Elképesztően izgalmasan alakul a ljubljanai választási kampány, amelyben a legnagyobb ellenzéki párt, az SDS, a Szlovén Demokrata Párt egy héttel a választások előtt egyre sikeresebbnek tűnik, és visszaszerezte – január-februárban elvesztett – elsőségét a közvélemény-kutatásokban. Jelenleg 15 százalék körül mérik a párt támogatottságát a teljes népesség körében. Ezzel a leadott szavazatok akár 25 százalékáig is eljuthat az Orbán Viktor szlovén barátja, Janez Jansa által vezetett politikai tömörülés.
Migránsozás, magyar módra
A bevándorlóellenes, „migránsozós”, a menekültekre vonatkozó EU-kvóták elutasítására és Szlovénia megvédésére irányuló kampányuk következtében Jansáék kiugró eredményt értek el: januárban mérték az SDS-t 8,7 százalékon is, most pedig már az említett 15 százalék körül tartanak.
Aligha véletlen, hogy eskütétele után szinte azonnal, május 11-én Szlovéniába sietett Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az SDS gyűlésein nyilvánosan támogassa az Európai Néppártban a Fidesszel együtt politizáló Jansáékat.
Az eddigi kormánykoalíció pártjai zuhanórepülésben
Mindeközben az idei év tavaszáig kormányzó ljubljanai koalíció három pártja mélyrepülésbe kezdett. Miro Cerar kormányfő azután mondott le, hogy az esetleg magyar részvétellel megvalósuló, az adriai, koperi második vasúti vágány megépítéséről szóló népszavazást hatálytalanították márciusban a bíróságok.
Bár sokak szerint Cerar lemondása csak ürügy volt, a kormányra nehezedő problémákat elhárítsa, és így pártja népszerűségét emelni tudja. A jelenleg ügyvezető miniszterelnökként funkcionáló Cerar és pártja (SMC) május végére öt százalék alá csúszott, miközben tavaly szeptemberben mérték 10 százalék körül is az SMC támogatottságát. Cerar csütörtökön a szlovén állami tévének adott nyilatkoztában mindenesetre abban bízott, hogy az utolsó héten javítani tudnak az eredményükön, és szerinte úgyis a választás számít, nem a közvélemény-kutatások.
Az orosz kapcsolat sem segít?
A kormányzás nemcsak a koalíció vezető erejét törte meg, hanem a nyugdíjasok pártjaként ismert DeSUS-t is, amelyet Karl Erjavec külügyminiszter vezet, és akit az egyik leginkább oroszbarát politikusként ismernek a szlovénok. (Szlovénia nem utasított ki orosz diplomatát az Angliába menekült orosz exkém, Szergej Szkripal megmérgezése után, amikor Nagy-Britanniával szolidarítva még az Orbán-kormány is hazaküldött egy orosz diplomatát Magyarországról, igaz az indoklás kicsit homályos volt.)
Mindenesetre a szlovén választási kampányban a nyugdíjasok pártjának hitele azután ingott meg, hogy maga a ljubljanai orosz nagykövet dicsérte meg őket nyilvánosan, amikor áprilisban egy orosz gázszállítási szerződést írtak alá Erjavec jelenlétében.
A szociáldemokraták is gyengülnek, túl sok korábbi botrány derült ki
A harmadik számú kormánypárt, az SD, a szociáldemokraták pártja pár hónapja még vezette a népszerűségi listákat. Még májusban is bőven a 10-15 százalékos sávban mozogtak, de most már ők is a 6-8 százalékos sávba zuhantak vissza. Ennek oka több botrány is lehet, amely a korábbi, 2012 előtti kormányzásuk idejére vezethető vissza.
Ezeket a botrányokat az SDS nagy vehemenciával tárta a nyilvánosság elé, elsősorban az NLB bank körüli pénzmosási ügyről van szó, amelynek iráni szálai vannak. Ebben az ügyben a szlovén törvényhozás éppen a napokban fogadott el egy állásfoglalást, miszerint Borut Pahor kormányát (ő szociáldemokrata miniszterelnök volt az eset idején, jelenleg pedig köztársasági elnök Ljubljanában) terheli a fő politikai felelősség. A parlament szerint ugyanakkor nem klasszikus pénzmosásról van szó.
„Magyar” problémák Szlovéniában is, hiába kimagasló a gazdasági növekedés
A kormánypártokat nap mint nap bírálják az egészségügy és az oktatás helyzete miatt is a szlovén sajtóban, mivel ott ugyanúgy jellemző a kulcsfontosságú területeken (Ljubljanában főleg a gyermekkardiológián hiányoznak a speialisták) az orvosok külföldre vándorlása, mint például Magyarországon. Az oktatásban dolgozók pedig az alacsony fizetésük miatt elégedetlenek.
Mindez azért érdekes, mert Szlovénia gazdasága az EU-n belül az egyik legdinamikusabban fejlődő. Az utolsó rendelkezésre álló adat szerint 2017 negyedik negyedévében 6,2 százalékkal nőtt a délszláv ország gazdasága, aminél csak az írek és a románok produkáltak nagyobb növekedést a 28 ország között. Ám éppen ez a makrogazdasági növekedés üt vissza a kormányra akkor, amikor a közalkalmazottak, orvosok, tanárok a fizetési kimutatásukra néznek – nem látják vissza a csodálatos összgazdasági eredményeket a bérlistákon.
Miért erősödik az SDS? A Mladina magyar támogatásról ír
Közben a januárban megingott támogatottságú SDS ismét magára talált. Ráadásul majdnem ugyanabból az okból ingott meg, mint amiért most erősödik Janez Jansa pártja. Hiába szorult ugyanis pár héten át január-februárban a harmadik helyre a szlovén pártok versenyében, az SDS most magyar támogatással erősödik.
A Mladina is hangsúlyozza: a tévé Magyarországról kapott korábban pénzt. (Ugyanakkor ezekben a médiavállalkozásokban az SDS is tulajdonos.)
A januári botrány
Ráadásul mindez összefügg azzal a botránnyal is, ami januárban tört ki, és amely átmenetileg visszavetette az SDS népszerűségét. Egy bonyolult – több szálon is Magyarországra vezető – pártfinanszírozási ügyről volt szó, amelyben egy magyar kapcsolatokkal is rendelkező boszniai nő 450 ezer eurós hitelt adott a „semmiből” az SDS-nek.
Az ügyet azonnal vizsgálni kezdték a szlovén hatóságok az esetleges illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt, és az SDS vissza is fizette gyorsan az első lehívott hitelrészleteket. Ebben az időszakban derült ki azonban az is, hogy az egyik SDS-hez köthető, de a magyar résztulajdonban lévő kiadóvállalat, a Nova Obzorja szintén az SDS-nek adott kölcsön 60 ezer eurót. (Hozzá kell azonban tenni: ebben a kiadóban nemcsak magyar többségi tulajdon volt az ügylet idején, hanem maga az SDS is résztulajdonosként szerepelt.)
Habony és Mészáros Lőrinc körei is érdekeltek a szlovén médiában
Vagyis
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Jansát ezekről az ügyletekről többször is kérdezték, az elmúlt napokban például a szlovén állami tévé választási műsorában, ahová a pártelnököket egyenként hívják be, de erre csak kitérő válaszokat adott az SDS vezetője, és arra utalt, hogy más médiában is van külföldi tulajdon.
Bannon, Trump, Jansa, Orbán és az olaszok
Jansáék azon a nyomvonalon haladnak, amelyet a globális neopopulizmus képviselői, Steve Bannon, Donald Trump, az új olasz populisták vagy Orbán Viktor Fidesze képvisel. A szlovén SDS üzenetei ismerősek lehetnek Magyarországon: a legfontosabb: megvédjük, biztonságossá tesszük Szlovéniát. A másik üzenet pedig az, hogy mitől védik meg az országot: természetesen a migránsoktól. Bár Szlovéniában is van határkerítés – nem olyan összetett rendszerű, mint a magyar déli határon – a menekültek számának emelkedésével fenyeget az SDS kampánya.
Már említettük, hogy az SDS-nek saját médiája is van. Ezek közül az egyik legfontosabb a Nova 24 tévé (amiről a Mladina is írt, hogy az SDS-re szavazásra buzdít a Facebookon), amelyben szintén van magyar résztulajdon. Ennek internetes honlapján például olyan „migránshírek” olvashatók, hogy Bosznia-Hercegovina lakói annyira félnek a migránsoktól, hogy nem engedik egyedül iskolába a gyerekeiket. (Hogy Boszniában korábban, a Jugoszlávia felbomlása utáni belháborúk idején mi történt, és hogy ebben az országban korábban sem biztos, hogy eddig sokan egyedül engedték iskolába a gyerekeiket, nem szólnak az SDS-média szlovén választókat megcélzó hírei.)
Jansa nem Orbán, és centrális erőtér sincs Szlovéniában
A szlovén SDS ugyan a magyar Fidesz kampánymódszereit vette át, ám Jansa politikai tevékenysége nem hasonlítható Orbán Viktoréhoz. Egyrészt a szlovén pártvezér az egyik legnépszerűtlenebb politikus a délszláv országban (a napokban például pert veszített, mert egy ellene korrupciós vádakkal indított eljárás miatt kártérítést követelt a szlovén államtól, de a bíróság elutasította a kérelmét), de
Az SDS ugyanis önmagában aligha lesz képes kormányt alakítani (erre a Reuters elemzője is felhívta a figyelmet az elmúlt héten), bármennyire is feljött a pártok versenyében az utóbbi időben. Szlovéniában ugyanis nincs „centrális erőtér” Jansa és az SDS körül, ezt igazolja a kereszténydemokrata Nova Slovenija frissen megválasztott új vezetőjének, Matej Toninnak a nyilatkozata, miszerint Jansa nem fog tudni kormányt alakítani.
Šarecen ok minden múlhat
Ennek másik oka, hogy egy új, sokak által populistának, mások által inkább a modernizáció és a generációváltás pártjának tartott politikai erő jelent meg Szlovéniában. A kis jugoszláv utódállamban nem ritka, hogy egy-egy népszerű politikus maga köré szervez egy új pártot, és a tavalyi elnökválasztáson váratlanul nagy sikert (ám végül csak második helyet) elérő Marjan Šarec így tett. Tavaly óta egy 10 százalék körül ingadozó pártot kreált, amely egy ideig volt a legnépszerűbb is Szlovéniában.
Šarec így egyrészt megakadályozhatja Jansa kormányalakítását, de ha összefognak, akkor nem kizárt, hogy többségre tesznek szert. (Esetleg a már említett, Tonin-féle kereszténydemokratákkal együtt.) Egyelőre ennek nem látszik nagy valószínűsége. Šarec egyik fő hiányossága, hogy nincs igazi programja. Ha azonban az LMS és az SDS összefogna – Šarec ígéretei ellenére, miszerint régi politikai erőkkel nem akar koalíciót kötni –, akkor az új olasz kormánykoalícióhoz hasonló, egy ismert jobboldali párt és egy új populista mozgalom összefogását idéző összefogás is létrejöhetne. Bár egyelőre erre nincsenek különösebben erős jelek, azért érdemes emlékeztetni arra, hogy Olaszországban korábban az Északi Liga sem akart összefogni az 5 Csillag Mozgalommal, most a héten mégis ketten jelöltek egy elég fura életrajzzal rendelkező jogászt miniszterelnöknek.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök , Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár elnöke és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselője az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
