Nagyvilág

Még a végén Trump bukásának is Trianon lesz az oka

Bár a címbeli állítás kissé túlzó, az amerikai elnök ellen indított alkotmányos vádeljárás magyar szála erősödni látszik, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin állítólagos közreműködésének köszönhetően.

Valószínűleg sokan vannak Magyarországon, akik azért nem foglalkoztak eddig a Donald Trump amerikai elnök ellen indított alkotmányos vádeljárással, vagyis az impeachmenttel, mert annak kevés közvetlen hatása van ránk. Október végén aztán egy váratlan fordulattal Orbán Viktor is belekeveredett az ügybe. Akkor még csak sajtóhírek alapján tudtunk erről beszámolni, november 7-én azonban nyilvánosságra került a hírek alapját képző tanúvallomás, amely közelebb hozhatja hozzánk az impeachmentet, mint gondoltuk.

Impeachment

Demokrata képviselők azzal vádolják Trumpot, hogy elnöki hatalmát kihasználva próbálta rávenni egy másik ország kormányát arra, hogy befolyásolja az amerikai elnökválasztást. Egészen pontosan azt szerette volna elérni Ukrajnánál, hogy vizsgálják Joe Biden volt amerikai alelnök, a demokrata elnökjelölti címre pályázó politikus, valamint fia, Hunter Biden helyi üzleti ügyeit. Bár Trump tagadja, de több bizonyíték is van arra, hogy ezt úgy próbálta elérni, hogy felfüggesztett 400 millió dollár értékű Ukrajnának szánt segélyt.

Rudy, az árnyékdiplomata

Az elnök eltávolítását célzó eljárásban a nyomozást folytató képviselőházi bizottságok eddig zárt körű meghallgatásokat tartottak, de az elmúlt héten elkezdték nyilvánosságra hozni a tanúvallomások leiratát. Azok, akik hajlandó voltak megjelenni a bizottságok előtt, Rudy Giuliani felelősségét vetették fel. Azt vallották, hogy az elnök ügyvédje, New York korábbi polgármestere, aki szerte a világban üzletel, egyfajta árnyékdiplomáciát folytatott Trump nevében, de magánemberként, kormányzati megbízás nélkül.

Fotó: Jabin Botsford/The Washington Post/ Getty Images

Ezt mondta Marie Yovanovitch volt kijevi nagykövet is, és hozzátette, hogy Giuliani 2018 végén kezdte el lejáratni őt, és az ukrán főügyészt is arra ösztökélte, hogy álhíreket terjesszen róla azért, hogy az Egyesült Államokban kedvezőtlen kép alakuljon ki a munkájáról. A nagykövetet le is váltották, míg Michael McKinley, az amerikai külügyminiszter tanácsadója magától mondott fel, mert aggódott amiatt, hogy politikai megfontolásokból terhelő információkat kell szerezniük Joe és Hunter Bidenről.

Ugyancsak elege lett Fiona Hillnek, a Nemzetbiztonsági Tanács Európával és Oroszországgal foglalkozó szakértőjének, aki pár nappal azelőtt mondott fel, hogy lezajlott Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hírhedté vált telefonbeszélgetése. Hill a bizottsági meghallgatáson azt vallotta, hogy az USA uniós nagykövete, Gordon Sondland a Bidenék elleni nyomozásra akarta rávenni az ukránokat. Mondott durvábbat is, egyrészt úgy érezte, Trump fenyegeti őt, másrészt az ukrán igazságügyi miniszter figyelmeztette, hogy mindig nézzen a háta mögé.

Valami megváltozott

Hill vallomását még nem hozták nyilvánosságra, de egy másik tanú elbeszéléséből képet kaphatunk arról, mit gondolhatott. George Kent külügyi helyettes államtitkár vallomásában beszámolt egy Hillel folytatott beszélgetésről, amelynek a témája egy Trump és Vlagyimir Putyin között lezajlott telefonbeszélgetés, valamint az amerikai elnök és Orbán Viktor találkozója volt. Előbbi május elején zajlott, utóbbi a hó közepén.

Fiona Hill úgy értékelte, hogy a két beszélgetés hangnemben és hozzáállásban ugyanolyan volt. Putyin és Orbán is negatív színben tüntette fel Ukrajnát, arról beszélt, hogy mennyire korrupt ország, és hogy Zelenszkij az oligarchák kezében van.

George Kent. Fotó: Alex Wong/Getty Images

Amennyiben valóban ez történt, az fordulópontot jelenthetett Trump Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásában, ahogy ezt Kent meghallgatásán ki is emelték. Zelenszkij beiktatásán ugyanis részt vett Kurt Volker, a Trump-kormány ukránügyi megbízottja, Rick Perry energiaügyi miniszter és Gordon Sondland is, akik mind jó véleménnyel voltak az új ukrán elnökről.

Arra kérdésre, hogy ez a benyomás különbözött-e attól, ami Orbántól, Putyintól és Giulianitól jött, Kent igennel válaszolt. Ez azt jelenti, hogy Trump ellenségessé váló viszonya Ukrajnával szemben elősegíthette azt, hogy aztán a zsarolástól se riadjon vissza.

Nagy-Oroszország és Trianon

Kent a bizottság kérésére azt is kifejtette, hogy milyen motiváció mozgathatta a magyar miniszterelnököt és az orosz elnököt. A helyettes államtitkár szerint Putyin destabilizálni akarja Ukrajnát, hogy létre tudjon hozni egyfajta Nagy-Oroszországot. Kent felidézte, hogy 2008-ban Putyin maga mondta George W. Bush akkori amerikai elnöknek, hogy elutasítja Ukrajna mint önálló ország létezését, és ezt támasztja alá a Krím elfoglalása is.

Orbán Viktor konfliktusa részben, legalábbis szerintem, a Nagy-Magyarországgal kapcsolatos nézeteiből adódik, és abból, hogy nagyjából 130 ezer magyar nemzetiségű ember él Kárpátalján,

fejtegette Kent, hozzátéve, hogy jövőre lesz a trianoni békeszerződés századik évfordulója. A helyettes államtitkár szerint Orbán számára fontos a határon túli magyarság és a Nagy-Magyarország eszméje. Nem hiába akadályozta a magyar miniszterelnök a NATO és Ukrajna közötti miniszteri szintű találkozók létrejöttét:

[Orbán] Ukrajnával szembeni indulatai jól ismertek, jól dokumentáltak és legalább két éve tartanak.

Az ukrán-magyar-amerikai kapcsolatokat jól mutatja februári cikkünk, amelyet Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatásának apropóján írtunk. Ekkor úgy tűnt, hogy a fegyvervásárlásért cserébe az amerikaiak benyelik a CEU elkergetését, és azt is elfogadják, hogy Orbánék tovább gáncsolják Ukrajna közeledését a NATO-hoz. Ez ugyanis jó alkupozíciót biztosít Magyarországnak arra, hogy az ukrán kormány visszavonja a magyar kisebbséggel szemben ellenséges nyelvtörvényt. Ez még Zelenszkij megválasztása előtt történt, de egyelőre ő is csak annyit ígért, hogy megvizsgálja a nyelvtörvényt.

Gyűlnek a bizonyítékok Trump bűnösségére
Elkezdték nyilvánosságra hozni a zárt ajtók mögött tett tanúvallomásokat, a szenátus már a tárgyalásra készül, a Fehér Ház időhúzásra játszik, de még mindig kérdéses, hogy a republikánus szenátorok eltávolítják-e Trumpot az elnöki székből.

Tényleg a nyelvtörvény lehet a mumus

Magyar idő szerint péntek este két újabb leiratot adott ki a képviselőház vizsgálóbizottsága. Az egyik Fiona Hillé, a másik pedig az Ukrajnában született, de már gyerekkora óta az USA-ban élő Alexander Vindmané. Utóbbi volt az első olyan tanú, aki jelenleg is a Fehér Házban dolgozik. Vindman, aki nem csak az amerikai hadsereg alezredese, hanem a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának legfőbb ukrán szakértője is, ugyan nem vett részt Trump és Orbán megbeszélésén, de kapott arról egy leiratot.

A szakértő ugyanazt mondta, amit Kent: Orbán több alkalommal is kritizálta Ukrajnát, egyrészt a korrupció, másrészt a nyelvtörvény miatt.

Számos kisebbség van Ukrajnában, és Orbán úgy vélte, hogy a nyelvtörvény hátrányosan érinti ezeket a kisebbségeket. Nagyon kritikus volt ezzel szemben. De ami érdekes és egyben aggasztó is Orbánnal kapcsolatban, hogy Zelenszkijnek számos külföldi vezetővel volt jó hangulatú találkozója. A munkámból adódóan (…) kapok jelentéseket más fővárosokban élő kollégáktól, és ezek mindig pozitívak voltak. Orbán Viktor viszont totálisan az ellentéte volt ennek,

jelentette ki Vindman. Azt nem tudta megerősíteni, hogy a Trump-Orbán találkozónak hatása lehetett az amerikai elnökre, azt azonban lehetségesnek tartotta, hogy a korábbi értesüléseknek megfelelően John Bolton azóta már leköszönt nemzetbiztonsági tanácsadó ellenezte a magyar miniszterelnökkel tervezett találkozót. Részben azért, mert az Orbán által közölt információk pontatlanok, részben azért, véli Vindman, mert megnehezítették volna egy konstruktívabb Ukrajna-politika megalkotását.

Érdekes adalék, hogy a magyar külügyminisztérium pénteken lapunknak írt levelében fake news-nak minősítette azt, amit George Kent elmondott a meghallgatáson. Annak ellenére, hogy májusban a minisztérium maga írta közleményben, hogy Trump és Orbán között szóba került Ukrajna, és a magyar kormány nyilvánosan is számos alkalommal bírálta a nyelvtörvény miatt a szomszédos államot.

Alexander Vindman. Fotó: MANDEL NGAN / AFP

Kent és Vindman tanúvallomását gyengíti, hogy nem első kézből szerzett információt adtak tovább, hanem Kent csak azt, amit Fiona Hilltől hallott, Vindman pedig a beszélgetés összefoglalóját. Ugyanakkor

a képviselőház meghallgatásain tett állítások ugyanolyan vallomásnak minősülnek, mintha egy bírósági perről lenne szó, és ha valaki hazudik, az hamis tanúzásnak számít, bűncselekménynek.

Az sem kizárt, hogy hamarosan még többet megtudhatunk Orbán és Putyin szerepéről: november közepétől az Adam Schiff demokrata képviselő által vezetett bizottság elkezdi a nyílt, televízió által is közvetített meghallgatásokat, amelyek első hetében a fontos tanúnak számító Marie Yovanovitch mellett újra meghallgatják George Kentet is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.