A koronavírus-járványról, a gazdasági talpra állásról, a vízumliberalizációról és a tervezett reformokról tárgyalt csütörtökön Koszovóban Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja.
Az Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az uniós politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kis, nyugat-balkáni országban a reformok felgyorsítására van szükség, amelyhez az Európai Unió új befektetési terve is hozzájárulhat. Nemcsak a gazdaságot kell azonban talpra állítani, a jogállamiság területén is jelentős előrelépésekre van szükség ahhoz, hogy Koszovó előreléphessen az európai integrációban.
Koszovóval 2016 áprilisában lépett hatályba a stabilizációs és társulási megállapodás, az ország potenciális EU-tagjelöltnek számít, ám amíg nem rendezi viszonyát Szerbiával, addig jelentős előrelépést nem tud tenni.
Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök szerint a bővítési biztos óriási hírekkel érkezett a Nyugat-Balkánra, hiszen a térség gazdasági felzárkóztatására szánt 9 milliárd euró összértékű befektetési terv soha nem látott mértékben segít majd az országoknak a 2021-2027-es időszakban. Azzal, hogy az EU a közlekedés és infrastruktúra, a tiszta energia, a környezetvédelem, a digitális jövő, valamint a magánszektor és a szociális tőke területét érintő befektetéseket támogat, a következő néhány évben megváltozhat az egész ország arculata – fogalmazott a koszovói kormányfő.
Avdullah Hoti kitért arra is, hogy országa minden megtesz annak érdekében, hogy az európai integrációhoz szükséges lépéseket megtegye. Mint mondta: a kormány elfogadja azokat a meglátásokat és bírálatokat, amelyeket a Koszovóra vonatkozó idei brüsszeli országjelentés tartalmaz, és igyekszik javítani a kérdéses területeken. Kiemelte, hogy amióta a kormány négy hónappal ezelőtt megalakult, voltaképpen eltávolították a korrupció szót a közbeszédből, és további erőteljes harcot vívnak a szervezett bűnözés ellen.
Rámutatott, hogy a bővítési biztossal a Szerbiával fenntartott párbeszédről is szó esett, és egyetértettek abban, mindkét ország számára fontos a kapcsolat békés rendezése. Emellett kiemelte, a koszovói állampolgárok uniós vízumliberalizációja is ismét szóba került, hiszen Pristina már 2018-ban teljesítette az erre vonatkozó feltételeket, a koszovóiak ennek ellenére nem utazhatnak szabadon az Európai Unióba. Várhelyi Olivér ezzel összefüggésben rámutatott, az egyes tagállamokat is meg kell győzni, ami nem könnyű feladat, mert be kell bizonyítani, hogy nem lesznek ezzel visszaélések.
Kiemelt kép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency
