Nagyvilág

Orbán-karikatúra: nekiment a magyar kormánynak a szlovén miniszterelnök

Szembeszállt Magyarország diplomáciai lépésével a szlovén miniszterelnök. Marjan Šarec pártjának, a szlovén kormánykoalíció legerősebb tagjának, az LMŠ-nek a szombati kongresszusán arról beszélt, hogy „szomszéd országok még a mi médiánkba is beavatkoznak, és azt szeretnék, ha a kormányunk megvédené a magyar kabinetet a médiánktól”. Szerinte ez példa nélküli beavatkozás és figyelmeztetett, hogy ők „ilyen Európát nem akarnak”, és „nem fognak olyan Európát támogatni, ahol bárki is a másik fölött akar uralkodni”.

Mindez azután történt, hogy óriási visszhangot váltott ki Szlovéniában az, hogy a ljubljanai magyar nagykövet, Szilágyiné Bátorfi Edit pénteken diplomáciai jegyzéket nyújtott át a szlovén kormánynak, tiltakozva a Mladina hetilap „politikailag felelőtlen címlapja” miatt. A Dnevnik című napilap szerint a magyar nagykövet kérte a szlovén külügyminisztérium „segítségét” abban: „akadályozza meg, hogy a jövőben hasonló incidens” történjen.

A Mladina címoldalán nemrégiben egy olyan karikatúra jelent meg Orbán Viktorról, amely a magyar kormányfőt náci karlendítéssel ábrázolja, miközben Orbánhoz dörgölőznek szlovén pártszövetségesei, az SDS nevű konzervatív, bevándorlásellenes, sőt időnként radikális jobboldali nézeteket valló párt vezetői. Így Orbán mellett látható Janez Jansa pártelnök, Branko Grims parlamenti és Milan Zver európai képviselő.

A szlovén SDS a Fideszhez közel álló politikai tömörülés. A szlovén sajtó szerint szerepe volt abban, hogy az Európai Néppárt nem zárta ki soraiból a magyar kormánypártot. Emlékezetes, a Fidesz tagságát csak felfüggesztették. Az SDS azzal segítette a magyar kormánypártot, hogy kilépéssel fenyegetett a Fidesz kizárása esetén.

Az SDS szlovéniai médiáját a Fideszhez közel álló magyar vállalkozók segítették finanszírozni az elmúlt években. Így a migránsellenes hangvétel az SDS lapjaiban és tévéjében hasonló a magyar kormánypropagandához.

A diplomáciai tiltakozás mellett a ljubljanai magyar nagykövet levelet is írt a Mladina szerkesztőségének, amelyben sajnálatosnak minősítette a karlendítő Orbán-ábrázolást. De nemcsak ezt írta Szilágyiné: szerinte „minden határt túllépett” a címlap. A nagykövet „olvasói levelére” a Mladina szerkesztősége szatirikusan reagált: elkészítették a borító alternatív változatát, melyen Orbán immár virággal a kezében, szivárványos zászló alatt vonul szlovén barátaival.

A karikatúra készítője, Tomaž Lavrič „bocsánatot kért” pénteken, persze gunyorosan válaszolva a magyra nagykövetnek. „Őszinte és mély” elnézéskéréssel fordult Lavrič Szilágyinéhoz. Azért esedezett bocsánatért a karikaturista, amiért „szégyentelen és teljesen valóságnak nem megfelelő módon” ábrázolta Orbán Viktort. Ezután arra hivatkozik, hogy az „objektív körülmények áldozata” ő maga is: „Engedje meg, hogy ujjal mutathassak rá ennek a sajnálatos botránynak az igazi bűnösére” – folytatja Lavrič . És ez a bűnös szerinte a hosszú évekre visszanyúló kommunista oktatási rendszer, amely átmosta az ő agyát is. Aztán emlegeti a slendrián és figyelmetlen szerkesztőket is, akik nem állították le őt. Hibás persze a szlovén igazságszolgáltatás is, amely nem bünteti meg elég keményen őt. Végül a nagykövet segítségét kérte, hogy elérjék ők is azt a magyarországi állapotot, amikor az objektivitás és az azonos hang („egyhangúság”) jellemzi a médiát.

A Mladina főszerkesztője is válaszolt a magyar diplomáciai tiltakozásra: szerinte Magyarország Szlovénia szuverenitását fenyegeti. Erre a Fidesz-barát SDS sajtója, így a Demokracija nevű hetilap cikkírója azzal felelt, hogy a Mladina főszerkesztője paranoiás.

Az ügy immár felkeltette a Human Rights Watch (HRW) civil szervezet figyelmét is. Andrew Stroehlein, a szervezet egyik vezetője a Twitteren úgy kommentálta az esetet, hogy

a Fidesz immár „az Európai Unió más tagállamait támadja, amiért megengedik a sajtó szabadságát”.

Stroehlein azt is hozzátette: a magyar kormány uralja a médiát Magyarországon. Sőt egy újabb tweetjében a HRW európai médiaigazgatója egy kvízkérdést tesz fel olvasóinak, azt kérdezve, melyik idézet származik a magyar miniszterelnöktől. Hármat sorol fel: egyet Orbántól, egyet a norvég tömeggyilkos Anders Breiviktől és egyet a nemrégiben szintén tömeggyilkosságot elkövető új-zélandi merénylőtől.

Korábban már a szlovén külügyminisztérium is közleményben utasította el a magyar kormány kérését. A Miro Cerar volt miniszterelnök által vezetett tárca hangsúlyozza: a ljubljanai külügyminisztérium tiszteletben tartja a sajtó szabadságát és a szabad véleménynyilvánítás jogát. Így nem avatkozik be a szlovén média szerkesztői politikájába és nem is értékeli azt. Cerar pártjának, az SMC-nek a honatyája, Gregor Perič üdvözölte a szlovén külügy válaszát, és immár a ljubljanai parlament kulturális és külügyi bizottságának együttes ülésének összehívását javasolta.

A szlovén médiában megszólaltak külügyi szakértők is. Roman Kirn, aki korábban Šarec miniszterelnök külpolitikai szakértője volt, illetve hosszú ideig dolgozott diplomataként, azt mondta, hogy ilyen diplomáciai jegyzékek olyan államoktól, ahol szabad sajtó van, szokatlanok. Ilyen jegyzékkel ő még a saját gyakorlatában nem találkozott, legfeljebb csak olyanokkal, hogy a külföldi országok az érintett szerkesztőségeket keresik meg közvetlenül.

A szlovén újságírók szövetsége, a DNS szintén szolidáris a Mladina szerkesztőségével, és a DNS szerint mindez mutatja azt a súlyos helyzetet, ami az „úgynevezett demokratikus Európában” uralkodik. A Vecer.com című szlovén internetes újság pedig arról ír a magyar diplomáciai jegyzék nyomán, hogy az olyan hatást ért el, amit megfogalmazói nem akartak, és egy kis nemzetközi sajtószemlét állított össze a külföldi visszhangból.

A Twitteren megnyilvánult a horvát szábor független képviselője is. A zágrábi parlamentben ülő Bojan Glavašević azt írta: Orbánnak nem sikerült „megszerkesztenie”, megszerveznie a szlovén választásokat (emlékezetes, Jansáék nem sokkal maradtak el attól, hogy kormányt alakíthasson az SDS Ljubljanában), ezért most a Mladinát szerkesztené meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik