Nagyvilág
Britain's Prime Minister Theresa May leaves after a press conference following a special meeting of the European Council to endorse the draft Brexit withdrawal agreement and to approve the draft political declaration on future EU-UK relations on November 25, 2018 in Brussels. - The European Union's top official urged British lawmakers to ratify the Brexit deal Prime Minister Theresa May has negotiated with European leaders, warning it will not be modified.
"This is the best deal possible for Britain, this is the best deal possible for Europe. This is the only deal possible," Jean-Claude Juncker, the president of the European Commission, said after a Brussels summit. (Photo by EMMANUEL DUNAND / AFP)

Brexit: egyre kevesebb az esély a megállapodásra, fogy a levegő May körül

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 12. 12. 06:01

Fogy a levegő Theresa May kormánya körül – ezt mutatja a Brexit-szavazás keddi elhalasztása. Az Egyesült Királyság így „kemény brexittel” léphet ki az EU-ból vagy pedig tag marad. A brit honatyák közül ugyanis az EU-val kötött alkut nem támogatják elegen, s a közvélemény-kutatások is igazolják: a választók vagy szakítanának az unióval vagy pedig tagok maradnának.

A brit kormányt addig zsarolták a különböző lobbik, amíg Theresa May konzervatív miniszterelnök egy olyan kompromisszumban egyezett meg az Európai Unióval, ami senkinek sem jó.

Ez a tanulsága a hétfői napnak, amikor May elhalasztotta a brit parlament keddre tervezett, kulcsfontosságú szavazását a brexitről. Arról az egyezségről van szó, amiről a kilépést pártoló konzervatívok azt mondják: a miniszterelnök túl sokat engedett Brüsszelnek. Így gondolják a kormányt zsaroló észak-ír unionisták is, akik a kisebbségi May-kabinetet hatalmon tartják Londonban.

Vagyis erősödik a jobboldaliak és konzervatívok között a kemény – megállapodás nélküli – brexit opciója. Ez 2019 márciusában lépne életbe, amikor az Egyesült Királyság és az EU között megszakadnának az eddigi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok, és a Világkereskedelmi Szervezet szabályai alapján kereskednének egymással. Ez gyakorlatilag a vámok visszaállítását jelentené.

Ugyanakkor elutasítják a Brüsszellel pár hete kialkudott kompromisszumot a Munkáspárt képviselői is, akik előbb inkább új kormányt szeretnének, magyarán hatalomra kerülni. Erről a Guardianban írt cikket kedden az egyik ismert baloldali publicista és médiaszemélyiség, Paul Mason.

The famous british journalist Paul Mason presenting his new book about Postcapitalism in Athens, on May 5, 2016(Photo by Wassilios Aswestopoulos/NurPhoto)
Paul Mason
Fotó: Wassilios Aswestopoulos/NurPhoto/ AFP

Mason úgy véli: a brexit elhibázott projekt, nincs olyan kompromisszum az EU-val, ami megvalósítható lenne. E kudarc levét azonban Theresa May konzervatívjainak kell meginniuk. A Munkáspárt eddig várt, hogy egyezségre jussanak ellenfelei Brüsszellel, de most már cselekednie kell, a Jeremy Corbyn vezette ellenzéknek egyértelműen szembe kellene helyezkednie a brexittel. Még akkor is, ha jelentős munkásrétegek támogatták a 2016-os népszavazáskor az EU-ból való kiválást.

Mason tehát amellett érvel: az Egyesült Királyság maradjon az unióban, de más európai baloldali kormányokkal együtt vállvetve igyekezzen elérni az unió jelenlegi működésének alapját működő Lisszaboni Szerződés módosítását. Azaz az EU reformját vállalja fel a Munkáspárt, és az unióban maradást esetleg egy második népszavazással is erősítse meg. Előtte azonban mindent meg kell tennie a May-kabinet megbuktatásáért, és akár egy kisebbségi munkáspárti kormány felállításáért.

Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, ezek Mason álláspontját látszanak alátámasztani: ma már

az EU-ban maradókat tüntetik fel többségben lévőnek, ha a brexit különböző fajtáit is mérlegelniük kellene a választóknak.

Kiderült ugyanis, hogy a kilépéspártiak rendkívül megosztottak abban a tekintetben, hogy a Brüsszellel kötött alkut támogatják-e vagy pedig a „no deal”-t, azaz a megegyezés nélküli kiválást. Mind a maradók, mind a kilépők a saját álláspontjukat tartják jobbnak a kompromisszumnál. Így a May által kötött egyezség egy-két választókörzeten kívül sehol sem kapna többséget Nagy-Britanniában egy friss YouGov-felmérés szerint. Észak-Írországban pedig egyébként is a maradni akarók voltak egyértelmű többségben már 2016-ban is.

A YouGov-felmérés szerint a 632 brit szavazókörzet közül 600-ban a maradók szereznének most többséget, 30-ban az egyezség nélkül kilépők, és csak kettőben vannak többségben, akik a kormány kompromisszumát tartják a legjobb megoldásnak.

Ez nem azt jelenti, hogy az egész országban biztos többségben lennének a maradni akarók, hiszen a kilépőket két csoportra osztották a közvélemény-kutatók. A maradni akarók részaránya 46 százalékos a YouGov.com szerint. Míg a kilépők a kétféle variációt – a Theresa May-féle dealt és a „no deal”-t – nagyjából ugyanolyan arányban, 27-27 százalékban támogatták. Vagyis a YouGov szerint a kilépők lennének többségben Nagy-Britanniában, de ezekben az adatokbannincs benne Észak-Írország, amely feltehetően a maradók felé billentené a mérleget.

Pedestrians shelter from the rain beneath Union flag-themed umbrellas as they walk along the south bank of the River Thames, near the Houses of Parliament in central London, on December 7, 2018. - British MPs will hold a crucial vote on December 11 to approve or reject the Brexit deal agreed by Prime Minister Theresa May an EU leaders. (Photo by Daniel LEAL-OLIVAS / AFP)
Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP

Az Economist felmérése némileg mást mutat. Ebből kiderül ugyanis, hogy attól függően, hogy milyen kérdést tesznek fel a briteknek, más-más választ adnának, de Theresa May megállapodási tervezetét mindenképpen elutasítanák. Így ha mindhárom opciót figyelembe vették, akkor

40 százalék fölötti eredménnyel az EU-ban maradás nyerne, második helyen az egyezség nélküli kilépés áll (majdnem 30 százalékkal), míg utolsó helyen a May-féle alku alig több mint 20 százalékot kapna.

Ha viszont a maradást és a „no deal”-t állítják csak egymással szembe, akkor a választók körülbelül 50:40 arányban maradnának az EU-ban. És ha az lenne a kérdés, hogy maradjanak-e vagy egyezséggel távozzanak, akkor is a maradás nyerne, mintegy 46 százalékkal, a May-féle opció 37-38 százalékával szemben. De a legmeglepőbb az, hogy még a „no deal”-t is jobbnak tartanák a választók, amennyiben e között és a May-féle megállapodás között kéne választaniuk. Ekkor a szavazási arány 41:35 lenne a tulajdonképpeni kemény brexit javára.

Jól látszik tehát, hogy nem lehet értelmes kompromisszumot elérni a brexit-tárgyalásokon. Ezt nemcsak a brit választók, hanem az EU, a független Ír Köztársaság vezetői, az észak-ír politikusok, és végül (leglassabban) a londoni elit is kénytelen belátni. Az EU vezetői: Jean-Claude Juncker, Donald Tusk és a többiek is kijelentették ugyanis, hogy nem engednek a briteknek tovább, és nem tárgyalják újra az egyezséget. Az ír miniszterelnök, Leo Varadkar is azért utasítja ezt el, mert az észak-ír kérdés bolygatása miatt a többi lezárt tárgyalási fejezetet is újra kellene nyitni. Németországban és Franciaországban is elutasítják az alku további módosítgatását.

Ireland Prime Minister Leo Varadkar pictured on the first day of the EU summit meeting, Wednesday 17 October 2018, at the European Union headquarters in Brussels. BELGA PHOTO THIERRY ROGE
Leo Varadkar
Fotó: Thierrey Roge / AFP

Az EU politikusai tehát mindannyian ragaszkodnak a nyitott észak-ír határhoz, ami a polgárháborús állapotok újra bekövetkeztét hivatott megelőzni a brit tartományban, ahol jelenleg is olyanok az alkotmányos állapotok, hogy a helyi törvényhozást nem hívják össze.

Így May hiába turnézta végig szerdán az EU vezetőit Hágától Berlinig, Berlintől Brüsszelig, aligha kaphat mást vendéglátóitól, mint néhány együttérző mosolyt. Valódi engedményeket aligha.

De miért állnak ellen egy kompomisszumos brexitnek a kormányzó toryk közül a hard brexit hívei? Itt esett a May-kormány az „ír csapdába”. Az írek ugyanis nyitott észak-ír határt akarnak, s az őket támogató EU sem enged ebből. Ez azonban feldarabolná az Egyesült Királyságot, ami „kompromisszumként” elfogadhatatlan a londoni nacionalistáknak.

A „backstopnak” azaz az átjárható észak-ír határ minden áron való garantálásának ki kell kerülnie a brexit-egyezségből, vagy legalábbis korlátozni kell az időtartamát. Ez az üzenete az erősen brexit-párti brit konzervatívoknak és az észak-ír unionistáknak.

Ugyanis a brit konzervatívoknak sokadszorra kellett rájönnie: ha engednek az EU-nak, és nyitva hagyják a brexit után is az észak-ír határt (ezt jelentené a „backstop”), akkor megoldhatatlan dilemma elé kerülnek. Vagy az Ír-tengeren kell kreálniuk egy virtuális vámhatárt, ami elvágná a nagy Brit-szigetet (Angliát, Skóciát és Walest) az Ír-sziget északkeleti csücskében lévő Észak-Írországtól, vagy az egész Egyesült Királyságot benn kell tartaniuk az európai vámunió keretein belül. Vagy a brexitet teszi értelmetlenné az EU-val kötött kompromisszum, vagy pedig feldarabolja az Egyesült Királyságot.

A konzervatívok tehát zsákutcába jutottak, és nincs meg May parlamenti többsége. Ugyanakkor

az EU vezetői azért is küzdenek megfigyelők szerint, hogy May ne bukjon meg, hiszen utódja a polarizálódó brit politikai helyzetben valószínűleg egy hard brexitet támogató konzervatív lenne.

A konzervatívok viszont Londonban nem hajlandók találgatni, ki kerülhetne May helyére. Ezért indult a miniszterelnök utolsó lendületével a már említett európai körútra. A londoni kormányfő kétségbeesetten taktikázik: tárgyalásokat imitál Angela Merkel kancellárral (bár kiszállni is alig tudott autójából szerdán, mert beragadt az ajtaja) és a holland miniszterelnökkel, s az elhalasztott szavazást állítólag január 21-ig akarja kitolni. Ám a vérszagra gyűlő ellenfelei otthon még karácsony előtt döntésre akarják vinni a brexit ügyét. S valójában Európának sincs ideje tovább várni, ahogy a brit gazdaságnak sem. A brexit körüli bizonytalanság máris óriási károkat okoz, ennél nagyobb károkat a felmérések szerint csak a hard brexit okozna.

BERLIN, GERMANY - DECEMBER 11: British Prime Minister Theresa May is welcomed by German Chancellor Angela Merkel in Berlin, Germany on December 11, 2018.



 Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency
May és Merkel
Fotó: Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency / AFP

Ezek után egyetérthetünk a Munkáspárt vezetőjének helyzetelemzésével: May „elvesztette az irányítást az események fölött”. Ám az továbbra is kérdéses, Jeremy Corbyn munkáspárti vezető kerül-e döntési helyzetbe, megbuktathatja-e a May-kormányt, és utána alakíthat-e például kisebbségi kabinetet. Ha igen, akkor pedig az a kérdés, hogy mit kezd majd Corbyn a helyzettel, kiírnak-e például a munkáspárt javaslatára egy második referendumot a brexitről.

Kiemelt kép: Emmanuel Dunnand / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.