Nagyvilág

Orbán komcsizva kampányolt a barátjáért, aki Tito-pólóban feszített fiatalon  

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 05. 15. 18:29

Orbán Viktor miniszterelnöki esküje után elment a választásra készülő Szlovéniába, ahol érvénytelen népszavazást tartottak a hétvégén egy esetleg Magyarország számára is kulcsfontosságú projektről, az adriai vasúti kijáratot fejlesztő majdnem egymilliárd eurós beruházásról. A magyar kormányfő Marxot és Lenint emlegetve kampányolt szövetségese és barátja, Janez Jansa mellett, akivel állítólag titkos megállapodásra készül, és akiről éppen akkor került elő egy kellemetlen fotó.

Miniszterelnöki eskütétele után, múlt pénteken Orbán Viktor első külföldi (nem hivatalos) útja Szlovéniába vezetett, ahol a Muravidéken és Celjében is kampányolt az egyik ellenzéki párt, a Janez Jansa által vezetett SDS mellett. Az SDS harcosan migrációellenes párt, a Fidesszel együtt az Európai Néppárt „családjába” tartozik.

„Ma nem kisebb dolog forog kockán Európában, minthogy megmaradnak-e a nemzetek. Én vallom, szívből hiszem, ha Janez Jansa győz, ha a Szlovén Demokrata Párt győz, akkor az garantálja, hogy a szlovén nemzet fennmaradjon” – zárta beszédét Orbán, Isten áldását kérve Szlovéniára. A magyar miniszterelnök tehát Szlovéniában is alkalmazta azt az itthon megszokott stratégiát, hogy nemzeti az, aki vele ért egyet.

Előzőleg a migráció elleni küzdelemről és a közelgő választásokról elmondta, a szlovének fontos döntések előtt állnak, e döntéseket pedig

nem lehet olyanokra sem bízni, akikről jól tudjuk, hogy Marx és Lenin köpönyegéből ugrottak elő. Szégyen, kedves barátaim, hogy ma vannak olyan európai vezetők, akik Marx emléke előtt hódolnak.

Fotó: Orbán Viktor Facebook

Ezzel elsősorban Jean-Claude Junckerre, az Európai Bizottság elnökére utalhatott, aki múlt pénteken, a németországi Trierben a filozófus születésének 200. évfordulójára szervezett rendezvénysorozat megnyitóján beszélt.

Orbán Viktor ekkor még nem tudhatta, hogy éppen előkerül Jansáról a szlovén sajtóban egy kép, ahol ugyan nem Marx és Lenin köpönyegéből ugrik elő, de fiatalon egy Tito-pólót visel. (Tito, a korábbi jugoszláv kommunista vezér viszont Sztálin köpönyegéből ugrott elő: a harmincas években Moszkvában választották ki a jugoszláv kommunista párt élére, ezen nem változtat az a tény, hogy 1948-ban szakított a szovjet diktátorral.)

Érdemes megemlíteni, hogy az SDS rövidítés ugyan manapság a Szlovén Demokrata Párt (Slovenska Demokratska Stranka) nevet takarja, de az 1989-ben alapított tömörülés eredetileg a Szlovénia Szociáldemokrata Szövetsége (Socialdemokratska zveza Slovenije) nevet viselte, így Marxtól sem álltak egykor távol a párt tagjai, ha elfogadjuk a szocdemekről adott Bihari Mihály-féle értelmezést.

Az igazsághoz tartozik, hogy szlovén viszonylatban az SDS tényleg általában jobbra húzott, bármi volt is a neve. Jansa korábbi – reformista – kommunista ifjúsági vezetőként, majd egy jugoszláv hadbíróság által elítélt aktivistaként a szlovén demokratikus átalakulás jelképes alakja volt 1988-ban, és 1992-ben csatlakozott az akkor éppen Szlovénia Szociáldemokrata Pártja nevet viselő szervezethez, egy másik politikai alakulatból kilépve. Hamarosan az SDS vezére lett, amely 2003-tól viseli a jelenlegi nevét.

Former Slovenian Prime Minister Janez Jansa and Social Democrats Party leader arrives for a press conference after the announcement of the European Parliament elections results May 25, 2014 at the Media Centre in Ljubljana, Slovenia.  AFP PHOTO / Jure Makovec / AFP PHOTO / Jure Makovec
Janez Jansa Fotó:  Jure Makovec / AFP

Bár eskütétele után Szlovéniában járt először, Orbán Viktor hétfőn már Varsóban azt hangsúlyozta: „jó döntés volt, hogy a korábbi két magyar választások utáni szokásomat a harmadik választás után is megtartottam, és első külföldi utam Lengyelországba vezetett.” A kijelentés nyilván csak a hivatalos utakra vonatkozott, de vajon miért volt fontosabb (nem hivatalosan) Szlovénia Lengyelországnál?

És miért volt fontos Janez Jansa és pártja mellett kampányolva beszállnia a szlovén választási küzdelembe a Fidesz elnökének? 

Erre több magyarázat is adódhat, és ezek össze is függhetnek egymással. A magyar kormányt ugyanis stratégiai és politikai érdekek fűzik mindkét országhoz.

A lengyel Kaczynskiékkal inkább elvi, illetve európai szintű az együttműködés. Az EU-n belüli küzdelmekben az illiberális helyett  mostanra – az Európai Néppárttal folytatott zártkörű egyeztetések után – gyorsan kereszténydemokratává átminősített ideológia alapján állnak ki egyrészt a nemzetek Európája mellett, másrészt azért, hogy ne csökkenjenek az EU-támogatások. De van belpolitikai vetülete a lengyel és a magyar jobboldali pártok együttműködésének, például a békemenet, ahol lengyel támogatók is rendszeresen feltűnnek.

Szlovéniában ezzel szemben immár évek óta előkészítés alatt áll egy hatalmas infrastrukturális fejlesztés. Márpedig az Adriánál nagyon sok pénzről, hosszú távra bérelhető, tengerhez közeli ingatlanokról és jövőbeni bevételekről is szó van. Ez a nagy szlovén fejlesztés egy (újabb) magyar közlekedési kijáratot eredményezhet az Adriára. A Drugi tir, azaz „második vágány” nevet viselő projekt gyorsabb vasúti elérést biztosítana a legfontosabb szlovén tengeri kikötőhöz a szárazföld belsejéből, és így Magyarország felől is.

Harbor of Koper with boats, Slovenia, Europe
Újabb magyar kijárat az Adriára?
Budapest állítólag kétszázmillió euróval finanszírozná a Szlovénián belül is vitatott második vágány megépítését Koperig, amelynek megépítését azonban jelenleg jogi akadályok – és talán a Fidesz barátai – is nehezítik.

Mindez stratégiai jelentőségű a megromlott vagy legalábbis elhidegülőben lévő horvát-magyar kapcsolatok miatt. A fiumei, horvátországi esetleges fejlesztésekről, így például egy régóta tervezet gázterminálról Szijjártó Péter külügyminiszter is csak kitérő válaszokat adott mostani parlamenti bizottsági meghallgatásakor.

Ráadásul Magyarország és Szlovénia – különböző okokból – együtt gátolta meg Horvátország OECD-csatlakozását. Ez elsősorban Ljubljana, tehát a szlovének számára fontos a horvátokkal folytatott határvitájuk miatt. A magyar kormány pedig a Mol és az INA közötti viták, illetve a Hernádi Zsolt Mol-elnök elleni horvát vádemelések és nemzetközi körözések miatt távolodott el Zágrábtól.

A majdnem egymilliárd euróba kerülő adriai szlovén vasúti projektet a budapesti kormány feltehetően igen komolyan veszi, miután körülbelül 200 millió eurós magyar befektetésekről tárgyaltak a hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a ljubljanai kormánnyal.

A magyarok az előzetes hírek szerint beszállhattak volna a fejlesztést lebonyolító és a tervezett új vasútvonalat üzemeltető társaságba, Koperben és környékén logisztikai fejlesztésekre ingatlanokat kaptak volna tartós bérletbe és jelentős megbízásokat szerezhettek volna magyar cégek a vasútépítésnél, illetve a GYSEV vasúttársaság is jól járt volna a megnövekedő szlovén-magyar vasúti áruforgalom lebonyolításakor. A megvalósult projektből pedig 45 éven keresztül húzhatna hasznot a magyar állam.

Ám ez a projekt már-már elúszni látszott az elmúlt hónapokban, miután Vili Kovačič, egy szlovén nyugdíjas két népszavazást is kikényszerített a Drugi tir ellen. Az elsőt elvesztette, ám annak lebonyolítási körülményeit megtámadta, és kikényszerítette a második referendumot is. Ekkor Miro Cerar kormányfő lemondott, és így előrehozott választásokat tartanak most Szlovéniában. (Cerar lemondása ugyanakkor inkább jelképes volt, amúgy is választások következtek volna, így a voksolást alig valamivel kellett előrébb hozni.)

Slovenian Prime Minister Miro Cerar gestures as he addresses a press conference in Ljubljana, Slovenia on March 14, 2018.
Slovenian center-left Prime Minister Miro Cerar resigned late March 14, 2018, after the invalidation of a government referendum that approved a major infrastructure project. / AFP PHOTO / Jure Makovec
Csak ürügy lehetett a „magyar” vasút a szlovén kormányfő lemondásakor
Meglehet, Miro Cerar hosszú távú céljai érdekében engedte most el az ország vezetését.

A Drugi tirről szóló második referendumot ugyan 500 szavazattal megnyerték most hétvégén Kovačičék, de a népszavazáson olyan kevesen vettek részt, hogy az 50,1 százalékos eredmény ellenére érvénytelen lett a referendum. Kovačič egy újonnan alakult pártocska egyik vezetőjeként is feltűnt nemrégiben, de ez nem akadályozta meg vasárnapi tévévitájukban Miro Cerart, hogy a nyugdíjas aktivistát a Janez Jansával való állítólagos kapcsolata miatt támadja, amit Kovačič persze sokadszor is bőszen visszautasított.

Slovenian Prime Minister Miro Cerar leaves a press conference in Ljubljana, Slovenia on March 14, 2018, after resigning his position.
Slovenian center-left Prime Minister Miro Cerar resigned late March 14, 2018, after the invalidation of a government referendum that approved a major infrastructure project. / AFP PHOTO / Jure Makovec
Miro Cerar Fotó Jure Makovec / AFP

Az SMC nevű pártot irányító Cerar szerint egy évvel késleltette a megvalósítást Kovačič időhúzása. Jansa pártja közben nem a Drugi tirt, hanem annak lebonyolítási módját kifogásolja, ezt egy napokban rendezett választási tévéműsorban is megerősítette a pártot képviselő egyik politikus. A tévévitában ugyanakkor az eddig Cerarral együtt kormányzó SD nevű tömörülés azzal vádolta az SDS-t, hogy

Jansa olyan titkos megállapodásra készül Orbánnal, amely átláthatatlan módon építi majd meg a második vágányt Koperbe.

Jansát nem véletlenül emlegetik egy lapon Orbánnal. Szlovéniában közismert, hogy az év elején Jansa és pártja egy furcsa pártfinanszírozási botrányba keveredett, amelynek magyar szálai is voltak.  Erről és a botrányt firtató szlovéniai hatósági vizsgálatokról a 24.hu-n korábban többször is írtunk.

Slovenian Prime Minister Janez Jansa (R) shakes hands with his Hungarian counterpart Viktor Orban prior to their meeting on November 26, 2012 in Ljubljana. AFP PHOTO JURE MAKOVEC / AFP PHOTO / Jure Makovec
Speciális ügyészség vizsgálja a magyar vonatkozású szlovén pártbotrányt
Egy 450 ezer eurós, gyanús hitelügyletről van szó.

Orbán Viktor, a Fidesz és a magyar kormány – időnként ezek a szerepek eltávolodnak egymástól Szlovénia felől nézve – azonban egyszerre több vasat is tart a tűzben. Ha a jelenlegi ljubljanai kormánykoalíció az idő előtti bukás ellenére fennmarad, akkor velük tárgyalhat a magyar kormány a Drugi tir-beli részvételről. Miro Cerar bizalmasa, SMC-beli párttársa, a szlovén közlekedési tárca eddigi államtitkára, Juraj Leben már meg is erősítette: az érvénytelen népszavazás után újra tárgyalni kezdenek a magyarokkal a projektről.

Ha viszont Jansa alakíthat kormányt – annál jobb. Legalábbis ezt gondolhatják sokan a Fideszben és a magyar kormányzatban: akkor ugyanis egy olyan szövetségessel kell majd megállapodni az adriai kijáratról, aki mellett a kampányban maga a magyar miniszterelnök állt ki.

Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Macedonia's Prime Minister Nikola Gruevski salutes Bulgarian Army honor guards during an official welcoming ceremony in Sofia, 28 November 2007. Gruevski is on a one-day official visit in Bulgaria. AFP PHOTO / BORYANA KATSAROVA (Photo by BORYANA KATSAROVA / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.