az eredményváróját, de biztonsági okokra hivatkozva áthelyezték a bulit – írja a párthoz relatíve közel álló Fox News. Egy republikánus tisztviselő beszélt erről, de nem osztotta meg, hova vonulnak el a potentátok. A főváros turbulens szerdára készül, szinte akárki nyer, borítékolhatóak lesznek a tüntetések, főleg ha szorosak az eredmények (Floridában jelenleg pokolian szoros).

Fontos, hogy a republikánus vezetőkre vonatkozik a költözés, maga Trump a Fehér Házban berendezett szobából lesi az eredményeket. Amúgy egész Washington háborús állapotokra készül, rengeteg üzlet furnérozta be a kirakatait, ablakait.

Egyre több forrásból csordogál be az információ, hogy Virginia államot elvitte a Biden-Harris páros, azaz a demokraták. Statisztikailag nem mondható ez bombameglepetésnek, a 13 elektorral rendelkező államot négy éve is vitte a demokraták akkori jelöltje, Hillary Clinton. Fontos megjegyezni, hogy még sok szavazatot nem számoltak össze Virginiában, ennek ellenére pl. a RealClearPolitics térképén is kék az állam. Ahogy kék Vermont is, bár mindössze 3 elektori szavazatért ment itt a harc.

Virginiában feltehetően azért hozta ki az amerikai sajtó Biden győzelmét az alacsony feldolgozottság ellenére, mert az exit-poll eredmények ezt mutatják.

Ez a kifejezés, ami arra utal, hogy voltaképp nem tudnak még pontos részeredményt mondani, akkor bukkan fel mindig (a mi esetünkben a CNN tudósításában), amikor előtte beharangozzák, hogy na most részeredmények jönnek. Az ember ilyenkor csalódottan cicceg, márpedig reggelig számos ilyen kép fog szembejönni. Ami ebben a pokoli szoros versenyben még idegőrlőbb.

Magyar idő szerint éjjel fél 2-kor újabb szavazóhelyiségek zártak be, Észak-Karolinában, Ohióban és Nyugat-Virginiában kezdődött meg a szavazatok számlálása. Összesen 38 elektori szavazatról van szó, ezek közül Ohio lehet a legizgalmasabb, amely egyike annak a nyolc államnak, ahol eldőlhet a választás.

Észak-Karolina és Nyugat-Virginia valószínűsíthetően Donald Trumpé lesz, de, egyelőre még nem látjuk az adatokat.

Elkezdtek érkezni az eredmények az egyik legfontosabb csatatérállamból, Floridából, és mint évtizedek óta mindig, percről percre változik, hogy ki áll jobban. Az egyik pillanatban még Trump vezet, majd Biden, hogy aztán újra Trump kerüljön az élre. A sajtó az egyes megyékben mért részvételi arányokból próbál jósolgatni a végeredményre, de az is csak zavart kelt: a Guardian például alig tíz perc eltéréssel előbb azt írta, hogy Bidennek néz ki jobban a verseny, majd azt, hogy Trump kezdhet magabiztosabb lenni.

Az AP amerikai hírügynökség közlése szerint Joe Biden nyerte Vermont államban a választást, és három elektori szavazatát.

Közben Trump Kentucky államban nyert az AP közlése szerint, ahogy az várható volt.

A gazdasági élet szereplői is feszült idegszálakkal figyelik az este/éjszaka történéseit. Főleg a Deutsche Banknál, aminek komoly kötődései vannak a trumpi cégbirodalomhoz. Bár nem sokáig. A Reuters híre szerint több vezető tisztviselő a banktól megerősítette, hogy olyan szinten negatív reklám ez a (2008-as válság során amúgy is megtépázott renoméjú) bank számára, hogy megszakítanának minden kapcsolatot a Trump-birodalommal. Ez nem olyan egyszerű, 340 millió dollárnyi kihelyezett hitelük van a Trump Organizationnál, ezt előbb be kéne hajtani (vagy eladni a másodlagos piacon). Bizonyos szempontból egy Trump-vereség esetén egyszerűbb lenne a tartozások behajtása és szakítása, de ha Trump nyer, sok balhéval járna az elnök által is garantált hitelek visszafizettetése.