Nagyvilág

A feministák nyerték a csigafuttató világbajnokságot, mi csúnyán leszerepeltünk

Ötven penny kifizetése után a csigamester a kezembe nyom egy szabásnyi salátát, amin egy félénk, gyönyörű csiga ül. Rögtön meg is kapja egy apró matricán a sorszámát: ő lesz a 128. Anakin Slimewalkernek nevezem el. Rögtön bekerül a ringbe, egy piros-sárga csíkokkal karikázott körasztal közepére, körülbelül húsz versenytársával együtt. A szalagkorláton kívül már több tucatnyi felnőtt és gyerek buzdítja kiabálva a sorszámozott versenyzőket, akik már száguldanak is, a maguk módján, az asztal széle és a döntőbe jutás felé.

A 2019-es csigafuttató világbajnokságon vagyunk az alig pár ezer lakosú Congham nevű faluban, Norfolkban, Angliában. Az idén már több mint ötvenedszerre rendezték meg a neves eseményt, amivel helyi segélyszervezeteknek és a közelben található XIII. századi Szent András Templom renoválására gyűjtenek adományokat.

Fotó: Mark Bullimore/Getty Images

„Azt hiszem a hatvanas évek végén kezdődött az egész, amikor valaki a faluból elment nyaralni Franciaországba, ahol látott egy csigaversenyt” – meséli Hilary Scose, aki szinte a kezdetektől szervezi a versenyeket. „Azóta az egész falu be van zsongva tőle, az egyik legfontosabb hagyományunkká vált, évente körülbelül 3 ezer fontot hoz.”

A versenyre saját csigát is lehet hozni, ám a szervezők minden bajnokság előtt összegyűjtenek körülbelül kétszázat a környéken, amiket aztán jelképes összegért ki lehet bérelni, hogy benevezzük őket. A kora esti döntő előtt általában tíz-húsz selejtezőfutamot tartanak, ezek nyertesei mérkőzhetnek meg a bajnoki címért.

A pályán a csigák komótosan haladnak a versenypálya széle felé. Néhányan lassú, de határozott csusszanásokkal kerülnek egyre közelebb a célvonalhoz, néhányat viszont sajnos egyáltalán nem érdekel a győzelem. A csigák, gazdáik legnagyobb csalódására, sportszerűtlenül egymás hátára másznak, lenyúlják egymástól a sorszám-matricát, vagy épp meg sem mozdulnak.

Már vagy egy perc eltelt a fordulóból, de Anakin Slimewalker még a legbelső körnél tart, hiába kiabálok neki, hogy szedje össze magát.

„Az eddigi világrekord kereken két perc, 1995-ben állította fel egy visszatérő versenyző – mondja Neil Riseborough. – Az évek során több ezer csigafuttató megfordult nálunk, a legtöbben britek, de érkezett versenyző Franciaországból és Ausztráliából is.”

Neil 1995-ben vette át a csigamesteri tisztséget az akkori iskolaigazgatótól, és azóta a falu showmanjévé vált ebben a szerepben. A visszatérő versenyzőket személyesen ismeri, eltrécsel az újakkal, és az egész délutánt a csigaringben töltve, csak néhány cigiszünetre kiugorva, vezényli le a csinnadrattát.

A csigafuttató standot a conghami krikettpálya közepén állították fel, körülvéve árusokkal, egy sebtében felállított kiskocsmával, egy színpaddal és a profibb versenyzők felszereléseivel.

„Már az előző évi bajnokság után elkezdtem edzeni a csigáimat” – mondja John McKee, akinek az idei az ötödik versenye. John népes csapattal jött, ami egy tucatnyi barát és családtagból áll. Azon kevesek közé tartozik, akik szponzort is össze tudtak szedni a vb-re, egy falubéli kocsma tulajdonosa a csigafuttató edzőpálya mellett hever a nyugágyában.

Neil és John. A szerző felvétele

John csigaedzési módszere külön figyelemre méltó: csigamintás pólóban, apadhatatlan lelkesedéssel mutatja be a két részre osztott lejtős plexipályát, aminek egyik fele érdes (ez a kezdő pálya), másik fele simára csiszolt (ez a profi). A tíz csiga, amiket idén nevezett a versenyre, mind kemény és felkészült.

Én ezt nem mondhatom el Anakin Slimewalkerről: a forduló már a végéhez közeledik és ő még mindig alig tíz centimétert tett meg, ráadásul mintha valami tét nélküli versenyen volnánk, hagyta, hogy a 116-os számú szó szerint átmásszon rajta. Az élboly majdnem a külső körnél tart, gazdáik a szívroham közelében, Anakin viszont már szinte biztos, hogy az utolsók között végez, és nem jut be a döntőbe.

Oda mind az ötven pennym.

Anakin csúnyán elvérzik, úgyhogy a továbbiakban Mobynak szurkolok. Ő (Moby Dick után szabadon) egy albínó csiga, akit a cambridge-i Jane állított versenybe öt társával együtt, és akiben elég akaraterő van ahhoz, hogy a selejtezőjét megnyerve bejusson a döntőbe.

Közben arról kérdezem Hillary-t, hogy mi a sikeres csigafuttatás titka.

Minél kisebb a csiga, annál jobb. A  kicsik általában gyorsabban kúsznak, és hamarabb elérik a célvonalat

– válaszolja.

A színpadról a Mr Brightside ukulelés feldolgozása dübörög, falfehér új favoritom, Moby pedig megnyeri a kört. Ezen a ponton már több százan tartózkodnak a krikettpályán, és a csigák körül komoly sorfal alakul ki.

Az albínó csigára elképesztően büszkék a gazdái, ám a döntőben már nem szerepel olyan jól. Ekkorra az eső ellenére szinte mindenki körbeállja az asztalt, biztatva kedvenc csigáját. Idén 215 csigát futtattak 13 fordulóban, közülük kerül ki a győztes.

Végül szoros küzdelemben Sammy nyeri a döntőt 2 perc 38 másodperces idővel, fél perccel a világrekord mögött. Indítója, a 22 éves Maria Welby Lincolnshire-ből pedig nemcsak saját és Sammy győzelmének tartja a bajnoki címet, de a női egyenjogúságért folytatott harc részeként beszél az eredményről.

Ez egy fantasztikus nap nekem és fantasztikus nap minden nőnek az országban. Remélem, hogy ez bátorítani fogja a többi nőnemű csigát arra, hogy ne érezzék magukat elnyomva.

A legtöbb csigafajta egyébként hermafrodita, két egyed párzásakor pedig mindkét fél képes megtermékenyülni és megtermékenyíteni is. (A témában érdekelteknek, illetve a gusztustalan Wikipédia-cikkek rajongóinak ezt az oldalt ajánlom.)

Sammy és Maria Welby, a győztes páros. Fotó: Martin Scase

Ideje indulnom, ám Anakin Slimewalker még mindig a kezemben tartott darab salátán üldögél. Remélhetőleg épp komolyan elgondolkodik csalódást keltő teljesítményén.

Úgy döntök, hogy ha már a társadalmi felelősségvállalás ilyen fontos szerepet kap a versenyen, akkor nekem is ki kell vennem a részem. Elsétálok egy bokorhoz a krikettpálya szélén, és lerakom a tövébe Anakint.

„Menjél, szabad vagy” – mondom neki. – De légy szíves, soha többé ne nevezz be semmilyen versenyre.”

Anakin oda sem biccentve útnak indul a bozótos ismeretlen felé, nyomában genny keveredik állott esővízzel a fűszálakon.

Kiemelt kép: Mark Bullimore/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.