Akár egymilliárd forint összeghatárig is finanszírozhatja a kormány a Dunai Vasmű iparbiztonsági veszélyt és környezetkárosodást megelőző intézkedéseit, amennyiben a felszámolás alatt álló vállalatok ezt nem képesek önerőből megtenni – olvasható a Magyar Közlöny szombati számában, a 1178/2026. V. 30-as kormányhatározatban.
Mentőöv és menetrend
Az azonnali anyagi felelősségvállalás mellett menetrend is készült: június 15-ig szakmai értekelés készül a Dunai Vasműre beérkezett befektetői ajánlatokról, mely jelentés az üzem fenntartható jövőképére is kitér majd. Ez Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter feladata lesz, ahogyan a nemzeti acélipari stratégia felvázolása is, melynek augusztus 31-ig kell elkészülnie.
Az intézkedések célja, hogy a Dunai Vasmű területén található infrastruktúra működőképes és biztonságos állapotban maradhasson fenn a helyzet hossszú távú rendezéséig. A mentőöv keretében a kormány 2026. június 30-ig tartó időtartamra meghosszabbítja az üzem közszolgáltatási szerződését is.
Akár ezermilliárdos adóssághegy is lehet a háttérben
A Dunai Vasműről év elején írtunk hosszabb elemzést, melyből kiderült: a három éve felszámolás alatt lévő Dunaferr romjain két új termelő cég jött létre, melyeket a brit–indiai hátterű Liberty vásárolt meg, mely 100 millió euró hitelt kapott a működtetéshez a kormány bankjától. Alig másfél év után azonban ezek a cégek is fizetésképtelenné váltak, és az addig is jelentős adóssághegy tovább nőtt. Becslések szerint már az ezermilliárd forintot is elérheti, a felszámolás alatt a dolgozók bérét és az elbocsátásuk költségeit pedig állami forrásból fedezték.
Az Orbán-kormány 2025-ben döntött az acélgyártás megmentéséről. Legutóbb 2026 februárjában adott hírt Lázár János akkori közlekedési és beruházási miniszter arról, hogy három potenciális befektetővel is zajlanak tárgyalások, de addig is további 5 milliárd forintos mentőövre volt szükség az infrastruktúra fenntartásához.
Mivel azóta érdemi fejlemény nem történt az ügyben, a potenciális befektetőkkel való megegyezés és a hazai acélgyártás konszolidációja az új Tisza-kormányra maradt.
