Közélet

Zuhan Orbán barátainak a népszerűsége

Egy éve nem állt ilyen rosszul az a szlovén párt a közvélemény-kutatásokban, amelynek tavaly májusban Orbán Viktor „szerencsehozó talizmánként” ajánlkozott fel. Ebben nagy szerepe van egy pártfinanszírozási botránynak, amelyben magyar szálat is felfedezett a szlovén sajtó. Az SDS így már csak a harmadik legnépszerűbb párt Szlovéniában, pedig a botrány előtt még az élen állt.

Szlovéniában négy hónap múlva parlamenti választás lesz, és január elején még az a jobboldali SDS volt a győzelemre esélyes, amely magyar részvétellel, Habony Árpád és Mészáros Lőrinc köreinek segítségével épít ki sajtóbirodalmat. Ám az SDS bő egy hónap alatt az elsőről a harmadik helyre esett vissza.

A semmiből tört előre egy kisvárosi polgármester pártja

Marjan Šarec kamniki polgármester pártja lett közben a legnépszerűbb Szlovéniában a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. Šarecről megírtuk már tavaly, hogy valószínűleg önálló tömörülést fog szervezni, amelynek jó esélyei lehetnek az idei parlamenti választáson. A polgármester mindössze két hónap alatt a semmiből építette fel a tavalyi elnökválasztási kampányát, és végül 47 százalékot kapott a második fordulóban.

Két hónap alatt a semmiből fel lehet építeni egy kampányt
Szlovéniában egy a nagypolitikában újnak számító jelölt 47 százalékig jutott az elnökválasztáson. Hogyan?

A kamniki polgármester pártja most majdnem húsz százalékot kapna a Delo című lap megrendelésére készült felmérés szerint. Ezzel hét százalékpontot javított januári eredményén. A kutatás megbízhatóságát erősíti, hogy a Delo nem túl lelkes híve Šarecnek, akit „igazi populistának” nevez egy cikkében.

Ám a szlovén jobboldal más pártjaihoz képest modernebb a Šarec-párt: a kilátástalansággal küszködő, változást akaró fiatalokat, a gyorsabb gazdasági fejlődést váró értelmiségieket egyaránt megszólító, ugyanakkor a vallásos emberekre is hatást gyakorló Šarecék mostani, 19,5 százalékos közvélemény-kutatási eredménye óriási ugrásnak számít Szlovéniában. Itt ugyanis az utóbbi időben inkább fej fej mellett álltak a legnagyobb pártok, és a 10-15 százalék közötti támogatottsági sávban mozogtak nagyjából.

Marjan Sarec, Kamnik polgármestere, független államfőjelölt nyilatkozik a sajtónak, miután leadta szavazatát a szlovén elnökválasztás második fordulójában Smarca-Kamnikban 2017. november 12-én
Fotó: Igor Kupljenik / MTI / EPA

A kamniki polgármester pártja immár a szlovén jobboldal vezető erejének számít, amit eddig Janez Jansa SDS nevű tömörülése mondhatott el magáról. A Delo éppen ezért is nevezi populistának Šarecet: mert bázisa ugyan hasonló, mint az SDS-é, de meg tudja szólítani akár még azokat a fiatalokat is, akik esetleg a radikális baloldalra, a Levica pártra voksolnának. Plusz a kamniki polgármester, aki korábban humoristaként vált ismertté, remekül használja például az Instagramot is a népszerűség megszerzéséhez.

Šarecék ellenfelei maradtak is az említett 10-15 százalékos sávban: a kormányon lévő szociáldemokraták most 13,1 százalékon állnak, az SDS pedig, amely erőteljes ellenzéki szerepet tölt be, csak 11,4 százalékot szerezne egy mostani választáson. Ez 4 százalékos esést jelent immár, és az elmúlt évben a legrosszabb eredmény a párttól.

A magyar szál a pártfinanszírozási botrányban

Trendnek is mondható a zuhanás, hiszen egy részben magyar vonatkozású pártfinanszírozási botrányuk kipattanása után egy hellyel már visszacsúsztak, és csak a másodikok voltak a január végi listán.

Az Orbán Viktort példaképének tekintő Jansa számára ugyanis a magyar kapcsolat most nem hozott szerencsét. Pedig Orbán Viktor tavaly az SDS kongresszusára is elment, és ott beszédében így fogalmazott:

Ha jól értem, akkor én lehetek az önök szerencsét hozó talizmánja. Kívánom, hogy ez így legyen!

Majd barátjának nevezte Janez Jansát, és hozzátette: „az első dolog, amiért ma eljöttem ide, önökhöz, hogy biztosítsam mindannyiukat arról, hogy számíthatnak a magyar kereszténydemokratákra és a Fideszre és az én személyes támogatásomra is az önök előtt álló fontos küzdelmekben”.

Orbán Viktor és Janez Jansa az Európai Néppárt máltai kongresszusa szünetében Vallettában 2017. március 30-án
Fotó: Szecsődi Balázs / MTI

Hogy ez a támogatás miféle, az azóta sem derült ki pontosan. Viszont egy a magyar kormánnyal baráti viszonyban lévő vállalkozó nevét sűrűn emlegeti a szlovén sajtó, és az általa közvetve tulajdonolt cégek áttételes segítsége semmiképpen sem jött jól a szlovén SDS-nek.

Jansa politikai tömörülése ugyanis egy pártfinanszírozási ügybe keveredett, amely több szálon kötődik Magyarországhoz, és egy szlovéniai céghez, a Nova Obzorjához. Ez egy szlovén kiadóvállalat, amelyben az SDS kisebbségi tulajdonos, de tavaly többségi tulajdont szerzett benne Schatz Péter, az MTVA korábbi üzleti és termékfejlesztési igazgatójának érdekeltségi körébe tartozó, kormánypárti Ripost magazint kiadó Ripost Média Kft.

Jansa árulta el a legfontosabb információt

Jansa tévényilatkozata szerint a Nova Obzorja többségi tulajdonosa segített nekik hitelt szerezni, ám az ügylet a szlovén pártfinanszírozási szabályozásnak – a helyi felügyelő hatóság, a számvevőszéki bíróság szerint – nem felelt meg, és a szlovén különleges ügyészség is vizsgálódni kezdett az ügyben.

Aztán egy másik magyar szál is kiderült. Pontosabban ugyanarról a szálról van szó, csak még direktebb a kötődés: 60 ezer eurót ugyanis közvetlenül attól a Nova Obzorjáétól vett fel az SDS kölcsönként, amely többségi magyar érdekeltségű volt az akkori cégadatok szerint.

Miért nem tudja a Fideszt másolni Jansa pártja?

A népszerűségi listán egyre hátrébb csúszó Jansáék máris leültek tárgyalni egy kisebb jobboldali párttal, a Nova Slovenijával (NSi), amely hozzájuk hasonlóan az Európai Néppárt frakciójába tartozik. A szintén nem túl jól (5,3 százalékon) álló NSi élére a napokban új vezető került Matej Tonin személyében. Ő is nyitott volt a tárgyalásra Jansával, ami azonban nem sikerült túl jól: inkább éles hangnemű, kemény megbeszélés volt ez, mintsem összefogásról szóló tárgyalás – derült ki a szlovén állami tévé tudósításából.

Matej Tonin
Fotó: Ure Makovec / AFP

Így az SDS egyelőre nem tudja abban sem követni a magyar Fideszt, hogy a többi szlovén jobboldali pártot a „szárnyai alá” vegye. Pláne nem tudja ezt megtenni azok után, hogy Šarecék kezdenek elhúzni az összes többi párttól is, nemcsak a jobboldalon meghatározóak.

A jelenlegi miniszterelnököt, Miro Cerart adó párt, az SMC 7,8 százalékon áll, a radikális baloldali Levica 5,5 százalékon. Ez utóbbi párt ellenzi a leghevesebben egyébként a magyar részvételt a koperi kikötőbe vezető második vasúti vágány megépítésekor.

Miro Cerar szlovén kormányfőnek és pártjának, a koalíciós kormányt meghatározó SMC-nek szintén szerepe van abban, hogy Szlovéniában nem tud a Fideszhez hasonlítani próbáló SDS előretörni: a ljubljanai kabinet ugyanis a határvédelmet megerősítette a menekültválság után, a horvát-szlovén határon szögesdrót, illetve kerítés van. Az SMC belügyminisztere, Vesna Györkös-Žnidar éppen szerdán erősítette meg, hogy egyelőre marad a kerítés a határon.

Kiemelt képünkön Orbán Viktor a Szlovén Demokrata Párt (SDS) kongresszusán Mariborban 2017. május 20-án.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik