Annegret Kramp-Karrenbauer nyerte meg a CDU pénteki elnökválasztását, amelyet azért tartottak, mert Angela Merkel 18 év után távozik a párt éléről, és ezzel a következő választáskor a kancellári posztról is.
A szavazást két részletben folytatták le. Az első fordulóban is Kramp-Karrenbauer kapta a legtöbb szavazatot, 450-et, a második helyen Friedrich Merz végzett (392), a harmadikon pedig Jens Spahn (157). A második körben az új pártelnök 517 szavatot kapott, a győzelemhez az összesen 1001 szavazat felére volt szükség.
Annegret Kramp-Karrenbauer
A CDU elnökváltásában az egyik legnehezebb dolog mindenképp az új elnök neve lesz. Angela Merkel kiválóan becézhető és skandálható, ötszótagos neve után kapunk egy szemüveges nyelvtörőt Németország élére. Annegret Kramp-Karrenbauer nevét nem csak megjegyezni, kimondani is nehéz, ezért különösen érdekes lesz majd megnézni, hogy sikerült ez például Donald Trumpnak. Persze a bonyolult név előnyt is jelent, ki tudná elfelejteni az Eyjafjallajökull-vulkánt Izlandon. A CDU új elnökét mindenesetre szinte mindenki AKK-nak becézi, szokjuk meg a rövidítést.
Vagy változott valami, vagy nem
Azt tudjuk, hogy hiába nem nevezte meg Angela Merkel, hogy kit szeretne utódjaként látni, alapvetően AKK-t támogatta. Ennek nyilván az is oka, hogy Kramp-Karrenbauer próbálta meg a legkevésbé eltávolítani magát a kancellártól. Ráadásul még a drámamentes, konszenzuskereső politikai stílusuk is hasonló.
Az nagyon valószínű, hogy AKK nagyjából tovább fogja vinni Merkel politikájának lényegi részeit, bát a kancellárváltás például remek lehetőséget ad, hogy kijavítsák azokat a döntéseket, amelyeket már hibának látnak. De az is biztos, hogy ilyen kis szavazatkülönbségnél az új elnök szorosan fog együttműködni a párt konzervatívabb szárnyával, akár a két kihívóval is.
Ennek azért is lenne haszna, mert a CDU nem csak a zöldpárt, de a szélsőjobboldali AfD felé is rengeteg szavazatot vesztett, amelyet egy Merkelnél legalább szóban keményebb pártelnök vissza tudna hozni a józanság felé.
A múlt bármikor visszatérhet
Friedrich Merz visszatérése azért is volt érdekes, mert ő is egyike volt azoknak a férfiaknak, akiken Merkel átgázolt a kancellársága elején. Merz egy évtizede nem politizál a CDU-ban, és az erősen merkelkritikus indulását sokan úgy értékelték, mintha a sors visszaharapott volna Angela Merkelnek. Nem sokon múlott.
De le lehet győzni újra
De végül nem így lett. Annegret Kramp-Karrenbauer győzelme egyelőre azt jelenti, hogy Merz ismét veszített, valószínűleg utoljára. Az a kérdés, hogy szeretne-e még a párton belül politizálni, vagy visszatér az üzleti életbe. Ha szeretne, akkor három év alatt még nagyon sok minden történhet. A most szavazó küldöttek nagy részét Merkel lemondása előtt választották meg. Lehet, hogy egy posztmerkeli küldöttgyűlés más döntést hozott volna.
De Merkel valószínűleg még a karrierjét is úgy fogja lezárni, ahogy ő akarja
Ennek az egész CDU-s elnökválsztásnak az is hatalmas kérdése volt, hogyan köszönhet majd el Angela Merkel Németország vezetésétől. Mert a CDU elnöki posztja nem csak a kancellár-jelölti poszttal szokott együtt járni, de a kancellársággal is. A második világháború óta a CDU adja a kancellárok 70 százalékát.
Merkel az elmúlt két évtized talán legmeghatározóbb európai politikusa, annak minden érdemével és hibájával együtt. A lemondása után úgy tűnt, hogy az uralkodó narratíva az marad, Merkel túlfeszítette a húrt és tovább maradt kancellár, mint kellett volna.
Ez a narratíva egyébként részben igaz is, maga Merkel sem tervezett ennyi ideig hivatalban maradni, többször is elmondta, hogy nem szeretne tovább hatalmon lenni, mint ameddig tényleg kell. De a menekültválság pont abba az időszakba rondított bele, amikor Merkel a leköszönésre készült volna.
Merz legyőzésével és AKK-val a CDU élén most lehetősége van arra, hogy a következő három évben kancellárként úgy rendezze el a saját politikai hagyatékát, ahogy szeretné. Három év sok idő a politikában, elég visszaemlékezni arra, hogy három éve pont a menekültválság csúcsán voltunk, és Barack Obama volt az amerikai elnök (Orbán Viktor pedig a magyar miniszterelnök, de van, ami örök).
Kiemelt kép: Europress/John MACDOUGALL/AFP
