Amerikai nagykövet: Trump „leszarja Ukrajnát”, csak a saját érdekeit nézi

Donald Trump amerikai elnök „leszarja Ukrajnát”, és nem törődik mással, csak olyan „nagy dolgokkal”, amelyekből személyes haszna származik – jelentette ki Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-s nagykövete. Ezt mondta tanúvallomásában a kijevi amerikai nagykövetség politikai tanácsadója, David Holmes, az elnök ellen vizsgálódó kongresszusi bizottság előtt, aminek leiratát hétfőn hozták nyilvánosságra.

Az amerikai diplomata pénteken tett tanúvallomást zárt ajtók mögött, és ő volt az első tanú, aki közvetlenül Trump érintettségéről számolt be a szeptember végén indított közjogi felelősségre vonási eljárás (impeachment) részeként indított nyomozásban.

Az amerikai elnök ellen azért indította meg az impeachmentet a demokrata többségű képviselőház, mert egy Ukrajnának megítélt katonai segélyt csak azzal a feltétellel akart átadni, hogy az új ukrán vezetés bejelenti egy olyan korrupciós nyomozás megindítását, amely Joe Biden demokrata elnökjelöltet érinti. Így feketíthetnék be Trump legnagyobb belpolitikai ellenfelét, aki veszélyes lehet az elnök újraválasztási kampányára.

Nagy dolgok

Holmes tanúvallomásában elmondta, Sondland egy kijevi étteremből hívta fel mobiltelefonon az amerikai elnököt, aki olyan hangosan beszélt, hogy a nagykövet eltartotta a fülétől a telefont, így teljesen tisztán lehetett hallani, hogy Trump a vonal másik végén mit mond, pedig nem is volt kihangosítva. Holmes visszaemlékezése szerint az elnök megkérdezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „megcsinálja-e a nyomozást”, amire Sondland közölte, hogy „meg fogja tenni”, hozzátéve, hogy az államfő „megtesz mindent, amit csak kér”.

A diplomata a telefonbeszélgetéssel kapcsolatban hozzátette, még soha életében nem látott olyat, hogy egy nagykövet mobiltelefonon beszéljen az amerikai elnökkel egy olyan nyilvános helyről, mint egy étterem. Főleg Ukrajnában, ahol tanúvallomása szerint

abból indulunk ki, hogy a mobilbeszélgetéseket lehallgatják.

Elmondása szerint annyira meglepte a beszélgetés, hogy teljesen tisztán és élénken megmaradt az emlékezetében.

Vallomása szerint az elnökkel történt telefonbeszélgetés után megkérdezte Sondlandet, hogy mit gondol az elnök Ukrajnáról. A nagykövet erre válaszolva azt közölte vele, hogy „az elnök leszarja Ukrajnát”, és csak a „nagy dolgok” érdeklik. Holmes erre jelezte, hogy pedig történnek nagy dolgok Ukrajnában is, mint például az Oroszországgal vívott háború, mire Sondland pontosított: nem erre gondolt, hanem olyan nagy dolgokra, amelyek személyesen hasznosak Trumpnak, mint például a Biden-nyomozás.

Holmes tanúvallomása volt az első, ami az elnök szerepét igazán nyilvánvalóvá tette az ukrán ügyben, de nem sokkal később több is követte.

Szombaton kiderült, hogy a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Bizottságának fő ukránügyi szakértője, az erősen konzervatív és Trump támogatójának számító Tim Morrison megerősítette, Sondland az elnök utasítására cselekedett, és rendszeresen kapcsolatban volt Trumppal. Morrison elmondta azt is, hogy a kongresszus által Ukrajnának megítélt katonai segélyt a Fehér Ház csak akkor akarta átadni, ha az ukránok bejelentik a Bident érintő korrupciós nyomozás megindítását.

Szintén szombaton hozták nyilvánosságra Mike Pence alelnök fő nemzetbiztonsági szakértőjének tanúvallomását. Jennifer Williams egyike volt azoknak, akik élőben hallották azt a telefonbeszélgetést Trump és Zelenszkij között, amely elindította az egész impeachment eljárást. Elmondása szerint a beszélgetés alatt nyilvánvalóvá vált számára, hogy a katonai segélyt nyomásgyakorlásként tartotta vissza a Fehér Ház, hogy Kijev megindítsa a Trump belpolitikai ellenfele ellen irányuló vizsgálatot.

Williams „szokatlannak” és „helytelennek” nevezte a segély visszatartását, közölve, hogy annak nem volt semmi köze az amerikai külpolitikai érdekekhez, hanem az elnök személyes politikai érdekeit szolgálta.

Folytatódnak a nyilvános meghallgatások

Közben amerikai idő szerint kedd délelőtt folytatják a nyilvános meghallgatásokat az amerikai képviselőházban. Elsőként Williams, valamint Alexander Vindman, az amerikai hadsereg alezredese, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának legfőbb ukrán szakértője válaszol a kérdésekre, majd délután Morrison, valamint Kurt Vogel, az USA ukrajnai különleges követe. A legnagyobb figyelem Gordon Sondlanden lesz, aki szerdán áll a nyilvános meghallgatásokat tartó hírszerzési bizottság elé.

Bár Trump védelmezői a médiában váltig állították, hogy a nyilvános meghallgatások igazi kudarcot jelentenek a demokraták számára, mert azok „unalmasak”, nem elég „szexik”, és emiatt nem is érdeklik az amerikaiakat, a közvélemény-kutatások más mondanak. Az ABC News és az Ipsos közvélemény-kutató cég felmérése szerint az amerikaiak 58 százaléka figyeli közelről, vagy valamennyire közelről a nyilvános meghallgatásokat.

Egy, a Twitteren terjedő videó is ezt erősíti meg. A felvétel pénteken készült egy repülőgépen, miközben a kongresszusban a volt kijevi amerikai nagykövet, Marie Yovanovitch tanúskodott.

Don't think I have ever been on a flight when EVERYONE is watching the same thing (except long ago, when you had no choice) #ImpeachmentHearing #constanttraveler #friendlyskies #ambassadoryovanovitch pic.twitter.com/vzG5YHUu7M

— Georgiana Platt (@gianabanan) November 15, 2019

Közben az amerikaiak döntő többsége meg van győződve arról, hogy Trump helytelenül cselekedett, amikor politikai riválisa elleni nyomozásra akarta rávenni egy külföldi ország vezetőjét.

Az ABC News/Ipsos felmérésének adatai szerint az amerikaiak 70 százaléka gondolja így. Az amerikaiak 51 százaléka szerint ezért el kellene távolítani őt az elnöki székből az impeachment eljárás eredményeként, és 21 százalék válaszolta azt, hogy az előző héten tartott nyilvános meghallgatások hatására jutott erre a véleményre.  

Félnie kell Trumpnak?

Egyelőre azonban az általánosan elterjedt politikai vélemény szerint a szenátus nem fogja megszavazni Trump eltávolítását. Az elnök elmozdításához a szenátorok kétharmados többségére lenne szükség a republikánus többségű szenátusban, azaz legalább 20 republikánus szenátornak is szembe kellene mennie Trumppal, aki továbbra is rendkívül népszerű a republikánus szavazók körében.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a politikai karrierjét veszélyeztetné az a republikánus, aki megszavazná Trump eltávolítását, de ez a közvéleménnyel együtt változhat, és vannak arra utaló jelek, hogy ez megtörténhet.

Az előző héten ugyanis komoly kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Trump nagy hatással van a republikánus szavazókra, miután az egyik legkonzervatívabb államnak számító Louisianában annak ellenére választottak demokrata kormányzót, hogy Trump többször is kampányolt a republikánus jelölt mellett. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a szintén konzervatív Kentucky államban sem sikerült Trumpnak győzelemre segítenie a republikánus jelöltet.

Óvatosságra intheti a republikánusokat a New York-i képviselő, Elise Stefanik példája is. A feltörekvő republikánus csillagnak számító képviselőnő a pénteki meghallgatáson próbálta eljátszani, hogy a demokraták el akarják őt hallgattatni, de a színjátéka végül a visszájára sült el. Demokrata ellenfele ezután három nap alatt több mint egymillió dolláros kampánytámogatást gyűjtött össze, ami hatalmas összegnek számít egy képviselői választáson, és jelentősen meg fogja nehezíteni Stefanik dolgát a jövő novemberi kampányban.

Ha ez trenddé válik, a republikánus politikusok lehet, hogy kétszer is meggondolják, érdemes-e Trump miatt kockáztatniuk a karrierjüket.

Kiemelt kép: Alex Edelman/Bloomberg via Getty Images