Nagyvilág

Elég keményen ír az uniós jogállami jelentés a magyar állapotokról

Visszafogott nyelven, de kemény kritikákat fogalmaz meg a jelentés, így érthető, hogy a magyar kormány miért akarta előre hitelteleníteni a Vera Jourova elleni támadásokkal. A jelentésben friss vádak is vannak, például az Index ügye.

Az Európai Bizottság közzétette a 2020-as jelentését az uniós tagállamok jogállami helyzetéről. Hasonló jelentést korábban minden évben készítettek a tagállamok gazdasági helyzetéről, de a jogállamról most először készült ilyen. Mivel ez az első ilyen riport, komolyabb politikai összefeszülések követik a nyilvánosságra hozatalát.

Ezek egyikét a magyar kormány mutatja be. Orbán Viktor a héten levelet írt Ursula von der Leyennnek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben azt követelte, hogy mondassa le Vera Jourovát, az unió értékekért és átláthatóságért felelős biztosát, egyben a bizottság egyik alelnökét, miután egy interjúban azt mondta, hogy Orbán beteg demokráciát épít Magyarországon.

Ez elsőre kissé túlreagálásnak tűnt attól a miniszterelnöktől, aki szinte folyamatosan a politikai korrektség ellen harcol, és állandó problémaként hozza fel a Nyugatról, hogy ott már semmit nem lehet kimondani. Később ugyanakkor kiderült, hogy a szeptember végére várt jogállami jelentés hamarosan tényleg megjelenik, ennek pedig Vera Jourova az egyik felelőse, így ezt ő és a másik jogállamisággal foglalkozó biztos, a belga Didier Reynders mutatta be közösen egy sajtótájékoztatón.

Kiveszik a jogállami mechanizmusból a jogállamot, hogy Orbán is rábólinthasson
A németek új kompromisszummal álltak elő a jogállami mechanizmus bevezetéséről. A kiszivárgott dokumentum szerint rengeteg dologban engedtek a magyaroknak és a lengyeleknek. A jogállami mechanizmus persze így is megmarad, csak a neve lesz más és sokkal nehezebb lesz alkalmazni.

A magyar kormány joggal próbálta meg politikai üggyé tenni és elhitelteleníteni a jelentést, az ugyanis nem kedves a magyar kormánnyal és a magyarországi jogállam állapotával. A jelentés négy nagy témakört vizsgál: az igazságügyi rendszert, a korrupciót, a média függetlenségét és szabadságát, valamint a fékeket és ellensúlyokat.

Az igazságügyi rendszer

Az igazságügyi rendszerről szóló részben megjegyzik, hogy Magyarország igazságügyi rendszerének állapotát sokszor kritizálták már, beleértve ebbe a hetes cikk szerinti eljárás elindítását is, de az Európai Bizottság ajánlásait máig nem valósította meg a kormány, különös tekintettel a bírói tanács és az OBH elnökének szembenállására.

A Kúriával kapcsolatban is több fejleményt látnak aggasztónak, különösen azt, hogy nekiment az Európai Bíróság egyik ítéletének. Az Alkotmánybíróságba jelölhető bírók jelölési feltételeit és eljárását is kritizálják, de megjegyzik, hogy a magyar igazságügyi rendszer alapvetően hatékonyan működik és a digitalizáltsága is megfelelő.

A korrupció

A korrupcióval kapcsolatban problémának látják, hogy szoros a kapcsolat bizonyos nagy cégek és a politika között. Amikor felmerülnek korrupcióval kapcsolatos vádak, főleg magas rangú vezetők szűk körével kapcsolatban, akkor nem tűnik úgy, mintha bárki eljárást szeretne indítani ellenük.

Az antikorrupciós keretrendszer eleve több hatósághoz van szétszórva, és egyre kisebb a független és civil kontroll felette, amit a médiával kapcsolatos nehezítések is fokoznak, mert egyre nehezebb információkhoz hozzáférni.

A média függetlensége

A Médiatanács függetlensége veszélyben van, állítja a jelentés. A médiatulajdonosokkal kapcsolatos átláthatóság nem biztosított. A KESMA nevű gigantikus kormánypárti médiaóriás méretét külön felhozzák kritikus problémaként, ami a médiapluralizmust fenyegeti. A jelentés szerint a rengeteg állami hirdetés, amit kormánypárti lapok kapnak, lehetőséget ad a média indirekt politikai kontrolljára. A független médiumok eközben folyamatos támadás alatt állnak, és a gazdasági nehézségek lehetőséget adnak ezek gazdasági elfoglalására.

Egyéb kritikák

A jelentés felhozza, hogy a törvényhozás működése problémás, mert teljesen eltűntek a hatástanulmányok és az előzetes egyeztetések. A civilek egyre komolyabb elnyomása is problémás, és az Európai Bíróság szerint a civil törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A jelentés visszafogott nyelvezettel ír a problémákról, de elég kemény kritikákat fogalmaz meg. Az is érdekes, hogy viszonylag friss ügyek is szerepelnek benne. Korábban már írtunk róla, hogy a magyar kormánynak kifejezetten rosszul jött az Index ügye az európai politikában, mert az idén ősszel rengeteg jogállammal és demokráciával kapcsolatos harcot kell majd megvívnia, de a jelentés erre újabb bizonyítékot ad.

A legrosszabbkor jött az Index ügye Orbánnak az európai politikában
A következő uniós költségvetés jogállamisági mechanizmusa még nyitott kérdés, és az Index ügye alapvetően hátráltathatja a kormányt a tárgyalások során.

Nem csak az Index gazdasági átvételének története és a szerkesztőség felmondása szerepel ugyanis a lapban, de a két indexes újságíró elleni antiszemita támadások is, amelyek akkor érték őket, amikor egyikük egy focimeccsen ülve maradt a Nélküled című Ismerős Arcok-szám alatt.

Kiemelt kép: Photo by Olivier HOSLET / POOL / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a beszoktatást a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. Orbán Viktor szerint januárban a krónikus betegeknek és legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.