Nagyvilág
Traditional Vienna Opera Ball at the Wiener Staatsoper (Vienna State Opera), in Vienna, Austria, 08 February 2018. In the picture:   Mayor of Vienna Michael Häupl and his wife Barbara Hörnlein
(Photo credit should read "ROLAND SCHLAGER/APA-PictureDesk via AFP")

Távozik a vörös politikus, aki Bécset a világ legélhetőbb városává tette

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 06. 10. 14:00

Michael Häupl huszonnégy év után, 2018 májusában a bécsi polgármesteri székből. Egy dinamikusan fejlődő, de változó arculatú és magas munkanélküliséggel küszködő nagyvárost hagyott maga után. Örökségéről máris folynak a viták, azt meg ő maga mondta: a 2015-ös menekültválság volt a legnagyobb kihívás számára. Bécsben növekszik a muszlimok száma, de még nagyobb arányban térnek át a bevándorlók a katolikus hitre. A jövő kiszámíthatatlan, de az bizonyos: az osztrák főváros tömegközlekedése és tudományos élete is óriásit fejlődött negyedszázad alatt.

Ki emlékszik már a tavaszi magyar választási kampányra, amelynek idején Lázár János megborzongott egy videóban  a bevándorlóktól Favoritenben, abban a bécsi kerületben, amelyikről a 24.hu pár óra múlva kiderítette, hogy ott lakik a legtöbb bevándorló magyar?

Favoritenben született egyébként – egy cseh származású családban – Helmut Zilk, Bécs egyik legnépszerűbb, 1984 és 1994 között regnáló polgármestere is. Zilk volt az a városvezető, aki az idén távozó, majdnem negyedszázadon át (1994-től 2018-ig) hivatalban maradt utódját, Michael Häuplt a nyolcvanas-kilencvenes évek táján rábírta arra, hogy ne csak a békákkal foglalkozzon, hanem a helyi politikával is, mert szüksége van rá Bécs irányításában. (Häupl eredetileg biológus volt, doktorátust is ebből szerzett.)

In this file picture taken on May 5, 2004 Vienna's socialist mayor Michael Häupl gestures to supporters in Vienna.   Outgoing mayor of Vienna Michael Häupl and the Social democrats will attempt to retain their absolute majority in municipal elections to be held on October 10, 2010, despite a strong push by the extreme right.AFP PHOTO/DIETER NAGL / AFP PHOTO / DIETER NAGL
Michael HäuplI a 2004-es választásokon
Fotó: Dieter Nagl / AFP

S ki emlékszik már Lázárnak arra a kijelentésére, hogy Bécs sokkal piszkosabb lett a bevándorlók miatt, miközben egy bécsi statisztikus szintén a 24.hu-nak felidézte, hogy az osztrák főváros lakóinak 90 százaléka elégedett a köztisztasággal, míg Budapesten ez az arány csupán 61 százalékos?

Lázár no-go zónájában él a bécsi magyarok nagy része
Lázár János után elmentünk a retteget bécsi városrészbe, Favoritenbe, ahol találkoztunk a Lázár-videó egyik szereplőjével is.

Bécs vagy Budapest?

Ha a két várost összehasonlítjuk, akkor azt látjuk:

Bécsben negyven új metrómegálló épült 1994 és 2017 között, Budapesten pedig tíz.

Ha a Neue Zürcher Zeitung adatait nézzük, Bécs lakossága 1,64 millióról 1,87 millióra nőtt Häupl idején, de a munkanélküliség is 7,3 százalékról 13 százalékra ugrott. Mindennek az oka a svájci lap szerint az, hogy időközben Bécs világváros lett, és az 1989-es fordulat óta Európa „széléről”, annak közepére került, különösen az EU keleti bővítése óta. Bécs egyébként jelenleg Európa második legjobban növekvő városa München után, Budapest viszont a görög és a román fővárossal együtt azon három európai metropolisz közé tartozik, ahol a legjobban csökken a népesség a Pénzcentrum friss adatai szerint.

The Wiener Linien are the city traffic enterprise of the federal capital of Austria Vienna. The metro line U4 is part of the metro network of Vienna and connects Hütteldorf with Heiligenstadt, This picture shows a train of the metro line U4 between the stations Hietzing and Schönbrunn, Vienna, Austria on 2017/02/03
(Photo credit should read "Sebastian Pucher/APA-PictureDesk via AFP")
Bécs egyik metróvonala
Fotó:Sebastian Pucher/APA-PictureDesk via AFP

A KSH legfrissebb statisztikái szerint a budapesti munkanélküliség 3,5 százalékon áll, negyede a bécsinek. A magyar főváros lakossága a hivatalos adatok szerint is csökken. A KSH-n erről egy népsűrűségi statisztika árulkodik: 2016 óta jut egyre kevesebb lakos ugyanakkora területre Budapesten: 3350-ről 3332-re csökkent az egy négyzetkilométerre eső lélekszám. Ebből egy szorzással pofonegyszerűen kiszámítható, hogy 525,2 négyzetkilométeren, azaz Budapest területén jelenleg 1 millió 750 ezer ember él. Azaz a korábban kisebb népességű Bécs megelőzte a magyar fővárost.

Kicsit jobbról érkezett

Mindez azért érdekes, mert a napokban távozott posztjáról Michael Häupl, Bécs főpolgármestere. Ő maga egyébként nem bécsi, hanem egy alsó-ausztriai kistelepülés polgári családjában született, és ez egy ideig hatott is rá: 19 éves korábban még egy „burschenschaft” tagja volt. Ezek a diákegyletek erősen nacionalista szemléletükről ismertek Ausztriában, s az utóbbi időben is voltak körülöttük botrányok, egészen szélsőséges nézeteknek is helyet adnak ugyanis időnként. Ilyen „burschenschaftokból” általában nem a szociáldemokraták politikusai kerülnek ki, hanem a radikális nacionalisták. Hasonló egylet tagja volt Jörg Haider, a Szabadságpárt (FPÖ) néhai vezére, de Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali párt jelenlegi vezetője, Ausztria mostani alkancellárja is egy ilyen burschenschaftban került kapcsolatba olyan szélsőjobboldali aktivistákkal, mint például a börtönbüntetésre ítélt Gottfried Küssel.

Michael Häupl azonban gyorsan szakított a nacionalista diákegyletekkel, és 1969-ben érkezett Bécsbe. Egyetemi évei idején váltott politikai tábort: 1975-ben már a szociáldemokrata diákok szövetségének elnöke. Az egyetem után az SPÖ ottakringi (Bécs egyik munkáskerülete) vezetői között találjuk 1978-ban. A nyolcvanas években bekerült a bécsi városi tanácsba is. Itt 1988-ban kapott kiemelt posztot: városi tanácsos lett, a sportért és a környezetvédelemért felelt. Ezt a posztot őrizte meg 1994-ig, amikor Helmut Zilket váltotta a bécsi polgármesteri poszton. És ezzel egyben a tartományi rangot is élvező osztrák főváros tartományfőnöke lett.

Csak egy ember irányította nála hosszabb ideig Bécset – két évszázaddal korábban

Demokratikusan választott vezető nála hosszabb ideig nem irányította Bécset, s az általános választójog bevezetése előtti korban is csak egyetlen ember, Josef Georg Hörl (1773-tól 1804-ig) állt nála tovább a császárváros élén. A felvilágosodás korában és a napóleoni háborúk idején 31 éven át regnáló Hörl, és az idén májusban hivatalából 24 év után távozó Michael Häupl között talán annyi hasonlóság van, hogy az országos politikában mindketten megérhették a felvilágosult (kissé durva leegyszerűsítéssel élve: liberális) eszmék meggyengülését és az ország konzervatív fordulatát.

A 227 bécsi polgármester közül Josef Georg Hörl Mária Terézia és II. József idején kezdte meg a tevékenységét, majd a konzervatív I. Ferenc császár idején fejezte be pályafutását. Michael Häupl pedig akkor, 1994-ben vette át Bécs vezetését, amikor pártja, a szociáldemokrata SPÖ az országos választásokon még 35 százalékot közelítő eredményt ért el – Franz Vranitzky kancellársága idején. S ekkor még a jelenlegi kancellár, Sebastian Kurz bőven alsótagozatos diák volt.

Jobban teljesített Bécsben, mint pártja országosan

A Vranitzky és Kurz kormányzatai között eltelt időben Häupl „polgármestereskedett” Viktor Klima, Wolfgang Schüssel, Alfred Gusenbauer, Werner Faymann és Christian Kern kancellársága idején is. A 2010-es évek két legutóbbi szavazásakor már 27 százalék alatt teljesítettek a szociáldemokraták. Jelenleg pedig a konzervatív és a radikális jobboldal alkotja az osztrák kormánykoalíciót, a Néppárt (ÖVP) és a Szabadságpárt (FPÖ) részvételével, a már említett Kurz irányításával.

Häupl tehát „ellenszélben” tartotta meg Bécset a szociáldemokratáknak (2015-ben majdnem negyven százalékot ért el a pártja a császárvárosban). Pedig indulása elég rosszul sikerült: ő volt hosszú idő után az első szocdem városvezető, aki elveszítette a kilencvenes években az abszolút többséget a „vörös Bécsben”. (Ez volt az első választása egyébként, 1996-ban.) A főváros ugyanis mindig baloldalinak számított a modern kori Ausztrián belül. A „vörös Bécs” kifejezés ugyan „hivatalosan” a két világháború közötti, 1934-ig tartó szociáldemokrata helyi vezetésre vonatkozik (amikor minden más tartományt a jobboldal irányított ), de ma is előfordul leegyszerűsítő jelzőként a „vörös” az osztrák főváros neve előtt. Mindeközben Bécsben az SPÖ tényleg elvesztette az abszolút többséget, de a párt országos teljesítményénél sokkal jobban áll a császárvárosban, amelyet jelenleg is a Zöldekkel együtt kormányoz. (Häupl egyébként átmenetileg, 2001 és 2010 között visszaszerezte az abszolút többséget a szocdemeknek, és egyedül kormányozhatta így Bécset majdnem tíz évig.)

VIENNA, AUSTRIA - MAY 01: Chancellor of Austria Werner Faymann (R) and Mayor of Vienna Michael Haupl (L) seen as thousands of people take part in a rally to mark May Day, International Workers' Day, held by Social Democratic Party of Austria in Vienna, Austria on May 01, 2015. Hasan Tosun / Anadolu Agency
a Werner Faymann akkori kancellár és Michael Haupl 2015 május elsején
Fotó: Hasan Tosun / Anadolu Agency / AFP

Hova jutott Bécs Haupl alatt?

De mit ért el Bécs Häupl alatt? Honnan hová jutott az osztrák főváros negyedszázad alatt? Említettük már a gazdasági adatok egy részét, de azt még nem, hogy a város gazdasági teljesítménye 84 százalékkal nőtt Häupl kormányzása alatt (1995 és 2016 között). Az egy főre eső GDP itt 47 700 euró, ami jóval az osztrák átlag (39 400 euró) fölött van, a magyar adatot ide be se tesszük, nehogy valaki az irigységtől epegörcsöt kapjon.

A tömegközlekedésnek nemcsak a hálózata bővült, de az éves bérletek ára is csökkent. Ezen egyik utolsó interjújában viccelődött is Häupl, mondván, nem azért lett olcsóbb az utazás, mert ő nyugdíjba megy és már vett is bérletet. (Egyébként jóval az árcsökkentés előtt is volt bérlete – bizonygatta.)

Bécs hivatalos weboldala szerint így a tömegközlekedés használóinak száma az 1995-ös 687 millióról 961,7 millióra nőtt 2017-re. Jelenleg több embernek van 365 eurós éves bérlete, mint amennyi autót nyilvántartanak Bécsben. Az osztrák fővárosban tehát nagyságrendileg annyiba kerül az éves bérlet, mind a sokkal szegényebb Budapesten.

Változik a város arculata

Közben a város arculata is változott: egyrészt modernizálódott, másrészt a külföldiek aránya valóban nőtt Häupl regnálása alatt (20,6 százalékról 28,6 százalékra – ez szintén a svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung, adata). Közben kilencszer is a világ legélhetőbb városának minősítette a Mercer tanácsadócég Bécset – 2009 óta ez a helyzet. Az NZZ hangsúlyozza, hogy a város relatív nagy mérete és a külföldiek magas aránya ellenére sincsenek no-go-zónák Bécsben.

A zürichi lap ezzel vitatja az FPÖ, a Szabadságpárt vádjait, ugyanakkor elismeri, vannak égetően megoldandó szociális problémák. A problémák összefüggenek azzal, hogy amikor Häupl átvette a város irányítását, Bécs még a legelöregedettebb tartománya volt Ausztriának. 2016 óta viszont itt a legalacsonyabb az átlagéletkor. Ez a belföldi és külföldről ide irányuló bevándorlásnak, illetve a magas születésszámnak is köszönhető. Ezek a bevándorlók azonban – Lázár János videójának sugallatával szemben – nem mind muszlimok.

Diákvárosként is vonzó Bécs, nemcsak migránsok érkeznek ide

Bécs 175 ezer (más források szerint: 200 ezer) egyetemistájával és főiskolásával a német nyelvterület legnagyobb diákvárosa – az ide érkezők tehát nem mind „gazdasági migránsok”.

Miközben a magyar kormány a CEU számára nehezíti a működési feltételeket, és a budapesti egyetem Béccsel kezdett tárgyalni egy kampusz megnyitásáról, az osztrák fővárosban a kutatóhelyek száma 75 százalékkal nőtt 1994 óta: 2015-ig 1554-re emelkedett 894-ről. Jelenleg már minden negyedik bécsi egyetemi diplomával rendelkezik.

Ugyanakkor Bécsben tényleg növekszik a bevándorlók száma és a problémák sem elhanyagolhatóak. Ám kevesen tudják, hogy az osztrák fővárosban nem a muszlimok aránya növekszik a leggyorsabban, hanem az ortodox keresztényeké. Számszerűen pedig az ateistáké.

Austrian students Mariella and Claus (L) sing and play a piano in the city centre of Vienna on September 23, 2016 in Vienna, Austria. Open Piano For Refugees is a project sponsored by Klavierhouse Fiedler & Sohn which allows visitors and passersby to play their piano, listen and donate money to help refugees. / AFP PHOTO / JOE KLAMAR
Menekülteknek gyűjtenek adományokat Bécs egyik terén
Fotó: Joe Klamar / AFP

Menekültek a Balkánról

Elsősorban a balkáni háborúk miatt áramoltak Bécsbe a kilencvenes években bevándorlók. A Lázár-videóban szereplő Favoriten kerületbe is innen érkeztek nagyon sokan ekkor. A 2015-ös menekülthullámhoz hasonlóan akkor is felvetődött egyébként – tehát a kilencvenes években –, hogy az iskolákban egyre kevesebb a német diák, s hogy a bevándorlók megváltoztatják a város arculatát. Ma nemcsak Lázár János kampányol ezzel Bécsben, hanem a Szabadságpárt is.

Az osztrák lap, a Der Standard szerint Häupl maga is egyébként a 2015-ös menekültválságot tartja 24 éves polgármesterkedése során a legnagyobb kihívásnak. 2015-2016-ban körülbelül egymillió migráns kelt át Bécsen. Közülük több tízezren ott is maradtak. Häuplt már 2017-ben felszólították a saját soraiból, hogy távozzon a posztjáról. Több helyi szocdemvezető is ellene ágált a kerületekből és a tartományi pártvezetés korábbi meghatározó személyiségei közül is fellépett ellene Christian Deutsch. Már akkor is Michael Ludwigot szemelték ki utódnak, aki idén májusban valóban át is vette a polgármesterséget Häupltól, aki számos osztrák lap szerint szebben is búcsúzhatott volna. (A 69 éves politikust az osztrák profil egy reneszánsz fejedelemhez hasonlította távozásakor.)

Az FPÖ támadásai

Häuplt persze nem az SPÖ-n belül támadják a leginkább. Az FPÖ bécsi meghatározó embere, Johannes Gudenus április 11-ei közleménye szerint „Häupl Bécsben az osztrák gyerekeket másodosztályú tanulókká tette”. A vörös-zöld „Willkommenspolitik” (azaz a bevándorlók befogadása) nyomán több külföldi gyerek ül az állami iskolapadokban, mint osztrák. Ráadásul a külföldiek közül sokan nem is tudnak németül, így lassítják az osztrák gyerekek haladását a tananyaggal. Az FPÖ szerint muszlim szülők zaklatják a tanárokat, az osztrák diákokra pedig nyomást gyakorolnak – így Gudenus szerint a szociáldemokrata oktatáspolitika teljesen kudarcot vallott.

VIENNA, AUSTRIA – APRIL 18: Johann Gudenus, Vice Mayor and Provincial Deputy Governor of the Austrian capital Vienna and politician of the Freedom Party of Austria (FPO) speaks during the protest against dismantling of democracy and the breakdown of asylum by the government in front of the Floridsdorf metro station in Vienna, Austria on April 18, 2016.  Omar Marques / Anadolu Agency
Johann Gudenus
Fotó: Omar Marques / Anadolu Agency / AFP

Gudenus májusi nyilatkozata szerint pedig az új polgármester, Michael Ludwig, azaz Häupl után „II. Mihály” (Michael) megválasztásával csak ez a kudarcsorozat fog folytatódni. Az FPÖ szerint így tartósan lehet számítani a rekordszintű eladósodásra, a növekvő bűnözésre, a tömeges migrációra és munkanélküliségre, az iszlamizálódásra és az elidegenedésre, valamint a lakáshiány fokozódására.

Sokan katolizálnak a bevándorlók közül

Az FPÖ-nek bizonyos elemekben igaza van (a munkanélküliséget említettük már), de a párt iszlamizálódásra vonatkozó vádjait azért óvatosan kell kezelni. Ebből a szempontból különösen érdekes az ORF, az osztrák közszolgálati média januári híre, miszerint több száz muszlim tért át Ausztriában a keresztény hitre. 2017-ben a katolicizálók száma ugyanis rekordot döntött, csak Bécsben 260 ember (15 nemzet képviselői) keresztelkedtek meg.

Egész Ausztriában a katolikus egyház 750 új hívet szerzett így, 75 százalékuk az egyház közlése szerint muszlim volt. Az osztrák Kurier egy másik híre ezt az evangélikus hitre áttérők adataival egészítette ki: a 750 új katolikus mellé 230 menekült lutheránus szeretne ugyanis lenni. A katolicizálók számának emelkedése így egy év alatt 73 százalékos volt. A bécsi áttérők számát a Kurier 255-re tette a katolikus egyház esetében, közülük 150-en kértek menedékjogot Ausztriában.

Mekkora lesz a muszlim közösség 2046-ban?

Az áttérésekkel a demográfusok még nem számoltak, amikor különböző forgatókönyveket vázoltak Ausztria és Bécs népességének alakulására. A Der Standard 2017-es cikke szerint jelenleg 8 százalék a muszlimok aránya Ausztriában. Ez a 2001-es népszámlálás óta a részarányuk megduplázódását jelenti a Vienna Institute of Demography jelentése szerint. Jelenleg 700 ezer ember vallja magát az iszlám hívének Ausztriában. A római katolikusok száma 5,16 millió, arányuk a jelentős csökkenés ellenére 64 százalékos. (2001-ben még az osztrákok háromnegyede vallotta magát római katolikusnak.)

Az elmúlt 15 évben a legnagyobb számban az ateisták száma nőtt: 12-ről 17 százalékra (2016). Több mint kétszeresére nőtt és ezzel arányaiban a legnagyobb növekedést mutatta az ortodox keresztények közössége: 2-ről 5 százalékra ugrott az arányuk, ami 400 ezer embert jelent.

Austria, Vienna, two veiled women waiting to cross the ways and tram
Fotó: Descamps Simon / hemis.fr /AFP

A tanulmány négy lehetséges forgatókönyvet vázol fel ezek után: mindegyik abból indul ki, hogy a muszlimok és az ateisták száma nőni fog, de a mértékek különböznek, a bevándorlástól függően. Az egyik verzió szerint a katolikusok aránya 2046-ra 45 százalékra csökken, a muszlimoké pedig 14 százalékra nő – de ez a verzió főleg Európán belül vándorlással számol.

Melyik lesz Bécsben a legnagyobb vallás 30 év múlva?

Ha a legnagyobb arányú ázsiai és afrikai bevándorlással számoltak a kutatók (ami azonban nem a legvalószínűbb forgatókönyv), akkor Ausztriában 2046-ban 21 százalékra nőne a muszlimok aránya, Bécsben pedig 30 százalékra ugrana az arányuk. Így 30 éven belül az iszlám lenne a legnagyobb vallás az osztrák fővárosban.

Mindez azonban csak az egyik (és nem a legvalószínűbb) verzió, és megismételjük, a kutatás nem számolt (és nem is számolhatott) a katolikus hitre áttérőkkel, akikről csak idén érkeztek bécsi és osztrák statisztikai adatok.

Miként azzal sem, hogy a osztrák kormány hogyan keményíti politikáját. Törökország például máris bírálta a pénteken az osztrák kormány által bejelentett intézkedéseket, miszerint mecseteket zárnának be és imámokat utasítanának ki Ausztriából. A török kormány szerint ez egy „iszlamofób, rasszista és diszkrimináló hullám” kifejeződése – ezt írta Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője a Twitteren. Minderről a bécsi Die Presse számolt be. Az osztrák lap szerint a kormány hét mecsetet zárna be, ezt a néppárti Sebastian Kurz kancellár és a szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache jelentette be. Az egyik érintett mecsetet a Die Presse által szélsőjobboldalinak nevezett „Szürke Farkasok” tartják fenn, Bécs Favoriten kerületében. A bezárandó mecsetek közül négy Bécsben, kettő Felső-Ausztriában és egy Karintiában van.

Kiemelt kép Roland Schlager/APA-PictureDesk via AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Closeup of big gold nugget, finance concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.