Nagyvilág

Várhelyi Olivért jóváhagyta az Európai Parlament

Jóváhagyták az Európai Parlamenti külügyi szakbizottságának koordinátorai Várhelyi Olivér jelöltségét az Európai Bizottságba. A Politico szerint az Európai Néppárt és a szocialista frakció mondott igent az új magyar biztosra, aki eddig az Európai Unióba akkreditált nagykövetünk volt, mostantól viszont az EU bővítésért felelős biztosa lehet. Várhelyi jóváhagyásával már csak az EP egészének kell szavaznia a teljes bizottságról, várhatóan november végén.

Várhelyit a múlt héten visszatartotta egy körre az Európai Parlament külügyi bizottsága, pedig szinte mindenki biztosra vette, hogy egyből át fog menni. Ehhez képest Thierry Breton, Emmanuel Macron francia elnök jelöltje simán átment, pedig az volt a várakozás, hogy rajta fog elakadni a folyamat. Erről itt írtunk részletesebben.

Várhelyi írásbeli kérdéseket kapott, ezeket hétfőre kellett megválaszolnia. A kérdések lényege persze nem az volt, hogy a diplomata rendelkezik-e a megfelelő szakértelemmel, hiszen ez elsőre is teljesen egyértelmű volt. A bizottságnak azzal volt problémája, hogy hiába kérdeztek rá sokadszorra is, Várhelyi nem volt hajlandó elhatárolni magát Orbán Viktortól.

Mindent bevállalt Orbán jelöltje, hogy uniós biztos lehessen
Várhelyi Olivér válaszolt az utólag feltett kérdésekre.

Elvileg semmi nem indokolja, hogy a brüsszeli állandó képviselet nagyköveteként a Fidesz embere legyen, Várhelyiről mégis úgy tudni, hogy kifejezetten lojális Orbán Viktorhoz. A két és fél órás meghallgatáson többször megpróbálták elérni, hogy határolja el magát, de erre nem volt hajlandó, kibújt a kérdések elől, és azt ismételgette, amit a mostani írott válaszaiban is: hogy számára biztosként csak az uniós vonal lesz irányadó, és hogy senki nem szólhat bele a munkájába. Valószínűleg ez az, amivel nem volt elégedett a bizottság.

Felmerült többször is, hogy Orbán Viktor a Türk Tanácsban gyakorlatilag felajánlotta a bővítési biztos segítségét Törökországnak és Kazahsztánnak, miközben ezt nem tehetné meg, hiszen a biztosok kinevezésüktől kezdve függetlenek az őket jelölő tagállamoktól. Ennek ellenére úgy tűnik, kétségek voltak azzal kapcsolatban, hogy Várhelyi mennyire lesz független biztosként. Bár hiába a kétségek, nem érte volna meg leszavazni Várhelyi jelölését, mert ismét csak Orbán jelölhetett volna másik embert, és az EP-képviselők joggal gondolhatták azt, hogy legfeljebb felkészületelenebb, de ugyanolyan lojális biztosjelöltet kapnak majd.

Várhelyi: Nem vagyok tagja pártnak, nehéz lenne pártdelegáltnak nevezni
Három órán keresztül élőben kérdezik az új magyar biztosjelöltet. Ma dől el ugyanis, hogy Várhelyi Olivér alkalmas-e bővítési biztosnak.

Várhelyi ügye azért is érdekes a parlamentben, mert ő az utolsó olyan biztos, aki hátráltatja, hogy az új, Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottság megkezdhesse a munkát december elsején. Mármint természetesen az Európai Parlamentnek egyben is szavaznia kell a bizottságról, de erősen kétséges, hogy leszavaznák-e, hiszen egyrészt patikamérlegen lettek elosztva az erőviszonyok, másrészt ameddig nincs új bizottság, addig parlamenti munka sincs érdemben. Az Európai Parlament ugyanis nem terjeszthet be önálló jogszabályokat, csak a bizottság által megkezdetteket tárgyalhatja.

Ott van még persze a brit biztos ügye, ami szintén nagy kérdőjel. Nagy-Britannia ugyanis nem jelölt új biztost ebbe a bizottságba, noha a törvények kimondják, hogy minden tagállamnak jelölnie kell egy uniós biztost. Ez azért történt, mert Boris Johnson miniszterelnök előrehozott választásokat kezdeményezett Nagy-Britanniában december 12-ére, és abban bízik, hogy ha megnyeri azt, az új parlamenti többséggel azonnal kiléptetheti az országot az Európai Unióból, így biztosra sincs szüksége.

Az unió ugyan kötelességszegési eljárást indított, de az ilyen folyamatoknak évek alatt van csak eredményük. Amiatt mindenesetre szükség volt rá, hogy az Európai Bizottság minél jobban be tudja biztosítani a saját jogi hátterét. Az, hogy egy tagországnak nem lesz biztosa, komoly legitimitási problémákat okozhat a bizottságnak, és ha így marad, szinte bármilyen általa kezdeményezett döntést bíróság előtt támadhatnak meg a tagállamok, hiszen akár az is lehet, hogy a bíróság kimondja: brit biztos híján nem legitim a bizottság egyetlen rendelete sem. Ez óriási káoszhoz vezethet a jövőben. Érdekes módon viszont az is megtörténhet, hogy pont ezekkel a jogi háttérmozgásokkal alapozódik meg az, hogy a jövőben ne legyen minden tagországnak saját biztosa. Erre volt már kezdeményezés, hiszen a 28 tagú testület óriási, nincs szükség ennyi biztosra. Akkor Írország tiltakozásán bukott el az ügy.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánlott videó mutasd mind

Újabb havazás érkezik

Megszűnik a köd és jelentős mennyiségű csapadék érkezik térségünkbe, több helyen eshet hó, havas eső.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.