Belföld

Felfüggesztették a Fidesz tagságát a Néppártban

Az Európai Néppárt politikai gyűlése szerdán megszavazta, hogy felfüggesztik a Fidesz tagságát a jobbközép pártcsaládban. Illetve az történt, hogy módosítottak az eredeti javaslaton, és végül arról szavaztak, hogy a Fidesz önként felfüggeszti tagságát a Néppártban, amíg a vele szemben indított vizsgálat tart, és ezzel mindkét fél egyetért. Erre utal a szavazatarány is: 190-en szavaztak az indítvány mellett és mindössze hárman ellene.

Ezzel eldőlt, hogy a magyar kormánypártot egy jó darabig, a vizsgálat végéig biztosan nem zárják az Európai Néppártból.

A döntést Joseph Daul, a Néppárt francia elnöke jelentette be a Twitteren, e szerint a döntés azonnali, a Fidesz nem vehet részt a pártgyűléseken, nem szavazhat és nem állíthat jelöltet semmilyen pártos posztra.

A tárgyalás majdnem három órán át tartott. Három opció volt, 13 tagpárt eredetileg a Fidesz kizárását javasolta, a párt vezetése és a Néppárton belül meghatározó német CDU viszont az enyhébb szankció, a felfüggesztés mellett tette le a voksát, míg elvileg a Fidesz akár meg is úszhatta volna a büntetést.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta: ha felfüggesztik a Fideszt tagságát, akkor kilépnek a Néppártból, mert ez elfogadhatatlan a párt számára. Ezért volt fontos az az aprónak látszó módosítás a szövegben, hogy a felfüggesztés helyett a Fidesz maga függeszti fel a tagságát, amit mindkét fél elfogad. Így a magyar kormány kommunikálhatja azt, hogy kompromisszum született, és Gulyást se vádolhatják azzal, hogy órákkal a döntés előtt hazudott volna.

A döntés értelmében a Néppárt által szabott feltételek teljesülését és a jogállamiság érvényesülését egy bölcsek tanácsa vizsgálja majd, ennek vezetője a belg a Herman van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke lesz. 2000-ben egy hasonló testület ellenőrizte a szélsőjobboldallal összefogó Osztrák Néppártot, amelynek vezetője akkor Wolfgang Schüssel kancellár volt, aki most a Fideszt ellenőrzi majd. Az a bizottság végül azt állapította meg, hogy az osztrák kormány megfelel a jogállamiság elveinek.

Orbán Viktor miniszterelnök a döntés után azt mondta: ha az osztrákok számára ez a vizsgálat csaknem húsz évvel ezelőtt elfogadható volt, elfogadható neki is, és arra számít, hogy a végkimenetel is hasonló lesz. A Fidesz jogainak egyoldalú felfüggesztését nem fogadták volna el. De megjegyezte: az EP-választás után a Néppárt és a Fidesz is szabadon dönthet a jövőről, ami szerinte jó így, addig pedig támogathatják Manfred Webert, akit alkalmas jelöltnek tartanak az Európai Bizottság élére. Utána eldöntik, mihez kezdenek a mandátumaikkal, nyitott kérdés, hogy beülnek-e a néppárti frakcióba.

Jelzésértékű, hogy Orbán szerint nincs nagy jelentősége annak, mikorra készül el a bölcsek tanácsának jelentése, de szerinte mindenképp csak az EP-választás után.

A Fidesz maga is kijelölt egy háromtagú, Novák Katalin alelnökből, családügyi államtitkárból, Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárból és Szájer József EP-képviselőből álló bizottságot, ők tárgyalnak majd a néppárti bölcsekkel.

A kisebbik magyar kormánypárt, a KDNP továbbra is a Néppárt teljes jogú tagja, az ő kizárásukat nem javasolta senki, bár az nem derült ki, hogy megfeledkeztek-e a létezésükről a Fidesz kizárását kezdeményezők, vagy a kereszténydemokratákat nem tartják hibásnak a kormány plakátkampányáért és a CEU elüldözéséért.

Manfred Weber, a Néppárt bajor csúcsjelöltje, aki korábban három feltételt szabott a Fidesz maradásához, azt mondta: örül, hogy vége ennek a vitának, és most már szeretne elkezdeni kampányolni.

Ez az út vezetett idáig

A Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését 13 tagpárt kezdeményezte írásban a Néppárt elnökségénél: két-két svéd és portugál, egy-egy holland, flamand, vallon, luxemburgi, finn, norvég litván, görög és bolgár konzervatív párt. (A Néppárt szabályzata szerint egy párt kizárása akkor kerül napirendre, ha öt ország hét tagpártja javasolja.) Levelükben mindannyian arról írtak, hogy az Európai Néppárt értékeivel összeegyeztethetetlen Orbán és a Fidesz politikája.

A kezdeményezés azután született meg, hogy a magyar kormány újabb Európai Unió-ellenes kampányt indított azzal a mottóval, hogy „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”. A kormánypropaganda szerint arra, hogy gyengítsék a tagállamok határvédelmi jogait, bevezessék a betelepítési kvótát és migránsvízummal könnyítsék a bevándorlást. A Néppártban az állításokon túl az okozott felháborodást, hogy a plakátokon a régóta diabolizált Soros György mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke volt látható.

Ehhez képest Orbán a felfüggesztésről szóló döntés utáni sajtótájékoztatóján szerdán arról beszélt: nem folytattak kampányt Juncker ellen.

Manfred Weber korábban három feltételt szabott a Fidesz maradásához:

  • a kampány leállítását, ennek a Fidesz eleget is tett: március 15-én a plakátokat lecserélték a kormány családpolitikai intézkedéseit népszerűsítő hirdetésekre, de a plakátok egy részét már korábban, Weber budapesti látogatása előtt letakarták.
  • Orbán kérjen bocsánatot a kampányáért – a miniszterelnök ezt sajátosan teljesítette: a Fidesz kizárását kezdeményező pártok vezetőitől kért elnézést, akiket előzőleg a baloldal hasznos idiótáinak nevezett.
  • És azt, hogy az Orbán-kormány packázása miatt Bécsbe költöző CEU maradhasson Budapesten. Szerdán Orbán végül ezt is garantálta a bajor kormánynak oly módon, hogy nem állít akadályt az elé, hogy a Müncheni Műszaki Egyetem – Weber javaslatára – a CEU-val együttműködve részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

A néppárti bölcsek tanácsa azt fogja ellenőrizni, hogy a Fidesz betartja-e az ígéreteit, vagyis nem indít újabb unióellenes kampányt, és garantálja a CEU budapesti működését, valamint a jogállami elvek érvényesülését is vizsgálja majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik