Nagyvilág
Hungary's Prime Minister Viktor Orban arrives at the Mozarteum University to attend a plenary session part of the EU Informal Summit of Heads of State or Government in Salzburg, Austria, on September 20, 2018. / AFP PHOTO / Christof STACHE

Az EU kezd ráébredni, hogy Orbán nem akarja megoldani a menekültválságot

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 09. 20. 15:21

Korábban a témában:

2018 őszére az Európai Unió vezetői lassan ráébredtek, hogy kellene valamit kezdeni a menekültválsággal. Azzal a menekültválsággal, ami egyébként a gyakorlatban mostanra véget ért. Az Európába érkező menekültek száma a válság előtti, 2012-13-as szinten van, Olaszország pedig – a bevándorlás egyik frontországaként – januárhoz képest 85 százalékos visszaesést jelzett. De a válság politikai részének még nincs vége.

Márpedig a politikai rész jelenleg fontosabbnak tűnik, mint a menekültválság gyakorlati része. Az már kiderült, hogy a menekültek befogadásába és ellátásába nem roppant bele Európa, ami azért nem meglepő, hiszen hárommillió embert könnyedén fel tud szívni az ötszáz milliós kontinens. Természetesen vannak problémák, de kevésbé rendszerszintű, mint inkább egyéni esetek.

Italy's Interior Minister Matteo Salvini looks on as he addresses a press conference alongside Hungary's Prime Minister Viktor Orban following a meeting in Milan on August 28, 2018. / AFP PHOTO / MARCO BERTORELLO
Ez a nagy terv Orbán és Salvini ellen
Az Európai Unió migrációs tervekkel harcolna a populista pártok ellen. Nem fog menni.

Az Európai Parlament és Tanács vitáiból mégis úgy tűnik, mintha a kontinens most járna a menekültválság csúcsán. Arról már írtunk korábban, hogy az EU látszólag meglepve tapasztalta azt, hogy végre van rendes európai politizálás, miközben ez az elmúlt pár évtizedben újra és újra kimondott cél volt. De azzal, hogy a politika az európai szintre lépett, kissé összezavarta az Európai Uniót, amelynek egészen speciális döntéshozási és politikai mechanizmusai vannak.

Az EU közben valamennyire megrémült Matteo Salvini és Orbán Viktor politikai sikereitől, valamint a szélsőjobboldali pártok előretörésétől Németországban, Svédországban, és Európa más országaiban. Ezért a kvótarendszer eleve nem túl hasznos kísérlete után ismét megpróbálnak valamit kezdeni a menedékkérőkkel.

Italy's Interior Minister Matteo Salvini (R) stands with Hungary's Prime Minister Viktor Orban at a press conference following a meeting in Milan on August 28, 2018. / AFP PHOTO / MARCO BERTORELLO
Fotó: Marco Bertorello / AFP

Dimitris Avramopoulos még a múlt heti nagy EP-ülés előtt jelentette be, hogy az Európai Bizottság tervet készít a menekültkérdés megoldására és az európai határok védelmére. A terv részleteiről ezután Jean-Claude Juncker bizottsági elnök beszélt az éves State of the Union-beszédében.

A nagy terv része, hogy az EU végre rendes határőrizeti szervvé fejlesztené a Frontexet, amely eddig leginkább tanácsokat adott. A szervezet létszámát 1500 főről tízezerrel emelnék, és több feladatot is kapna.

A másik konfliktusos pont az úgynevezett partaszállási központok körül van. Ebben még korábban egyeztek meg a tagországok vezetői, azon a csúcson, amelyet a német CDU tiltakozása miatt kellett összehívni. Akkor csak vezényszavakban sikerült megállapodni arról, hogy szükség lenne olyan központokra, ahova a frontországokban, mint Olaszország, vagy Spanyolország, partraszálló menekülteket el tudják helyezni.

Eddig is voltak tervek arra, hogy az Európai Unió végre elkezdje kezelni a menekültválságot, de kevés ennyire konkrét ötlet került elő. Ennek az egyik oka az, hogy valójában a menekültellenes pártok sem teljesen értenek egyet abban, hogy mit is kellene csinálni. Orbán és Salvini lehet, hogy hatalmas barátságot kötöttek nemrég, de az érdekeik tökéletesen ellentmondanak egymásnak.

Orbán nem baráttal, hanem ellenséggel találkozott
Hiába próbálják úgy beállítani Matteo Salvinit, mintha Orbán potenciális szövetségese lenne, inkább a komplett ellentétét szeretné, mint a magyar kormány. Itt vannak Európa legfontosabb konfliktusai.

Olaszország ugyanis azt szeretné, hogy az ott partraszálló menekülteket szétosszák az EU többi tagországában. Erre egy korábbi kísérlet volt, a kvótarendszer, amit pont Orbán Viktor lehetetlenített el. Közben az északi szélsőjobbos pártoknak, és kevésbé szélső, de szintén jobbos kollégáiknak, mint a német CDU, az az érdeke, hogy az oda érkező menekülteket visszaküldjék Olaszországba, ami ugye pontosan az ellentéte annak, amit Olaszország szeretne.

Igazából ez teszi különösen nehézzé azt is, hogy egy nagy szélsőjobboldali frakció alakulhasson az Európai Parlamentben a választások után. Jelenleg három és fél ilyen frakció létezik, mert a Néppárt egy része is erre húz, de amíg az európai liberálisok képesek lehetnek közös platformon dolgozni, a náluk izolacionistább szélsőjobbnak gyakran a többi szélsőjobbos párttal is problémája van.

Catania, 2018. augusztus 21.
Az olasz parti õrség Ubaldo Diciotti hajóját 177 illegális bevándorlóval a fedélzetén olasz rendõrök és csendõrök õrzik Catania kikötõjében 2018. augusztus 21-én. Az Európába igyekvõ és Málta környékén a Földközi-tengerbõl kiemelt migránsok partra szállását nem engedélyezi Matteo Salvini olasz belügyminiszter, hacsak nem kap garanciát az Európai Uniótól, hogy az utasokat szétosztják a tagállamokban. (MTI/EPA/Orietta Scardino)
Az olasz parti õrség Ubaldo Diciotti hajóját 177 menekültel a fedélzetén olasz rendõrök és csendõrök õrzik Catania kikötõjében 2018. augusztusában
Fotó: Orietta Scardino / EPA / MTI

Szerda este Salzburgban találkoztak az EU vezetői, hogy két témát beszéljenek meg: az egyik a Brexit, különösen a brit-ír határ kérdése, a másik pedig a migráció. Egyikről sem sikerült megegyezni. Persze, ha ennél pozitívabban nézzük az egészet, akkor azt is mondhatjuk, hogy egyikből sem lett akkora vita, mint amit vártak. A tárgyalások a migrációs csomagról és a brexitről is folynak tovább, a résztvevők pedig a névtelen sajtónyilatkozatok alapján bizakodóak.

És ha sikerült megegyezni, akkor már csak migránsokat kellene szerezni a migrációs csomaghoz.

Az európai szélsőjobb hatalmas szerencséje ugyanis az, hogy a migrációs válság régóta csak politikai válság, miközben az EU vezetői úgy kezelik azt, mintha valódi válság lenne. A brüsszeli politikusok a szélsőjobb előretörésére úgy reagálnak, mintha azok valódi igényeket fogalmaznának meg, amelyeknek egy részét – kompromisszummal – teljesíteni lehet, és akkor a szélsőjobboldali érdekképviselet nyugtázza majd a sikert, végül elkezd egyre kevesebbet beszélni a menekültekről.

A migrant enters the Hungarian transit zone nearby the motorway border crossing of Röszke between Hungary and Serbia on April 26, 2016.
Dozens of migrants arrive at the border every day, awaiting admittance into two caged-off Hungarian "transit zones" built into the fence, one at Roszke and another at Tompa 20 kilometres (12 miles) away.  / AFP PHOTO / Csaba SEGESVARI / TO GO WITH AFP STORY by PETER MURPHY
Menekültek már szinte nincsenek, de a válságnak így sosem lesz vége
Ha azt nézzük, mennyien jönnek, vége a válságnak. De több dolog is van, ami miatt a politikára még sokáig hatni fog.

Miközben Magyarország mintája mutatja meg a legjobban, hogy nem kellenek menekültek a menekültválsághoz, hiszen hiába jött kevesebb menekült illegálisan Magyarországra, mint, mondjuk, 2007-ben, nálunk továbbra is kizárólag ebből él a kormány, miközben folyamatosan hosszabbítják meg a bevándorlás okozta válsághelyzetet. A kormány érve az, hogy ha nem lenne kerítés, akkor a számok sokkal rosszabbak lennének, ami szintén nem igaz, mert az egész kontinensre kevesebben jönnek, mint korábban.

A menekültellenes szélsőjobb továbbra is a migránsok nélküli migráció ötletéből él, és szintén a Fidesz reakciója mutatta meg a legjobban, hogy miért nem érdemes komoly igényként kezelni ezeket a politikai követeléseket. Avramopoulos és Juncker migrációs csomagja azért született meg, hogy a szélsőjobbnak némi engedményt tegyen, és látványosan rendezni próbálja a migráció zavaros kérdését. Mások – például Soros György – mellett a magyar miniszterelnök is régóta követeli az erősebb határvédelmet, amit az EU-nak közösen kellene végeznie.

Hungary's Prime Minister Viktor Orban arrives to attend a debate concerning Hungary's situation during a plenary session  at the European Parliament on September 11, 2018 in Strasbourg, eastern France. / AFP PHOTO / FREDERICK FLORIN
Orbán a helyére került Európában
Ami a Néppárttól jobbra van. A miniszterelnök most először nem nyert egyértelműen Brüsszelben. Az EU jobban oda akar most csapni, mint valaha, és ezt Orbán is érezte, ezért inkább hazabeszélt.

Aztán most, hogy ezt bejelentették, azonnal rázendítettek, hogy Brüsszel el akarja venni a magyaroktól a határvédelem jogát, miközben egyrészt nem akarja, másrészt pont magyar kéréseket akar teljesíteni a Frontex felturbózásával.

A Sargentini-jelentés körüli politikai balhé és a Fidesz esetleges kizárása az EPP-ből viszont megmutatja, hogy azért Európa politikusai sem teljesen világtalanok, noha a rendszer maga nehezen is reagál a politikai kihívásokra.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a salzburgi csúcs előtt már odaszólt Orbánnak és Salvininek, hogy nem rombolhatják szét a megegyezést azok, akik abban érdekeltek, hogy hasznot húzzanak a válságból. Minél egyértelműbb lesz Európában, hogy Orbán, Salvini, a CSU és az AfD konkrétan a menekültekből él, annál nehezebb lesz ezt megcsinálni.

Kiemeltkép: Christof Stache / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

2018.12.07. Semmelweis Budapest Award.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.