Nagyvilág

Várhelyi: Nem vagyok tagja pártnak, nehéz lenne pártdelegáltnak nevezni

Korábban a témában:

Tegnap részletesen is megírtuk, hogy nagy nap lesz a mai Várhelyi Olivér, Magyarország új uniós biztosjelöltje számára, ugyanis egyszerre két szakbizottság fogja órákon keresztül kérdezgetni, hogy kiderüljön, alkalmas-e az Európai Bizottság tagjának.

A meghallgatás hátterét itt olvashatja el, egyébként reggel nyolckor kezdődött Brüsszelben, várhatóan délelőtt tizenegyig tart, és az EU belső televíziója élőben közvetíti.

Orbánozás közben dőlhet be az új Európai Bizottság
Az igazi probléma nem Várhelyi Olivér, hanem a francia biztos elfogadása lesz. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy ez megtörténik. Persze azért Várhelyit is órákig kínozhatják majd kérdésekkel.

Várhelyi a nyitó beszédében azzal indított, hogy ő a kommunista Magyarországon nőtt fel, ami alapvetően meghatározta a világnézetét, és ahhoz a fiatal generációhoz tartozik, aki segített valósággá tenni az európai csatlakozást. Szerinte megtanulta, hogy lehet, hogy a tagállamok és az EU érdekei néha ellentmondanak egymásnak, de a végső cél egy erős Európa, az ő elve pedig a szintézis.

Szerinte Magyarország stratégiai ponton fekszik, és az EU jövőjét alapvetően határozza meg a szomszédainak fejlődése. Elmondta, hogy ha mi nem vesszük ki a részünket a szomszédaink fejlődéséből, akkor mások jelentkeznek majd erre a feladatra.

Várhelyi erős indítással kezdett, mert közölte, hogy Törökország például látványosan elmozdult az európai értékektől. Ez is része lehet annak, hogy az új biztosnak meg kell mutatnia a parlament előtt, hogy független a magyar kormány döntéseitől.

Elmondta, hogy azért fog dolgozni, hogy megnyissa a tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, és emiatt együtt működik majd a civil szervezetekkel is. Ez pont két olyan terület egyébként, ahol esély látszott a bővítésre, de nem sokkal Várhelyi jelölése előtt elvetette azt az Európai Tanács. Ez az egyik oka annak, hogy a bővítési portfólió kevés sikert ígér a következő öt évre.

Törökországgal szemben Várhelyi óvatosan egyensúlyozott. Elmondta, hogy fontos a török csatlakozás, már csak a négymillió ott élő menekült miatt is, de aggasztó, hogy Törökországban a jogállam elkezdett leépülni. Szerinte együtt kell működni az Európai Tanáccsal abban, hogyan lehetne jobban együttműködni Törökországgal, hogy megforduljon a folyamat és a törökök újra közeledjenek Európa felé.

Várhelyi a beszédét angolul kezdte, de néhány perc után franciául folytatta, majd visszaváltott angolra. Az AFET bizottságnak, amelyben Várhelyit meghallgatják, csak két magyar tagja van: a fideszes Gál Kinga és a a jobbikos Gyöngyösi Márton. Ők azok a magyarok tehát, akik élőben is kérdezhetnek Várhelyitől. A biztoselöltnek előre is lehetett kérdéseket feltenni, ezekre kedden nyújtott be írásbeli választ. Orbán látványos megtagadása nem szerepelt bennük, de valamennyi elhatárolódás igen, hiszen leírta, hogy mindenben az EU érdekeinek megfelelően fog cselekedni.

Magyarország EU-ba akkreditált nagykövete azért is volt tökéletes választás Orbán részéről, mert Várhelyi nem csak látványosan felkészült a bővítéssel kapcsolatban, de tökéletesen is beszéli azt a néha karikatúraszerű, hívószavakkal megtűzdelt nyelvet, amelyet az EP-ben szeretnek használni.

Ahogy az várható is volt, az Európai Néppárt kizárólag szakmai kérdéseket tesz fel Várhelyinek, az összes többi párt pedig azzal támadja Várhelyit, hogy milyen kapcsolata van Orbán Viktorral és a magyar kormánnyal, és hogy milyen a magyar politika. Az első kérdés a Néppárttól arról szólt, hogyan lehet elérni, hogy a Balkán közelebb kerüljön Európához, a második kérdés viszont, ami a szocialistáktól jött, arról szólt,

hogyan tudja Várhelyi betartatni a jogállamot a csatlakozni kívánó államokkal, ha Magyarország sem tartja be ezeket. 

Várhelyi erre elmondta, hogy az EU elvárásait fogja figyelembe venni, a jogállami elvárások pedig konkrétak, amelyeken nem kíván változtatni. Sőt, több esetben azt is gondolja, hogy szigorúbban kellene őket kezelni.

Ezzel kapcsolatban volt Várhelyinek egy érdekes mondata is, amikor arra kérdeztek rá, hogyan tervezi rávenni a csatlakozni kívánó államokat arra, hogy betartsák a jogállami elvárásokat. Várhelyi szerint minden eszközt be kell vetni, adott esetben akár a támogatások felfüggesztését is.

Miután a liberálisok képviselője kihagyta a lehetőséget, a negyedik, Zöldek által feltett kérdésig kellett várni arra, hogy valaki rákérdezzen arra, amit Orbán Viktor a Türk Tanács ülésén mondott. Itt a miniszterelnök gyakorlatilag nemzeti tulajdonként kezelte a bővítési biztos szerepét, és felajánlotta azt Kazahsztánnak és Törökországnak segítségként. Várhelyi nagyon röviden válaszolt, annyit mondott, hogy biztosként csak az EU vonalát fogja követni, majd a keresztkérdésre is csak annyit válaszolt, hogy nem fogja hagyni, hogy biztosként tagországok befolyásolják. Ez volt egyébként az első olyan pont, ahol Várhelyi kissé irritáltnak tűnt. Ebből viszont kiderült az is, hogy mennyire kíván elzárkózni és szembefordulni a magyar kormánnyal: nem igazán. Navracsics Tibor ennél jóval nagyobb fordulatot hajtott végre a meghallgatásán.

Az elején összesen két kérdést kapott Várhelyi azzal kapcsolatban, hogy miként kívánja betarttatni a jogállami normákat más, jelentkezni kívánó országokban, miközben Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárás folyik. Egyiket a Zöldektől, a másikat a szélsőbalos pártcsaládtól. Ezekre Várhelyi szinte ugyanazt a mondatot ismételte: Biztosként csak az európai irányvonal befolyásolja majd a döntéseit.

A szocialista pártcsoport második kérdése is arra utalt, hogy kivel lesz lojális Várelyi biztosként. Erre nagyjából ismét elhangzott a fent említett mondat. A meghallgatás egyébként a korábban vártaknak megfelelően nem túl izgalmas, leginkább azok élvezhetik, akik az uniós bővítés témaköréért rajonganak.

Azzal viszont látványosan elégedetlenek a képviselők, ahogy Várhelyi az Orbántól való függetlenségét. A biztosjelölt látványosan azt a taktikát választotta, hogy nem megy nyíltan szembe a magyar kormány véleményével, hanem minden esetben a korábbi munkájára utal, mint a függetlenség zálogára. Ez, úgy tűnik, nem elég, a Zöldek egyik képviselője már a meghallgatás közben arról tweetelt, hogy hiába mondja Várhelyi, hogy független, ha annyira mégsem független, hogy a meghallgatásán elmondja a véleményét.

Amire egyébként Várhelyi tényleg nem hajlandó, annyira nem, hogy amikor a szocialisták egyik képviselője felolvasott neki egy Orbán Viktor-idézetet, amelyben a miniszterelnök a menekülteket a terroristákhoz hasonlítja, Várhelyi ignorálta a kérdést és arról beszélt, hogy az ő biztosi csomagja csak a migráció külső érintettségével fog foglalkozni.

Az első magyar kérdést Gyöngyösi Márton tette fel, aki szintén a hetes cikkelyről kezdett el beszélni, majd közölte, hogy Magyarországon Várhelyit úgy ismerik, mint a Fidesz katonáját, nem közszolgát, még ha felkészültnek is tartják. Gyöngyösi újabb garanciát kért Várhelyi függetlenségére. Várhelyi azt mondta, hogy nem tagja pártnak, így nehéz lenne őt pártdelegáltként definiálni.

Gyöngyösi másik kérdése az volt, hogy mi a helyzet azzal, hogy egy Nikola Gruevszkit egy tagjelölt országból három másik tagjelölt országon át menekítették át Magyarországra, ahol menedékjogot kapott. Erre Várhelyi elmondta, hogy ebben a konkrét ügyben a tagállamok döntenek, és úgy gondolja, hogy ezek az irányadóak, ezért többet nem hajlandó mondani. Várhelyi látványosan nem akar belemenni semmilyen vitába, ami nem a bővítésről szól.

Gyöngyösi visszakérdezett, amelyben azt mondta, Orbán Viktor kézivezérelt bábként tekint Várhelyire, és garanciákat kért. Várhelyi, nem meglepő módon, azt mondta, hogy az Európai Bizottság tagjai nem fogadhatnak el más szervtől utasítást, ő sem fog elfogadni.

Gál Kinga, a másik magyar képviselő annyira kemény kérdést tett fel Várhelyinek, hogy a terem kinevette, az ülésvezető pedig viccelődött vele. A kérdés ez volt:

Várhelyi úr, ön csapatjátékos?

A válasz természetesen az volt, hogy igen. Egyébként nagyon úgy néz ki, hogy megszavazzák Várhelyit. Minden a szocialistákon múlik, akik ugyan a kiszivárgott hírek szerint nem elégedettek azzal, amennyire Várhelyi eltávolította magát Orbántól, de elismerik, hogy felkészült és jó teljesítményt nyújt. A politiconak azt mondta egy képviselő, hogy

Várhelyi nem könnyíti meg a dolgunkat abban, hogy leszavazhassuk.

Várhelyi függetlenségét remekül írja le, hogy amikor rákérdeztek, hogy Magyarország ellen is fellépne-e, ha szükséges, azt mondta, hogy

Ha szükséges, kénytelen leszek. Minden országgal szemben fellépek, amelyik nem az EU irányvonalát viszi.

Egyébként ebben a válaszban sem mondta ki a “Magyarország ellen” szavakat.

Kati Piri magyar származású holland képviselő magyarul kérdezte Várhelyit Magyarország teljesítményéről a jogállamisággal kapcsolatban. Várhelyi természetesen nem gondolja, hoy ez az ő feladata lenne, szerinte legalább két másik biztos lesz erre az új bizottságban.

A kérdések végül fél 11 körül értek véget, Várhelyi a záróbeszédében megköszönte a nyitott és őszinte vitát. A meghallgatás véget ért, döntés valamivel később lesz.

Kiemelt kép: Enzo Zucchi/Európai Tanács/MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.