Nagyvilág

Lokálisan küzdünk a járvány ellen, pedig globális irányításra lenne szükség

Aki egy kicsit is tájékozott a világpolitikában, az már nem nagyon tud meglepődni azon, hogy Donald Trump amerikai elnök twitteres tevékenysége finoman szólva is problémákat vet fel. Ám egy globális járvány idején az még így is feltűnést keltett, hogy néhány nappal ezelőtt nekiment az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO).

Donal Trump azzal vádolta meg a WHO-t, hogy a szervezet „robbantotta be valójában” a koronavírus-járványt. Például azzal, hogy olyan elhibázott tanácsokat adott, mint az, hogy az Egyesült Államok maradjon nyitott Kína felé. Ráadásul Trump szerint hiába az USA a WHO legnagyobb pénzügyi támogatója, az egészségügyi szervezet mégis „nagyon Kína-központú”. Az amerikai elnök még azt is felvetette – előbb tényként, majd némileg visszakozva inkább lehetőségként –, hogy az USA a jövőben nem támogatja pénzzel az Egészségügyi Világszervezetet.

Az, hogy Trump támad valakit vagy valamit, nem újdonság. Az sem, emlékeztet cikkében a Wired egyik szerzője, Robert Wright, hogy egy jobboldali politikus élesen bíráljon egy nemzetközi szervezetet és azzal fenyegesse, hogy elzárja a pénzcsapot, mire a politikai spektrum másik oldala a szervezet védelmére kel, és ezzel – ezt már csak én teszem hozzá – fegyvert ad a jobboldali politikus kezébe. Wright azonban úgy véli, ebben az esetben Trump kritikája nem is ment annyira félre.

Himlő és SARS – a sikertörténetek

„A WHO a második világháborús káoszt követő reményteli internacionalizmus pillanatában született”, fogalmaz a Guardiannek írt cikkében Stephen Buranyi. Hozzáteszi, a járványok elleni globális összefogás gondolata nem volt új, annak már a 19. században voltak előzményei, de az 1948-ban elfogadott alapító okirat egy jóval nagyobb célt tűzött ki maga elé, mégpedig azt, hogy minden ember egészsége elérje a lehető legmagasabb szintet. És ha nem is gyorsan, de a hetvenes évek végére sikerült is elérni egy jelentős eredményt: a történelem során először sikerült gyakorlatilag eltüntetni a himlőt. Ehhez az kellett, hogy 1959-ben a WHO meggyőzze a Szovjetuniót 25 millió adag himlő elleni oltás legyártására, majd szétosztására. Ehhez jött még az USA több millió dolláros adománya az oltási programokra, és az, hogy a hatvanas évek végén már minden ENSZ-tagállam jelentést készített a WHO-nak a himlő-megbetegedésekről és azok kezeléséről. Buranyi felhívja a figyelmet arra, hogy a himlő elleni harcra nem a WHO adta a legtöbb pénzt és nem fűződik hozzá fontos találmány sem, a diplomáciai és szervezeti szerepe azonban elvitathatatlan.

A ’80-as, ’90-es évekre a WHO tevékenységének dinamikája lelassult, a Guardian cikke szerint részben azért, mert a korábbi nagyobb betegségeket – himlő, sárgaláz, pestis – sikerült legyőzni, az AIDS elleni harc pedig nem indult be igazán. A másik ok pedig az volt, hogy a szervezetet rosszul menedzselték és egyesek szerint felbukkant a korrupció is. 1998-ban aztán a korábbi norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtlandot választották a WHO élére, aki azt vallotta, hogy ha szükséges, akkor vészhelyzet esetén a nemzetközi szervezeteknek kell átvenniük az irányítást, ahelyett, hogy a nagy hatalmú országok ugráltatnák őket.

Brundtland ösztönzésére kezdte el a WHO arra használni a helyi kapcsolatait, a diplomáciai csatornákat és az egyre népszerűbbé váló internetet, hogy a különféle országokban azonosítsák a lehetséges járványokat. Ezzel némileg függetlenebbé vált a szervezet a nemzeti kormányoktól, ami jól jött 2002-2003-ban, amikor a kínai kormány nem értesítette a WHO-t az első SARS-esetekről. A WHO egyik vezetőségi tagja például kapott egy emailt egy korábbi munkatárs fiától, aki figyelmeztette erre az új betegségre, amelyben addigra már százan meghaltak. A WHO erről megkérdezte Kínát, mire az másnap elkészítette az első hivatalos jelentést a SARS megjelenéséről. Brundtland a következő hónapokban többször is bírálta a kínai kormányt amiatt, hogy visszatartott információkat. Úgy vélte, ha előbb szóltak volna, a WHO tudott volna segíteni a járvány legyőzésében. Kína ezután megosztotta az adatokat a WHO-val, a többi országot pedig már kérni sem kellett rá.

A WHO küzdelme a SARS ellen abszolút sikeresnek mondható: miközben 26 országban jelent meg a betegség, az egész világon mindössze 1000 ember halt bele. A WHO története során először javasolta azt az embereknek, hogy ne utazzanak az érintett országokba, és ez csak az egyik olyan, nem gyógyszerrel kapcsolatos eszköz volt, amelyet bevetettek a járvány megfékezésére. A többi a nyomon követés, a tesztelés, az elkülönítés, valamint a nemzetközi adatgyűjtés volt. „Brundtland olyat tett, amire a WHO-nak nem volt felhatalmazása, egyszerűen csak cselekedett” – mondta a Guardiannek David Fidler, a WHO egyik tanácsadója. „A SARS-ot arra használta kicsit, hogy kipróbáljon néhány radikális változást.”

És ez be is jött. Annyira, hogy az új rendszert 2005-ben belefoglalták a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR) új változatába, amelyhez minden tagállamnak tartania kell magát. Az IHR szerint a tagállamoknak a WHO előírásai alapján kell a közegészségügyet fenyegető helyzeteket kezelniük, illetve a dokumentum felhatalmazza a WHO-t arra is, hogy – ha szükséges – a kormányok ellenkezése ellenére is nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetet hirdessen ki, ahogy azt idén február végén Vuhanban is megtette. A vészhelyzet kihirdetése után is a WHO előírásait kell követnie a kormányoknak, az attól való eltérést pedig jelezniük kell. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a WHO semmilyen szankciót nem vezetett be arra az esetre, ha valamelyik tag nem tartaná be ezeket a szabályokat.

Lejtmenet

A Covid-19 járvány kezelése azonban egészen más képet mutatott, mint a SARS-é, és a magyarázat erre Stephen Buranyi szerint az elmúlt bő egy évtizedben keresendő. 2009 márciusában Mexikóban fedezték fel az első H1N1-es eseteket, de júniusra már 74 országra átterjedt a vírus és addigra több mint 28 ezer esetet regisztráltak. 2010 augusztusában, amikor a WHO bejelentette, hogy vége a járványnak, 18 500 halálesetet írtak a sertésinfluenza számlájára, amely, ahhoz képest, hogy végül 200 országban jelent meg, a vártnál jóval alacsonyabb szám volt. A WHO ezért számos támadást kapott amiatt, hogy túlságosan felfújta a járványt, feleslegesen költött el egy csomó pénzt és szükségtelenül megrémítette az embereket.

Fotó: Alfredo Estrella /AFP

A mai napig nem eldöntött kérdés, hogy tényleg erről volt szó, vagy inkább arról, hogy a WHO ügyesebb volt annál, mint amire számított és időben lekapcsolta a H1N1-et. David Fidler úgy véli, ezek a támadások késztették arra a WHO-t, hogy a jövőben óvatosabb legyen, és az sem segített, hogy ekkor már jócskán érezni lehetett a 2008-as gazdasági válság hatásait, és kevesebb volt a pénz. E kettő kombinációja végzetes eredményre vezetett, amikor 2014-ben ebolajárvány tört ki Nyugat-Afrikában, ami több mint 11 ezer ember életét követelte. A helyzet több országot, például az USA-t arra késztetett, hogy a saját katonáit küldje oda segíteni, az ENSZ pedig felállított egy ad-hoc bizottságot, hogy vegye át az irányítást az WHO-tól. Az akkori főigazgatót, Margaret Chant lebénította a feladat súlya, és a késleltetett válaszlépések azt mutatták, hogy a WHO vezetősége nem bízik saját magában sem.

Kína zsebében?

A mostani főigazgatót, az etióp Tedros Adhanom Ghebreyesust 2017-ben válaszották meg főigazgatónak – a Guardiannek nyilatkozó egyik szakértő szerint – egy elég mocskos választáson. Az egyszerűen csak Tedrosként szólított volt egészségügyi minisztert egy afrikai és ázsiai blokk támogatta, beleértve Kínát, ellenfele pedig egy brit orvos volt. Tedrost a kampány során többek között azzal vádolták meg, hogy a hazájában elhallgatott egy kolerajárványt, ám végül ő kapta a posztot.

Tedrosról azt mondják, arra törekszik, hogy mindenkivel együtt tudjon dolgozni, és Brundtlanddal ellentétben nem híve a konfrontációnak. Neki több szövetségesre van szüksége, mint ellenségre. Azért nem ment neki keményebben Kínának, mert finomabban akarja rávenni az együttműködésre. Ezt persze le lehet fordítani úgy, hogy Tedros a kínaiak zsebében van, és az sem segít, hogy Tajvan állítása szerint a WHO csak azért, hogy Kínának kedvezzen, nem vette figyelembe a saját jelentéseit arról, hogy a Covid-19 emberről emberre terjed. A japán külügyminiszter arról beszélt, hogy néhányan egyszerűen csak Kínai Egészségügyi Szervezetnek hívják a WHO-t.

Azt, hogy a WHO az utóbbi években mennyire nem tudott együtt dolgozni azokkal a nyugati országokkal, amelyek a költségvetése legnagyobb részét adják, jól mutatja, hogy a világszervezet képtelen volt rávenni ezeket az országokat arra, hogy rendesen felkészüljenek egy esetleges világjárványra, majd arra, hogy kövessék a tanácsait. A WHO hiába kért február elején 675 millió dollár hozzájárulást a koronavírus-járvány megfékezéséhez, a pénz csak április elején gyűlt össze, amikor már megvolt az 1 milliomodik fertőzött.

A WHO a folyamatos tesztelést, a közösségi kapcsolatok csökkentését és az esetek nyomon követését ajánlotta, mint legfontosabb eszközöket. Németország ezt megfogadta és a jelek szerint elég jól működik. Nagy-Britannia viszont sokáig a nyájimmunitás elvét követte, majd szigorított, de áprilisra így is már több mint 12 ezren haltak bele ott a járványba. De olyan ország is van, amely határozottan szembement a WHO ajánlásával és bizonyos helyzetekben előírta a kötelező maszkviselést.

A mostani helyzet nem csak arról szól, hogy mi változik meg az egyes emberek és országok életében a járvány miatt, de a WHO jövőjével kapcsolatban is kérdéseket vet fel. Clare Wenham, egészségügyi kérdésekkel foglalkozó kutató rámutatott, hogy a koronavírus-járványban minden ország arra koncentrál, hogy a saját számait csökkentse és kevésbé foglalkoztatja az, hogy máshol mi történik. Hiába globális erő a WHO, mindenki lokálisan gondolkodik, pedig pont most lenne szükség átfogó irányításra – jegyezte meg Wenham.

Kiemelt kép: Yasuyoshi Chiba / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.