Egyelőre nincs miért aggódniuk a Nyugat-Európából használt kocsik behozatalából megtollasodó magánszemélyeknek vagy cégeknek, mert a Szociáldemokrata Pártot (PSD) 2019 végén leváltó Nemzeti Liberális Párt (PNL) sem készül leállítani a roncskocsik romániai importját. A németek, franciák, olaszok pedig röhögnek a markukba, mert pár ezer euróért megszabadulnak a dízelektől, és az ócskavashegyeket Romániába tolják át. Csak Magyarországon havonta száz „horrorkaravánt” büntet a rendőrség. A szám a szankciók ellenére sem csökken, mert a használtautók továbbértékesítéséből így is hasznot húznak a kereskedők.
Ludovic Orban új román miniszterelnök pedig fél bármilyen környezetvédelmi illeték leple alatt gátat szabni a 15-20 éves dízelautók forgalomba állításának, azzal hárítva, hogy előbb egyeztetni kell Brüsszellel.
Inkább hétszer átgondoljuk, mielőtt bármilyen adót, illetéket kivetnénk a használt autókra, amelyet aztán majd vissza kell fizetni a tulajdonosoknak, mert ellenkezik az uniós jogszabályokkal
– nyilatkozta a közelmúltban.
Megkopasztott környezetvédelmi minisztérium
Tény, hogy a használt autókra kivetett korábbi adókat – bármilyen címszóval rótták is ki – Románia a 2007-es uniós tagsága óta alaposan megszívta. Pedig igyekeztek fékezni a roncsautók behozatalát, élénkíteni az új járművek vásárlását. 2012-ben a Victor Ponta vezette baloldali kormány a használt autókra kivetett környezetvédelmi illetéket a gépjármű első bejegyzésének illetéke névre keresztelte. Magyarán annak, aki először bejegyzett egy járművet Romániában – függetlenül attól, hogy új vagy használt volt – plusz illetéket kellett fizetnie, az új kocsikra kevesebbet, a régiekre, gyártási évtől, környezetszennyezéstől függően többet. (Előfordult, hogy a márkaképviseletek az új autók esetében átvállalták az illetéket.)
Az adó 2012-ben első tulajdonosváltási adóvá módosult, és párosult egy rém bonyolult számítási rendszerrel, így az érintettek egy-egy autóra akár több ezer eurót is leperkáltak az államnak.
A nagyvárosokban szervezett tüntetéseknek köszönhetően a rendelkezést egy évre felfüggesztették, aztán 2014-ben a PSD végül politikai megfontolásból minden gépkocsibejegyzési adót, illetéket egy tollvonással eltörölt. De nem úszták meg ennyivel, mert a Európai Bizottság kötelezte Romániát az addig beszedett adók visszafizetésére. A huzavonák ellenére csak 2019-ben a környezetvédelmi tárca a 2,4 milliárd lejes büdzséjéből 1,8 milliárdot a plusz adók megtérítésére költött. Ez csaknem 119 milliárd forint.
A német nyugdíjastól a romániai bejegyzési maffiáig
Nyílt titok, hogy elsősorban Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban romániai ügynökök ezrei vadásszák a legkedvezőbb eladási ajánlatokat, és azonnal lecsapnak rájuk. Különösen népszerűek a kisvárosi német nyugdíjasok, akik a dízelbotrányok hatására szabadulnának 10-20 éves, de még remek állapotban lévő Euro 2-es, Euro 3-as besorolású autóiktól, és örülnek, ha valaki egy-két ezer eurót fizet értük.
Az importlánc tökéletesen összefonódott, szakosodott vállalkozói pakolják fel a járműveket a Magyarországon is átdübörgő horrorkaravánokra. A megengedett súly túllépése miatt kiszabott bírságok árát vélhetően bekalkulálják, ráadásul nem mindenki bukik le, érdemes rizikózni. A román határon való átjutás már ujjgyakorlat, a romániai utakon pedig a magyarországihoz képest lazább a trailerek ellenőrzése.
A szervezett láncolat a gépkocsibejegyzési hivatalnál (RAR) zárul, ám itt is „akad ember”. A RAR-maffia fala azonban több nagyvárosban repedezik. Tavaly nyáron a iaşi RAR több alkalmazottja bukott le és került börtönbe azért, mert 100-200 eurós kenőpénzért intézték el órák alatt a bejegyzést, miközben a közönséges halandó akár egy hétig is kilincsel. De az autókereskedőknek fizetniük kell a hivatalnál a gépkocsikat ellenőrző szerelőknek is.
Ekkora költségek mellett is hemzsegnek a hirdetési oldalak a 400-600 ezer forintos kínálatoktól, gyakorlatilag ma Romániában bármelyik család, ahol a férj és feleség dolgozik, simán megengedhet egy ilyen lehordott autót. Az pedig „természetes”, hogy az összes, eladásra kínált használt autót a kereskedők megbuheráltatják, miután egy felmérés szerint a romániai vásárlók szeretik, ha a kilométeróra 150 ezer alatti értéket mutat. A beavatkozás 100-200 eurót kóstál, de megéri.
Elszabadult a pokol, a roncsok visszavágnak
A PSD választási kampányaiban populistán csengett a használt autókra kivetett adók, illetékek eltörlése – vélhetően a használtautó-kereskedők, -importőrök nyomása sem volt elhanyagolható –, csakhogy a lazítás 2020-ra alaposan visszacsapott.
2010-ben még csak 4,3 millió személygépkocsi futott az utakon. Csak ebben az esztendőben 604 ezer személygépkocsival nőtt a járművek száma Romániában, s ebből 473 ezer használt autó. 2017-ben még 520 ezer ócska személyautót hoztak be Nyugat-Európából.
Az új autók eladása is emelkedő tendenciát mutat, ám sokkal kisebb arányút, mint a használtaké. Tény, hogy az úgynevezett roncsautóprogram, amelynek keretében a hivatalosan leadott ócska négykerekűekért az állam körülbelül 350 ezer forintos vouchert ad, s ezt beszámítják egy új autó vásárlásakor, meghozta a gyümölcsét. 2019-ben húszezer ilyen vouchert finanszírozott az állam, és a program idén is folytatódik. A szakemberek meg is kongatták a vészharangot az ócska dízelek miatt, de hiába, senkit nem érdekel, hogy egy húszéves dízel Volkswagen sokkal több mérget pöfékel a levegőbe, mint egy hasonló korú Dacia.
Még Gabriela Firea, szocdem bukaresti főpolgármestert sem. Január első hetében Costel Alexe környezetvédelmi miniszter figyelmeztette, hogy a román fővárosban a levegőszennyezés mértéke időnként a megengedett érték hétszerese, és ennek egyik oka a roncsautók kipufogógáza.
Ha nem tetszik, akkor költözzön el Bukarestből
– válaszolta a főpolgármester, miközben a hatóságok már azt fontolgatják, hogy javasolják a lakosságnak a védőmaszk viselését. Az autók által (is) okozott levegőszennyezettség mértéke az összes nagyvárosban, megyeszékhelyen messze meghaladja a megengedett értéket.
A kiemelt kép illusztráció. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
