Donald Trump amerikai elnök azt hiszi, hogy a hatalmát semmi sem korlátozza – állapította meg az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága kedden nyilvánosságra hozott jelentésében. A bizottság szerint támadhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan: Trump visszaélt hatalmával, hogy külföldi beavatkozással szerezzen előnyt a 2020-as elnökválasztás befolyásolására.
A jelentés az elmúlt hetekben tartott zárt ajtók mögötti és nyilvános bizottsági meghallgatásokon elhangzottakat összegzi. Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásához (impeachment) vezető meghallgatásokat a demokrata párti törvényhozók a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték, mert Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben.
A bizottsági jelentés a meghallgatásokból azt a következtetést vonta le, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, katonai segélycsomag visszatartását és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.
Egyértelmű a bizonyíték arra, hogy Trump elnök hivatali hatalmát arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a politikai vetélytársa, Joe Biden volt alelnök elleni vizsgálat és annak a már leleplezett összeesküvés-elméletnek a bejelentése érdekében, miszerint a 2016-os elnökválasztási folyamatba nem Oroszország, hanem Ukrajna avatkozott be,
fogalmazott a jelentés nyilvánosságra hozatalakor Adam Schiff, a hírszerzési bizottság elnöke. A jelentés lényegében ezt támasztja alá.
A jelentés, amely több mint százszor utal az alkotmányra, leszögezi, hogy
Kiemelte a jelentés azt is, hogy Trump lépéseket tett, hogy megakadályozza a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a Fehér Ház költségvetési hivatala dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát, és arra intette a tanúkat, hogy ne tanúskodjanak. Mindezt a jelentés „az impeachment-eljárás akadályozására irányuló példátlan kampánynak” minősítette.
A fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a kormányzás három ágának belső hatalmi egyensúlyát ért károk hosszan tartóak lesznek, és valószínűleg megváltoztathatatlanok, amennyiben az elnöknek a kongresszussal szemben tanúsított időhúzó játéka ellenőrizetlenül marad
összegezte álláspontját a jelentés.
A dokumentumban előkerült Orbán Viktor is, egészen pontosan az, hogy több, az igazságügyi bizottság által meghallgatott tanú szerint is a magyar miniszterelnök, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök negatív irányba befolyásolhatta Trump véleményét az ukrán elnökről, így hatással lehetett a megbeszélések hangulatára.
A hírszerzési bizottság abban nem foglalt állást, hogy javasolja-e az elnök alkotmányos felmentésére irányuló eljárásának megindítását, ezt egy másik bizottság feladata lesz.
A Fehér Ház szerint a jelentés „elfogult, nem más, mint csalás”, amely „semmire sem talált bizonyítékot” – írja az MTI.
Ez jön most
Szerdán jogászprofesszorok részvételével folytatódnak szerdán a Donald Trump amerikai elnök közjogi felelősségre vonását célzó eljárás képviselőházi meghallgatásai, ezzel új szakaszba lép az elnök ukrajnai lépéseit együttesen vizsgáló három képviselőházi bizottság munkája. A meghallgatásokat ezúttal az igazságügyi bizottság és vezetője, Jerrold Nadler New York-i képviselő irányítja majd. A korábbiakat a hírszerzési bizottság elnöke, a kaliforniai Adam Schiff vezette.
Miután a hírszerzési bizottság kedd este megszavazta, hogy az eddigi meghallgatások teljes anyagát továbbítják az igazságügyi bizottságnak, ez a testület fogja majd megfogalmazni az elnök ellen emelt vádpontokat, és javaslata alapján a képviselőház szavaz majd arról, hogy vádat emelnek-e Donald Trump ellen, a szenátus elé utalva az alkotmányos felmentési eljárás, az impeachment lefolytatását.
Míg a korábbi meghallgatásokra az ügyben közvetlenül vagy közvetve érintett diplomatákat idézték be, szerdán négy jogtudós számol be arról, hogy értelmezése szerint mi képezheti impeachment tárgyát.
A meghallgatás kezdetén Jerrold Nadler, valamint a republikánus Doug Collins képviselő mond nyitóbeszédet, majd a négy jogász szintén nyilatkozatot olvas fel. Ezt követően a képviselők teszik fel kérdéseiket a meghívottaknak.
Az igazságügyi bizottság a szerdain kívül további meghallgatásokat is tervez, köztük várhatóan a hírszerzési bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentéséről is, de ezek időpontját még nem jelölték ki.
Három vezető republikánus törvényhozó még hétfőn este zárt ajtók mögött ismertette pártbéli kollégáival azt a 123 oldalas jelentést, amely az impeachment-eljárással kapcsolatos várható republikánus válaszokat fogalmazza meg. A jelentésben nem volt semmi meglepetés, az amerikai sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a republikánusok kifogásolják, hogy a demokraták vizsgálatai olyan, „nem választott bürokraták” véleményei alapján indultak meg, akiket „zavarba ejtettek” Trump szokatlan külpolitikai megközelítései.
Kiemelt kép: Europress/Nicholas Kamm/AFP
