Nagyvilág

Összefogtak Kurz szövetségesei és ellenségei

Hétfőn megbukott Sebastian Kurz, Ausztria kancellárja. Ám a szeptemberi előrehozott választásokig paradox módon az a Szabadságpárt (FPÖ) határozhatja meg az osztrák politika irányvonalát, amely miatt felbomlott a kormánykoalíció. Az FPÖ ugyanis átmenetileg összefogott az ellenzéki szocdemekkel, és most ők dönthetik el, ki lesz az átmeneti kormány tagja.

Hiába nyerte meg vasárnap látványosan az európai parlamenti választást Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (ÖVP), és ért el történelmi különbségű győzelmet, messze megelőzve a szociáldemokrata SPÖ-t. Az ÖVP majdnem 35 százalékot kapott, a kancellár hétfőn mégis megbukott, szintén történelmet írva. Nem volt még példa ugyanis arra a modernkori Ausztriában, hogy egy teljes kabinetet kancellárostul menesszen a bécsi parlament.

Kurz eltaktikázta magát: pár nappal ezelőtti szövetségesei és elmúlt évekbeli ellenfelei összefogtak ellene, és leszavazták a bécsi parlamentben. Az a szélsőségesen jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) ugyanis, amely Kurzcal együtt kormányzott – de amellyel a kancellár kilenc nappal ezelőtt, Heinz-Christian Strache alkancellár ibizai botrányvideójának nyilvánosságra kerülése után felmondta az együttműködést – most együtt szavazta meg a szociáldemokratákkal a bizalmatlansági indítványt hétfőn, és a parlament ily módon menesztette a „maradék-Kurz-kormányt”. A minipárt Jetzt (Most) is megszavazta a kabinet megbuktatását.

Kurzot számos – immár ellenzéki – képviselő bírálta a hétfői parlamenti vitában: többen is szemére vetették, hogy csak a hatalom érdekli, ezért bármire hajlandó. Többek között exbelügyminisztere, az FPÖ-s Herbert Kickl is erről beszélt. A vádak szerint Kurz, ha kellett, 2017-ben összefogott a szélsőséges FPÖ-vel, de ha úgy látta jónak, akkor kidobta őket a koalícióból – erre akkor került sor, amikor az ibizai videóbotrányba keveredett FPÖ saját pártvezérének a bukása után nem volt hajlandó beáldozni Kicklt is. Kickl a párt erős embere: az osztrák titkosszolgálatokat belügyminiszterként egy rendőrségi akcióval félemlítette meg, és a menekültekkel szemben is több olyan kijelentést tett, amelyek amúgy is szélsőséges álláspontját még a náci időkre utaló, burkolt célzásokkal tarkították.

Kicklt tehát „nem adta” az FPÖ, így az egész koalíció bukott, miután Strache egy magát egy orosz milliomos rokonának kiadó nővel arról tárgyalgatott, hogy orosz befektetések fejében, főleg a legnagyobb osztrák bulvárlap részbeni orosz megvásárlása után mit adna cserébe (bármit). Azóta a nőről kiderült, hogy nem is orosz, egy bosnyák egyetemistáról van szó, aki pénzért vállalta a „csalivideóban” a szereplést.

Minthogy Strache pozíciója ezután menthetetlen volt, de Kicklt már nem akarta beáldozni az FPÖ, a néppárti kancellár felmondta a koalíciót az FPÖ-vel, és megpróbált egyedül kormányozni a szeptemberi előrehozott választásokig.

Kurz hétfőn este rendkívüli bejelentést tett leváltása után, pártja aktivistái előtt. Először is megköszönte a segítségüket – mint említettük, vasárnap majdnem 35 százalékot szerezve messze a legerősebb párt lett az ÖVP. Másodszor arról beszélt, hogy bár jogos lenne a megnyert választás és a megbuktatott ÖVP-kormány láttán a „düh, a szomorúság és a remény”, de most nem az érzelmeknek van itt a helye, tudomásul kell venniük a parlamenti szavazás eredményét.

Ezután hangsúlyozta: 2017-ben is nehéz körülmények között nyerték meg a választásokat. Hozzátette: az FPÖ-vel már nincsenek koalícióban, viszont a Szabadságpárt új koalíciót kötött, méghozzá az SPÖ-vel, melynek egyetlen célja volt: „Kurznak mennie kell”. Erre azonban kijelentette:

Még mindig itt vagyok.

Vagyis a szeptemberi választásokra készül, és a végső szót szerinte úgysem a parlament, hanem a nép mondja ki az általános választásokon. Szerinte leváltani le lehet őt, de azokat a változásokat, amelyek az ÖVP-ból indultak ki, már nem lehet már leállítani.

Kurz amúgy már nap közben is utalt az SPÖ-FPÖ-összefogásra, és azt hangsúlyozta: bár igazságtalan, de demokratikus döntést hozott a parlamentben a két párt. Ugyanakkor kiemelte, egyetlen céljuk van, az országot szolgálni, ezért választottak eredetileg szakértőket 24 órán belül, amikor az FPÖ-vel megszakadt az együttműködés, és ezért állnak készen most is bármilyen átmeneti (szakértői) kormányt támogatni.

„Nem rólam van szó, nem rólunk van szó, hanem az osztrák köztársaságról” – mondta. Ezzel mintha a parlamenti vádakra reagált volna, amelyek szerint őt csak a hatalom érdekli. Bár közismert, hogy nemcsak politikai ellenfelein, hanem saját párttársain is átgázolva jutott rendkívül fiatalon a politika csúcsára.

Ezek után minden szem Alexander van der Bellen zöld köztársasági elnökre szegeződött Ausztriában. Az államfő hatalmában áll ugyanis alkotmányjogilag a parlament döntése után, hogy leváltsa a kancellárt és a minisztereket. Ám addig nem teheti ezt meg, amíg nem talál a helyükre másokat, az alkotmány ugyanis előírja, hogy nem maradhatnak üresen ezek a posztok.

Az államfő bejelentette, hogy a kormánytól jogilag érvényesen vonták meg a bizalmat, ezért kedd délelőtt felmenti a kabinetet. Egy új kormány összeállítása nem lesz könnyű – derült ki van der Bellen szavaiból, ezért a távozó minisztereket bízza meg az ügyvezető teendők ellátásával. Ez azonban még nem a várva várt szakértői kormányt jelenti, egyelőre ahhoz politikai támogatást kell szereznie az államfőnek.

Hartwig Löger pénzügyminiszter és Alexander Van der Bellen osztrák államfő a bécsi Hofburgban. Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Addig is, amíg a pártok nem egyeznek meg egy olyan szakértői kormányban, amely a szeptemberi választásokig képes elkormányozni az országot, Hartwig Löger jelenlegi pénzügyminiszter fogja keddtől átvenni az ügyvezető kancellári tisztséget. Ha sikerül találni olyan szakértői kormánytagokat, akiket legalább eltűr az osztrák parlament, akkor Löger megbízása (alighanem pár nap múlva) véget ér. A köztársasági elnök azt szeretné ugyanis, hogy a szeptemberi választásokig ne legyen több, a hétfőihez hasonló bizalmatlansági indítvány. Ezért felkérte a pártokat, hogy jussanak konszenzusra a szakértői kormány kijelölésének kérdésében, és meg is kezdte a tárgyalásokat az összes parlamenti párttal.

A köztársasági elnök beszéde előtt az ORF-nek, az osztrák köztévének adott interjút Pamela Rendi-Wagner SPÖ-elnök. A válságért Sebastian Kurz felelős, ő kezdeményezett új választásokat és tartott máris egyfajta választási beszédet Strache lemondásakor – mondta a politikusnő.

Stabil, független szakértői kormányt akarunk – tette hozzá a szociáldemokraták vezére. Kancellárként Kurz nem egyeztetett velük semmilyen fontos kérdésben – ez derült ki a szavaiból, amikor a most kialakult helyzet okairól kérdezték.

Az biztos, hogy a helyzet kulcsa most már nem az ÖVP vezetőjének kezében van. Kurz helyett az ellenzéki szociáldemokraták és a szabadságpártiak egyezkednek állítólag. Személyi kérdésekről folyik a szó, arról, hogy kit tudnának elfogadni az átmeneti, ügyvezető jellegű, illetve szakértői kormány tagjaiként.

Rendi-Wagner mindenesetre az osztrák köztévének cáfolta, hogy koalícióról lenne szó az FPÖ-vel. Szerinte mindegyik párt azt csinálja, amit akar, nincs koalíciós megállapodásuk. Persze a tárgyalások tényét ezzel nem cáfolta valójában. Ráadásul az SPÖ és az FPÖ összefogása nem is példátlan Ausztriában: Burgenland tartományt együtt kormányozza jelenleg is a két politikai tömörülés.

Kiemelt kép: Helmut Fohringer / APA / AFP 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik