Nagyvilág
Rahaf Mohammed al-Qunun, 18,addresses the media at a press conference in Toronto at the offices of COSTI, a refugee resettling agency, on January 15, 2019. - Prime Minister Justin Trudeau notched himself a political win ahead of Canadian legislative elections by granting asylum to the teenage Saudi girl fleeing her parents, experts here say. Trudeau sent Foreign Minister Chrystia Freeland to greet 18-year-old Rahaf Mohammed al-Qunun as the young woman landed in Toronto on January 12, 2019. (Photo by Cole BURSTON / AFP)

A nő maga a két lábon járó bűn

A nemek tényleges egyenlőségének gátja világszerte a nők elleni erőszak büntetlensége. Szaúd-Arábiában különösen nehéz a nők élete.

A közelmúltban bejárta a világsajtót a  kalandos körülmények között Kanadába menekült tizennyolc éves szaúd-arábiai lány története. Rahaf al-Kunun a hazájában a nőket sújtó jogi gyámság intézménye miatt döntött úgy, hogy egy nyaralást kihasználva megszökik családjától és nemzetközi szervezetek segítségét kéri. Szaúd-Arábiában a nők férfi gyámjuk engedélye nélkül nem vállalhatnak munkát, nem nyithatnak bankszámlát és férfi kísérő nélkül nem utazhatnak. Házasságkötésük felől is a gyámjuk dönt, aki engedetlenség esetén hónapokra bezárhatja, vagy megverheti, akár meg is ölheti őket. Ennek ellenére al-Kunun sorsának alakulása, és az érte való nemzetközi összefogás kivételesnek, újdonságnak számít.

Bangkok, 2019. január 8.
A thaiföldi bevándorlási hivatal által közreadott kép a Thaiföldre menekült szaúdi Rahaf Mohammed al-Kununról (b) a bangkoki nemzetközi repülőtéren 2019. január 7-én. A 18 éves Rahaf Mohammed al-Kunun két nappal korábban családja elől menekülve elbarikádozta magát a repülőtér egyik szállodájában. A családja bosszújától rettegő fiatal nő egy kuvaiti családi vakációról menekült a délkelet-ázsiai országba, és azt tervezte, Ausztráliába megy tovább, hogy ott menedékkérelmet nyújtson be. Elmondása szerint családja fizikailag, érzelmileg és verbálisan is bántalmazza őt, elnyomásban él, nem utazhat, nem vezethet autót. Jobbról Szuracsate Hakparn, a thaiföldi bevándorlási hivatal vezetője.
MTI/AP
A közösségi média mentette meg a bangkoki hotelszobába zárkózó szaúdi lány életét
Menekültstátuszt kapott az ENSZ-től az elnyomó családjától megszökött, 18 éves lány.

Mint Mona Eltahawy egyiptomi-amerikai feminista (akinek könyve magyarul A fátyol fogságában – szexuális forradalmat az iszlám világban címmel jelent meg) Twitter csatornáján felhívta a figyelmet, nem ő volt az első, aki a közelmúltban megpróbált a szélsőségesen nőgyűlölő országból megszökni. 2017 áprilisában az akkor 24 éves Dina Ali Lasloom Ausztráliába akart eljutni, de az átszállás alkalmával Manilában a hatóságok a helyi szaúd-arábiai nagykövetség kérésére megállították, és elvették az útlevelét. Hiába kért segítséget – egy kanadai turistanőtől kölcsönkapott telefonnal ő is posztolta a közösségi oldalra, hogy ha haza kell mennie, családja meg is ölheti – a fülöp-szigeteki hatóságok a problémáját „családi ügynek” minősítették, és átadták a nőt a helyszínre érkező rokonainak.

NEW YORK, NY - NOVEMBER 05: Mona Eltahawy poses with her award at The Women's Media Center 2015 Women's Media Awards on November 5, 2015 in New York City.   Cindy Ord/Getty Images for The Women's Media Center/AFP
Mona Eltahawy
Fotó: Cindy Ord/Getty Images for The Women’s Media Center/AFP

Tétlenül végignézték, ahogy két termetes nagybátyja a segítségért kiáltozó, szabadulni akaró, vergődő Lasloomot felrángatja a Rijádba tartó repülőre. A nőt, anélkül, hogy ebben bárki megakadályozta volna őket, plédbe csavarták, ragtapasszal beragasztották a száját, majd egy kerekesszékbe kötözték. Szaúd-Arábiában helyi aktivisták várták a Háled Király Nemzetközi Repülőtéren a gép landolását, de nem kaptak semmi információt, sőt az egyik érdeklődő nőt, Alaa Anazi orvostanhallgatót le is tartóztatták.

Mit tett a világ Dina Ali Lasloomért? Az ENSZ például erőszakos hazatoloncolása után mindössze egy héttel beválasztotta Szaúd-Arábiát a női jogi bizottságába, a 2018 és 2022 közti időszakra. Ez a paródiával felérő gesztus, úgy tűnik, teljesen eredménytelennek éppen nem mondható: 2017-ben Szalmán bin Abdel-Azíz szaúd-arábiai király elrendelte, hogy a nők a gyámjuk engedélye nélkül is hozzájuthassanak az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz.

2018 februárjában a trónörökös, Mohamed bin Szalmán bejelentette, hogy kellően tisztelettudó öltözet mellett nem lesz kötelező a nőknek az abaja (bokáig érő, lepelszerű hagyományos ruhadarab). Június 24-től a király feloldotta a nők autóvezetési tilalmát, Dina Ali Lasloomról azonban továbbra sem tudni semmit, azt sem, hogy él-e még egyáltalán. Mona Eltahawy szerint az Egyesült Államokat az országgal kötött százmilliárd dolláros fegyverüzlet, a Fülöp-szigeteket pedig az országban foglalkoztatott 760 ezer munkás tartotta vissza attól, hogy holmi női jogok miatt ujjat húzzanak a királysággal.

A szaúd-arábiai férfiak a nemi gyámság intézményét a kérdezősködő külföldiek felé a nők védelmére, biztonságára, tiszteletére való álságos hivatkozással védik. Szaúd-Arábiában, a régióban szinte egyedülálló módon, az iszlám fundamentalista irányzata, a vahhabizmus a hivatalos vallás, amely Eltahawy leírása szerint

„csaknem fegyházbüntetéssé teszi a nők életét”.

Alapítójával, Mohammed al-Vahábbal kötött szövetséget 1744-ben Mohammed al-Szaúd, akinek leszármazottai azóta is vezetik az országot. Az országban csak 1962-ben törölték el a rabszolgaságot (ami a gyakorlatban máig sem tűnt el teljesen), és 1963-ban nyitották meg az első lányiskolát.

Az al-Szaúd királyi család (az akár több tucat feleség és ötven-száz utód miatt) több mint húszezer tagot számlál, de az ide születő vagy beházasodó nők helyzete is, elenyésző kivétellel, legfeljebb aranykalitkaként írható le. 1977-ben történt, hogy Misáil bin-Fád al-Szaúd hercegnő a libanoni Amerikai Egyetemen beleszeretett egy másik szaúdi diákba, és a vádak szerint viszonyt kezdett vele. Miután leleplezték őket, a nő megrendezte a saját halálát és férfiruhában próbált menekülni az országból, de a dzsiddai repülőtéren felismerték és visszatoloncolták a családjához. A klánra hozott szégyen miatt a nőt tárgyalás nélkül, állítólag a saját nagyapja utasítására lőtték le egy parkolóban, szerelmét pedig karddal lefejezték. Talán meg sem tudta volna a világ, hogy mi történt, ha nincs a közelben egy brit építőmunkás, aki tanúja volt a jelenetnek. 1980-ban a brit Antony Thomas Egy hercegnő halála címmel dokumentumfilmet forgatott az esetről. Szaúd-Arábia mindent elkövetett, hogy megakadályozza a film bemutatását: gazdasági szankciókkal, az olaj megvonásával fenyegetőzött, és visszahívta nagykövetét Londonból. Háled király ezután rendeletben tiltotta meg, hogy a nők férfi kíséret nélkül utazzanak, továbbá azt is, hogy külföldön tanuljanak.

Eltahawy tinédzserként hat évet élt az országban.

Úgy éreztem, mintha egy másik bolygóra kerültünk volna, melynek lakói teljes szívükből azt kívánnák, bárcsak ne léteznének nők. Szaúd-Arábiában a nő maga a két lábon járó bűn.

– írja.

3203203 09/28/2017 People walk along the street in the center of the city of Jeddah. Mikhail Voskresenskiy/Sputnik
Fotó: Mikhail Voskresenskiy/Sputnik/AFP

2015-ben ugyan első alkalommal a helyhatósági választásokon szavazhattak a nők, a nemek szegregációja azonban továbbra is, mondhatni, beteges: a közintézményekbe, de még a szupermarketekbe is külön bejáraton mehetnek be, a tömegközlekedési eszközökön külön kocsikban, az éttermekben külön részlegben ülhetnek, és otthon is külön női helyiségben tartózkodhatnak. A magyarázat ismét a biztonságuk: a zaklatás megelőzése: alapvető kiindulási pont, hogy a férfiak nem tudnak uralkodni magukon, és tetteikért nem tehetők felelőssé. Ez az oka a szigorú öltözködési előírásoknak.

A jogi gyámság intézménye miatt ráadásul egy apát nem lehet elítélni a gyerekei, a férjeit a feleségei meggyilkolásáért. Ez a magyarázata annak, hogy a prédikátort, aki 2011-ben halálra erőszakolta a saját kislányát, az anyának fizetendő vérdíj kiegyenlítése fejében egy bíró el akarta engedni. Aziza al-Juszef nyugdíjas informatikatanárnő figyelemfelhívó kampányt indított, és csak a nemzetközi felháborodás hatására tartották bent a férfit a börtönben. A fanatizmusnak nem az ötéves Lama az egyetlen lánygyermek áldozata: 2002-ben az erkölcsrendészet megakadályozta a diáklányok kimentését egy kigyulladt iskolaépületből, mert nem viseltek abaját és fejkendőt – ez tizenöt tanuló halálát okozta. A kormánynak ezek után 2010-re sikerült elrendelnie, hogy vészhelyzet esetén lányokat is menthetnek a tűzoltók. 2013-ban törvény született a családon belüli erőszak ellen, amit azonban csak elvétve alkalmaznak. Rohamléptekkel fejlesztettek a házassági jogokon is: ugyan továbbra is többnejűség van (azzal a kitétellel, hogy a feleségeknek külön lakást kell biztosítani), és nincs a házasságnak alsó korhatára, cserébe azonban, a legutóbbi tragikomikus újítás szerint, a nők sms-ben értesítést kapnak, ha a férjük elvált tőlük.

Aki nem éri be ezekkel a csekély változásokkal, megkeserüli: a hatvanéves Aziza al-Juszefet 2018. május 15-én – már nem először – négy társával együtt letartóztatták, és államellenes összeesküvés vádjával jelenleg is fogva tartják. A nőjogi aktivistákat, akikre halálbüntetés várhat, kínvallatásnak vetették alá a börtönben. Lábukat verték, áramütéseket adtak nekik, megkorbácsolták, és nemi erőszakkal, halállal fenyegették meg őket. Jelenlegi állapotuk ismeretlen. Ezek alapján minden okunk megvan arra, hogy ne csatlakozzunk a trónörököst „reformerként” éltető kórushoz. Ahogy al-Juszef korábban nyilatkozta: „amíg a gyámság rendszere fennáll, addig csak a külföldnek szánt cirkusz a változás.”

Kiemelt kép: Cole Burston / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Csunderlik P�rrel �Hatos P�al, t�n�ekkel besz�ett�
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.