Közélet

Ellensége vagy embere követi Merkelt?

Megválasztják ma Angela Merkel utódját a CDU élén. A tét nagy, már csak azért is, mert nem csak a kereszténydemokraták vezetője lehet az új elnök, őt indíthatja a párt a következő választáson a kancellári posztért is.

Két hét alatt rohantak keresztül Angela Merkel lehetséges utódai Németországon: Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK), Friedrich Merz és Jens Spahn nyolc regionális konferencián van túl. A konferenciákkal két cél volt: egyrészt felmérni, hogy milyen hangulat uralkodik a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül, másrészt hogy a jelöltek kinyilvánítsák pozícióikat, a párttagok meg várakozásaikat, kívánságaikat. A párttagokra vonatkozó rész úgy-ahogy sikerült, a jelöltek gondolatainak megjelenése nem annyira, de legalább megint egy kis vér csörgedezik a CDU ereiben, újra látható a szenvedély, ami, lássuk be, Merkel elnökségének jelentős részében teljesen eltűnt.

Az biztos, hogy a december 6. és 8. között, Hamburgban tartandó pártkongresszuson komoly harc lesz.

A konferenciákat nézve nincs egyértelmű favorit a kereszténydemokraták elnöki posztjára. A közvélemény-kutatások szűken, de a CDU jelenlegi főtitkárát, Kramp-Karrenbauert hozzák ki győztesen. Illetve az is látszik, hogy a mindössze 38 éves – de így is az egészségügyi miniszteri posztig jutó – Spahnnak nincs igazán esélye. A tíz éve – éppen Merkel miatt – a napi politikától egyszer már visszavonult korábbi frakcióvezető, Merz viszont nagy versenyben van AKK-val.

Jens Spahn integet a másik két jelölt között egy lipcsei gyűlésen
Fotó: Jan Woitas/dpa-Zentralbild/dpa / AFP

Egészen más a konferenciákhoz képest a kongresszus, ahol 1001 delegált választhatja meg majd a CDU következő elnökét. A küldöttek a 17 tartományi egyesületből, a párt tartományi szervezeteiből kerülnek ki. Számuk azért nem egyenlő a tartományok számával, mert a CDU nincs jelen Bajorországban (az a testvérpárt, a keresztényszociális CSU terepe), illetve történelmi okokból az alsó-szászországi Hannover, Oldenburg és Braunschweig három külön egyesületet jelent. Hogy melyik tartomány mennyi delegáltat ad, azt a tartományi párttagok száma és a legutóbbi szövetségi választási eredménye alapján számolják ki. Így vesz részt a választásban ezer küldött, amit kiegészíthet még a tiszteletbeli elnök, de ilyen ma nincs, és a külföldi egyesületek, amiből jelenleg egy van, Brüsszelben, szóval összesen 1001-en szavazhatnak. A legtöbb küldöttet Észak-Rajna-Vesztfália adja, 296-ot, a második Baden-Württemberg alig több mint a felét, 154-et, őket követi Hannover 130, majd Rajna-vidék-Pfalz 89 delegálttal.

A pártelnök megválasztásához a szavazatok fele szükséges, ha ez első körben senkinek nincs meg, akkor az első fordulóban két legtöbbet szavazatot kapó jelölt marad versenyben. A delegáltak szabadon dönthetnek, kire adják le a szavazatukat, vagyis a tartományi küldötteknek nem kell egységesnek lenniük. Ami különös, hogy a küldötteket előbb kiválasztották, mint hogy 18 év után Merkel váratlanul lemondott a pártelnöki posztról, és csak pár körzeti egyesületben volt azóta új delegáltválasztás, és próbaszavazás is. Délnyugaton ezekből Merz jött ki győztesen.

A Merkel-korszak vége mindent megváltoztathat
Felborulhat az elmúlt hetven év német politikai rendszere, Merkel a pártja éléről távozik, de 2021-ig kancellár maradna. Ez azonban már nem csak rajta múlik.

Esélylatolgatás

Az biztos, hogy érdekes kongresszus lesz, számos várakozás csaphat össze, van, akinek az a fontos, hogy a jövő évi tartományi választáson melyik új elnökkel profitálhat a legtöbbet a CDU, más az alapján dönt, hogy kivel nem lesz előre hozott választás. Más pedig éppen olyan jelöltet akar választani, akiből kancellár válhat – vagyis akár Németország élén is képes lehet váltani Angela Merkelt.

Korábban többször előfordult, hogy a küldötteket a tartományi vezető a saját elnökaspiránsának megnevezésével bocsátotta útnak, de most a legnagyobb tartományi egyesületek vezetői a delegáltakra bízta a választást. Csak Schleswig-Holstein tartományi CDU-vezetője, Daniel Günther és a Saar-vidéki Tobias Hans nyilvánította ki akaratát, ők egyaránt Annegret Kramp-Karrenbauer mellé álltak. Németország EU-biztosa, Günther Oettinger és a nagy befolyással bíró Bundestag-elnök, Wolfgang Schäuble viszont Friedrich Merz mellett állt ki.

Ahogy a legtöbb delegáltat adó Észak-Rajna-Vesztfália CDU-jának jelentős többsége is valószínűleg Merzet szavazza meg. A düsseldorfi regionális konferencián tartott beszédét álló ovációval fogadta a 3800 párttag csaknem fele. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy ez a szülőföldje, de Spahn is onnan származik, ő mégsem kapott akkora tapsot, ahogy AKK sem.

Aki itt pontot szerez, az jó hátszelet kap a kongresszusra

– írta a Spiegel, arra is felhívva a figyelmet, hogy Észak-Rajna-Vesztfália delegáltjai nemcsak többen vannak bármelyik másik tartományi egyesületéhez képest, hanem összességében is többen, mint Hessené (88), Schleswig-Holsteiné (47) és az összes volt kelet-német tartományé (133). A tartomány választópolgárai viszont AKK-t látnák a legszívesebben a CDU élén, és ez is befolyásolhatja a küldötteket.

Annegret Kramp-Karrenbauer
Fotó: Christoph Schmidt/dpa/ AFP

Merz többséget szerezhet a baden-württembergi és hesseni tartományi küldötteknél is, legalábbis erről írnak a német sajtóban.

A CDU-szimpatizánsok szövetségi szinten leginkább AKK-t választanák, 48 százalékuk rá adná le a voksát, míg Merzre 35, és csupán 2 százalék Spanra.

De nagyon bizonytalan a helyzet, a delegáltak harmada még nem döntötte el, kit választ.

Merkel nem nevezett meg senkit, kit látna szívesen utódaként – többször is elmondta, hogy ezen nem is akar változtatni –, de szinte biztosan ő is AKK-nak örülne a leginkább – egyébként is őt tartják annak, aki leginkább Merkel politikáját folytatná.

Közülük kerülhet ki Merkel utódja, és nem csak a pártban
Öt héten belül kiderül, ki lesz Angela Merkel pártelnöki utódja. Három jelölt szólhat bele komolyan a versengésbe, és nem kizárt, hogy legkésőbb 2021-re egyikük lesz Németország kancellárja.

Távolodás Merkeltől

Spahn és Merz középről jobbra tolódnának, bár Merz AKK-hoz hasonlóan „behúzott kézifékkel” indította a  belső kampányt, hasonlókat is mondtak az első héten: a merkeli menekültpolitikát is hasonlóan értékelték, Merz a döntést „nagy humanitáris gesztusnak”, a pártfőtitkár pedig alapvetően helyesnek, noha problémákkal terheltnek tartja.

Aztán Merz váltott. Arról beszélt, hogy az uniós jog harmonizációja során megkérdőjeleződött a német menekültügyi törvény, mert a német alkotmányban egyéni alapjog a menedékjog, más országokban viszont nem tartalmazza ezt az alaptörvény. Aztán egy nappal később már visszakozott, mondván, ő sem akarja ezt kivenni az alkotmányból.

Düsseldorfban is beszélt a migrációról, azt mondta, a muszlimoknak muszáj elfogadniuk a német törvényeket.

Német földön nincsen saría jog. Erősebb állami felügyelet szükséges a Korán-iskolákra. Az nem lehetséges, hogy a gyerekeinket az állami iskolákban tanítják, a Korán-iskolákban pedig befolyásolják.

– mondta Merz, aki ugyan nem áll olyan távol Merkeltől menekültügyi kérdésben, mint a magyar kormány, de távolságot akar tőle tartani.

Ahogyan a CDU jelenlegi vezetésével szemben is (ennek elnöke még a hétvégéig Merkel, a főtitkár pedig AKK), ugyanis azzal vádolta meg őket, hogy egy vállvonással elintézték a populista AfD (Alternatíva Németországért) megerősödését.

Kramp-Karrenbauer is próbál távolságot tartani a kancellártól, például továbbra sem helyesli, hogy homoszexuálisok összeházasodhassanak, és azt is elmondta, hogy szerinte a menekültügyben jobban rá kéne világítani a cselekvések hátterére, emellett kitiltaná nemcsak Németországból, hanem a teljes schengeni övezetből azokat a menedékkérőket, akik súlyos bűncselekményeket követtek el.

Friedrich Merz
Fotó: Kay Nietfeld/dpa / AFP

A párttagok most is, de már évek óta sürgetik, hogy nagyobb befolyásuk legyen a CDU működésére, a döntéshozatalra, Merkel alatt ugyanis ez is visszaszorult, a kongresszus is inkább voltak seregszemle, mint a párton belüli viták terepe, ahogy korábban. Emellett a régiós konferenciák második hetében a megszokott témákról volt szó: lakhatás, szociális juttatások, nyugdíj, digitalizáció, a hadsereg jövője, a barnaszén használata, a vége felé pedig az ukrán-orosz konfliktus.

Jövő

Hogy mi lesz a kongresszuson, nehéz megjósolni, olyan ugyanis már 40 éve nem volt, hogy három jelölt is legyen az elnöki tisztség elnyerésére (ráadásul az is lehetséges, hogy valaki a kongresszuson válik jelöltté, ehhez mindössze egy delegált támogatása kell). Az biztos, hogy lökést adott a pártnak az elmúlt hetek intenzív kampánya, ezt mutatja, hogy a regionális konferenciákon 14 ezer ember jelent meg, és csak az utolsó berlinit 20 ezren nézték az interneten. És nemcsak a párttagok, hanem általában a választók is örülnek a kereszténydemokraták háza táján a nyüzsgésnek, valamivel nőtt is a támogatottságuk a közvélemény-kutatások szerint.

Az intenzitás, a lelkesedettség és a feszültség azonban a visszájára is fordulhat. Az valószínűleg nem történik meg, hogy valamelyik jelölt ne fogadná el az eredményt, az viszont előfordulhat, hogy szimpatizánsaik nem törődnek bele a vereségbe. A Süddeutsche Zeitung arról ír: az, hogy Schäuble Merzet támogatja, jel a CDU szétesésére, hiszen Schauble nem csak a Bundestag elnöke, de miniszer is volt Merkel mellett huzamosabb ideig. Most pedig Merkel korábbi ellenfelét támogatja.

Kiemelt kép: dpa / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.