Külföld
Marjan Sarec, 39, a former comic actor and now the Mayor of Kamnik, casts his ballot during the second round of Presidential Elections at a polling station in Smarca on November 12, 2017. / AFP PHOTO / Jure Makovec

Két hónap alatt a semmiből fel lehet építeni egy kampányt

24.hu
24.hu

2017. 11. 16. 06:30

A magyar közvélemény látóteréből kieső, de a Fidesz számára fontos Szlovéniában egy a nagypolitikában újnak számító jelölt 47 százalékig jutott az elnökválasztáson. S bár nem lett államfő, Marjan Šarec megmutatta: két hónap alatt fel lehet építeni a semmiből egy (félig) sikeres kampányt. Olyan új politikai erő kezd kibontakozni, amellyel akár a következő szlovén választásokon is számolni kell.

Dermedten figyelte a szlovén politikai elit egy hirtelen feltűnő új szereplő, Marjan Šarec kamniki polgármester sikeres elnökválasztási kampányát. Egy „régi motoros”, a kereszténydemokrata Nova Slovenija párt parlamenti képviselője, Jožef Horvat ki is fakadt hétfő este a szlovén állami tévében: mindössze két hónap alatt jutott 47 százalékig Šarec.

S bár a választást a jelenlegi államfő, Borut Pahor nyerte 53 százalékkal, egy elemző, Domen Uršič máris arról beszélt: mindkét elnökjelölt győztesnek tekintheti magát a vasárnapi szavazás után.

A következő választásokra készül Šarec?

Pahor azért örülhet, mert immár nemcsak ex-miniszterelnökként, hanem kétszeres köztársasági elnökként is beírhatja magát a szlovén történelembe.

Šarec viszont azért lehet boldog – és tényleg annak látszott a választás másnapján –, mert olyan erőt mutatott fel, ami a következő parlamenti választáson is tényezővé teheti őt. Feltéve persze, hogy sikerül az elnökválasztási félsikere után egy működőképes politikai tömörülést is létrehoznia, amely nemcsak Kamnikban és környékén teszi őt a legnépszerűbb politikussá – az elnökválasztás második fordulójában ugyanis a város környéki, közép-szlovéniai körzetekben verte meg nagyon Pahort.

Fotó: AFP/Jure Makovec
A közép-szlovéniai, Ljubljanától 24 kilométerre lévő Kamnik német neve Stein. Ennek a városnak a polgármestere jelenleg Marjan Šarec. A 13-14 ezres lélekszámú település körülbelül ezeréves. Egykori német urainak neve jobban ismert itthon: a steini grófok – nőágon I. Béla magyar király leszármazottjai – egyben andechsi grófok is voltak. Utóbb elnyerték a meráni hercegi címet is. Gertrudis, II. András magyar király felesége ebből a „meráni” családból származott. Gertrudis megölését Katona József a Bánk bánban örökítette meg. A királynéról még a történelemben jártasaknak sem mindig jut eszébe, hogy az ő fia volt IV. Béla, lánya pedig Árpád-házi Szent Erzsébet.

Egyszemélyes mozgalmak

Amúgy az „egyszemélyes” pártok és mozgalmak Szlovéniában nem számítanának újdonságnak: a jelenlegi minisztelnök, Miro Cerar is a Miro Cerar Párt szineiben (SMC) politizált, igaz, közben tömörülése nevét (a szlovén rövidítést, az SMC-t megtartva) Modern Centrum Pártjára változtatta. De a korábbi miniszterelnök és államfő, a 2008-ban elhunyt Janez Drnovšek is alakított egy őt támogató mozgalmat, amely aztán nem vált ugyan tartós politikai alakulattá, de például igyekezett az akkor éppen államfőként tevékenykedő Drnovšeket az akkori miniszterelnökkel, a jobboldal egyik vezéralakjával, Janez Janšával szemben erősíteni.

Janez Janša és a Fidesz

Janez Janša a szlovén SDS nevű párt élén áll jelenleg is, és sajátos helyzetben van: ő maga relatíve népszerűtlen politikus, miközben pártja a legnagyobb támogatottságot élvező politikai erő. Az SDS azonban ellenzékben van.

Janša megvetően kommentálta a mostani elnökválasztást: szerinte a részvételi arány a „legitimitás határa alatt maradt”. Janša pártjához „közel áll” a Nova Tv Szlovéniában. Ebbe a tévécsatornába Habony Árpád résztulajdonában lévő vagy vele kapcsolatba hozható médiavállalkozások (Modern Media Group, Ridikül Magazin és Ripost) vásárolták be magukat idén. Orbán Viktor pedig nyilatkozott is a Nova Tv-nek, például Soros Györgyről.

Janša idén meghívta Orbánt pártja kongresszusára, és most szeptemberben szintén találkozott a magyar miniszterelnökkel.

A magyar-szlovén kapcsolat

Magyarország számára fontos kijárat lehet Szlovénia az Adriára, ezt jelzi, hogy a koperi kikötő esetleges fejlesztésekor vagy az oda vezető vasútvonal kiépítésekor is sokszor emlegetik Magyarországot a szlovén híradásokban. (De Trieszt kikötője is megközelíthető Szlovénián át.) Budapest számára azért stratégiai fontosságú Ljubljana, mert egyrészt a NATO déli szárnyához tartozunk, amelynek parancsnoksága Olaszországban van, és ehhez szintén logisztikai összekötő kapocs Szlovénia, másrészt az időnként kiélezett magyar-horvát viszony miatt az Adria mint kereskedelmi térség Szlovénián át is elérhető. Jól illusztrálja az eltérő érdekek szinte egybeesését az idei példa, amikor Budapest és Ljubljana is ellenezte – más-más okokból – Horvátország csatlakozását az OECD-hez, a fejlett ipari országokat tömörítő szervezethez. (Magyarország a Mol–INA-vita miatt, Szlovénia pedig a határról szóló vita miatt képviselt elutasító álláspontot.)

Šarec inkább a megújulást képviseli, mintsem a hagyományos jobboldalt

Sok elemző – például Gorazd Kovačič szociológus – úgy gondolja, hogy a második fordulóban a politikába berobbanó, templomba járó Šarec a jobboldal táborát állította maga mögé. Domen Uršič, a politikai marketinggel foglalkozó szlovén szakértő szerint azonban Šarecet hiába próbálta Janšáékkal összemosni a Pahor-kampány.

A kamniki polgármester sikere ugyanis nem a hagyományos jobboldaltól, vagyis az SDS-től függött, hanem attól, hogy egy sajátos tábort alakított ki a megújulásra vágyókból, a fiatalokból, az értelmiségiekből – és így szorította meg a későbbi győztest, és így kapott csak pár százalékkal kevesebbet, mint Pahor. Šarec nem véletlenül hangsúlyozta a választások után: „sokan akartak változást” és a változást inkább az egész politikai életre értette, mintsem a köztársasági elnök – egyébként alkotmányjogilag nem túl erős – tisztségére.

Pahor és Sarec
Fotó: Anadolu Agency/Ales Beno

A vidék hangja

Šarec egykor humoristaként szerzett népszerűséget, így mostani sikere egy kicsit az olasz komikus, Beppe Grillo populista politikájára is emlékeztet. Ehhez járult, hogy kisvárosi polgármesterként a kamniki politikus kicsit a „vidék” hangját is hallatta a főváros politikai elitjével szemben. Mindemellett azonban a döntő szavazóbázisa a fiatalok, a megújulásra vágyók és az értelmiség volt – az első elemzések szerint.

A kamniki polgármester a győzelemmel felérő veresége után is hangsúlyozta fő kampányüzenetét: a legfontosabb megérteni az emberek problémáit – a dolgok ugyanis nem mennek a jó irányba.

Más elemzők szerint is a baloldal egy része szintén Šarecre szavazott, hiszen Pahort bírálat érte erről az oldalról is a kampányban. Az exhumorista pedig tényleg a változást akarókat képviselte a választásokon – ezt nemcsak ő maga emelte ki a szavazás után, hanem Pahor is reagált minderre: hangsúlyozta, hogy hallja a hangot, az elégedetlen választók hangját.

Exmodell kontra exhumorista

Pahor a szociáldemokraták színeiben politizált korábban. Még korábban pedig a kommunista jugoszláv ifjúsági mozgalomban volt aktív. Sőt nemcsak Šarec volt korábban humorista, hanem Pahor például férfi modellként is dolgozott egyetemistaként.

Šarec tényleg gyakorlatilag a semmiből jutott be a nagypolitika kellős közepébe. Az első fordulóban még a szavazatok egynegyedét, a 25 százalékot is csak alulról súrolta, majd a második fordulóban majdnem elérte az 50 százalékot. A vasárnapi választás után elégedetten nyilatkozott polgármesteri irodájában a szavazás eredményéről. Bár nem árulta el pontosan, hogy mire készül, nyilvánvalóan sejtetni engedte a szlovén sajtónak, hogy vannak más tervei is, mint a kamniki hivatalában üldögélni.

Fotó: AFP/Jure Makovec

Ez a közelgő általános választásokra való felkészülést jelentheti csak, hiszen Šarecnek Kamnikban aligha lenne ellenfele egy önkormányzati választáson: vasárnap a második fordulóban a szavazatok 75 százalékát kapta ebben a körzetben.

Generációváltás előtt?

Šarec fellépése első pillantásra a baloldali Pahor számára jelentett kihívást, ám valójában a hagyományos szlovén jobb- és baloldalnak egyaránt komoly fejtörést okozhat. Emiatt Janšáék, a Fidesz szlovéniai barátai sem lehetnek nyugodtak, hiszen a kamniki polgármesternek szinte egymagában sikerült elérnie azt, amire az SDS-nek és Janšának személyesen esélye sincs: majdnem abszolút többséget szerzett egy választáson. (Azért tudni kell: a mostani kampány nem mozgatta meg a szlovéneket: ennyire kevés szavazat még sosem kellett ahhoz, hogy valaki államfő legyen.)

Aggasztó lehet Janšáéknak az is, hogy Šarec és Pahor a választások után egyaránt a konszenzuskeresést emlegették, vagyis a jobboldali SDS taktikájával szemben a kamniki polgármester nem a választás legitimitását kérdőjelezte meg, hanem éppen annak legitimáló erejét felhasználva próbálja feltehetően majd a közelgő választásokon is a politika megújulását elérni.

Pahor és Šarec között ugyanis a legnagyobb különbség nem a jobb- vagy baloldaliság volt, hanem az, hogy a szlovén választók egyre nagyobb része akar generációváltást a politikában. Ez aggaszthatja tehát Pahort, Janšát és követőiket a leginkább.

Kiemelt kép: AFP/Jure Makovec

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.