Nagyvilág

Elsöprő konzervatív többség a brit választásokon

Boris Johnson pártja 368 helyet szerezhet, ami nem csak egy, a Munkáspártra mért óriási ütést jelenthet, hanem azt is, hogy az Egyesült Királyság januárban tényleg kilép az EU-ból.

368 helyet szerzett a brit Konzervatív Párt a csütörtöki választásokon, ezzel földcsuszamlásszerű győzelmet aratott Boris Johnson miniszterelnök pártja – ezt jelzi előre a BBC, az ITV és a Sky tévécsatornák által készített exit poll felmérés, amelyet urnazáráskor, magyar idő szerint este 11 órakor hoztak nyilvánosságra. A Munkáspártnak (Labour) 191 hely, a Liberális Demokratáknak 13 hely, a Skót Nemzeti Pártnak (SNP) pedig 55 hely jut.

Frissítés: magyar idő szerint reggel háromnegyed hétkor a theguardian.com adatai szerint a korábbi exit pollhoz közelít az eredmény. A 650 helyből  eddig 637-nél hirdettek eredményt, a pártok helyzete a következő volt: a Konzervatív Párt 356, a Munkáspárt 201, a Skót Nemzeti Párt 48, a Liberális Demokraták 10 helyet szereztek.  Ennek alapján toryknak kényelmes előnye lesz a brit törvényhozásban.

Papíron a többséghez 326 hely szükséges, a gyakorlatban ugyanakkor kicsivel kevesebb is elég, mert az alsóház elnöke semleges marad, a Sinn Fein ír republikánus párt képviselői pedig régóta tartó hagyományaik szerint nem foglalják el a helyüket.

Ez az eredmény azt is jelentené, hogy a 2017-es választásokhoz képest 50 hellyel többet tudtak szerezni a toryk, míg a Munkáspárt 191 helyet veszített. Ugyancsak nagyot javítana az SNP is, a 2 évvel ezelőttihez képest 20 plusz hellyel.

A konzervatívok 1983 óta nem értek el ilyen jó választási eredményt. 

A Labour számára 1935 óta ez lenne a legrosszabb eredmény. Akkor a parlamenti választásokon a Clement Attlee későbbi miniszterelnök vezette Labour 154 képviselői helyhez jutott.

Boris Johnson azt ígérte, hogy ha pártja többséget szerez, akkor 2020. január 31-én most már tényleg végrehajtja a brexitet és kilépteti az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Persze a brexit esetében már nem lehetünk semmiben sem biztosak, de Priti Patel belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy ezzel felgyorsulhat az EU-ból való kilépés folyamata.

Bár a hivatalos eredmények csak az éjszaka folyamán fognak beérkezni, ez az exit poll az elmúlt években igen megbízhatónak bizonyult. 2005-ben és 2010-ben hajszálpontosan megjósolta, hogy melyik párt hány helyet nyer el a brit alsóházban, 2015-ben 14 helyet, 2017-ben pedig mindössze 3 helyet tévedett. Az exit pollt az Ipsos MORI 144 szavazóhelyiségnél, 22 790 választó bevonásával végezte el. A cég arra kérte a szavazóhelyiségekből távozó választókat, hogy töltsenek ki egy szavazólap-utánzatot ugyanúgy, ahogy valódi szavazólapjukat kitöltötték.

Balhé a Munkáspártban

Az exit poll közzététele után több politikus is óvatosságra intett, mondván, ez csak egy előrejelzés. A munkáspárti Barry Gardiner annyit azonban hozzátett a Guardiannek, hogy az exit poll eredménye „pusztító csapás” Jeremy Corbyn pártjára nézve.

Volt olyan is, aki nem fogta vissza magát és nekiment a párt elnökének. Seb Dance képviselő azt írta nem sokkal éjfél előtt, hogy ő úgy tapasztalta, a választók csak egy dologtól félnek jobban, mint a brexittől: Jeremy Corbyntól. Hasonlóan vélekedett Tom Blenkinsop korábbi parlamenti képviselő is, aki szerint ideje lenne levonni a megfelelő következtetéseket. Corbyn éjfélig nem reagált az eredményre.

https://twitter.com/SebDance/status/1205251701130878978

Hogy mennyire elveszítette a Munkáspárt a kapcsolatot a szavazókkal, jól mutatja, hogy egy olyan körzetet is sikerült elveszítenie (Blyth Valley), amely egykor bányászközösség volt, és ahol a körzet 1950-es létrejötte óta minden alkalommal a Labour nyert.

Problémás brexit, problémás egészségügy

Csütörtökön egy hosszabb cikkben már írtunk az előzményekről, többek között a kampány fő témájának számító brexitről. A közvélemény-kutatási adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy Boris Johnsonnak sikerült visszacsábítania azt a 20 százaléknyi választói tömeget, amely az EP-választáson a Brexit Párt mellett döntött. Ez pedig csak úgy történhetett, hogy a miniszterelnökről elhitték, hogy képes kiléptetni hazáját az Európai Unióból.

A YouGov becslése konzervatív sikert jósolt, úgy számoltak, hogy a 650 képviselőből 339 tory lesz, mellettük pedig 231 munkáspárti kerülhet be az alsóházba, az EP-választást még megnyerő Brexit Párt pedig mandátum nélkül marad. Ez az eredmény szűk abszolút többséget jelentene Johnson számára, ugyanakkor ha a választást megelőző tendencia folytatódik, akkor egy megosztott és döntésképtelen parlament alakul. Az exit poll alapján azonban emiatt már nem kell izgulnia.

A kampány során ugyancsak előtérbe került az egészségügy kérdése is, miután a brit egészségügyi szolgálat (NHS) 70 éves fennállása óta a legnagyobb össztűz zúdul rá. Állandó problémát jelent a dolgozók túlterheltsége, a létszámhiány, a hosszú várólisták, az ápolók elvándorlása.

Most végre kiderül, mi lesz a brexittel
Vagy nem. Ma választ az Egyesült Királyság: ha Boris Johnson többséget szerez, a britek január végén kilépnek az Európai Unióból. Ha nem, akkor új népszavazás is jöhet.

Kiemelt kép: Europress/Tolga AKMEN/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Az operatív törzs tájékoztat
Pénteki beszámoló.
Élő videó: Az operatív törzs tájékoztat