Nagyvilág
Bécs, 2018. január 13.
A legutóbbi választások nyomán az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciójával december közepén meglakult új osztrák kormány ellen tiltakoznak tüntetők Bécsben 2018. január 13-án. (MTI/EPA/Florian Wieser)

Orbánt irigylik az Ausztriát felforgató radikális kormányerők

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 01. 20. 18:00

Ausztriában múlt hétvégén tüntettek az új kormánykoalíció ellen, amelynek FPÖ-s, radikális jobboldali belügyminisztere a menekültek „koncentrálásáról” beszélt előzőleg. Még rokona is elítélte a provokatív kijelentést, koalíciós partnere, a Néppárt egyik vezetője pedig „böfögésként” utalt rá. Közben az FPÖ-vezér, Strache alkancellár Orbán Viktor abszolút többségére irigykedett, szerinte annak hiányában nem tudnak mindent megvalósítani a programjukból, ami amúgy éppen a kint dolgozó magyarokat sújtaná a leginkább.

2018 első hónapjában Ausztriára a bizonytalanság, a várakozás, az aggodalom és a reformszellem egyaránt jellemző volt. Az országban legalább féltucatnyi politikai-gazdasági-társadalmi változás zajlik, melyek végkimenetele egyelőre teljesen bizonytalan. Egyes tervek és intézkedések mintha összhangban lennének egymással, mások viszont inkább (feleslegesnek tűnő) ijedelmet keltenek.

Ezek közül néhány tervezett intézkedés diszkriminatív jellegű, és van olyan is, amelyik

kifejezetten a magyarokat sújtaná.

Azokról a honfitársainkról van szó, akiknek a gyermekei itthon nevelkednek, de ők maguk Ausztriában dolgoznak, s akik eddig 80 millió eurót kaptak évente. Ezt az összeget szeretné csökkenteni a bécsi kormány, bár az ügy várhatóan még az európai uniós fórumokat is meg fogja járni.

Ilyen lenne a „nemzetek Európája”?

Amikor tehát magyar politikusok a nemzetek Európáját emlegetik, érdemes belegondolniuk abba, hogy ennek eredményeként milyen folyamatok indulhatnak el Nyugat-Európában. Ám egyes osztrákoknak is van félnivalójuk a saját új kormányuktól: 57 százalékuk szerint az idősebb munkavállalókat és a munkanélkülieket érintené hátrányosan az új kabinet több tervezett intézkedése is.

Az új osztrák kormánykoalíció, amelyet a tavaly októberi választás két igazi nyertese, a konzervatív Néppárt (ÖVP) és a radikális jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) alkot, mindenesetre elképesztő fordulatokat tesz szinte naponta: saját választóit is tökéletes bizonytalanságban tartja, újabb és újabb intézkedések bevezetésével.

A belügyminiszter botrányos kijelentése a „koncentrálásról”

Az új belügyminiszter, Herbert Kickl arról beszélt a múlt héten, hogy a menedékkérőket egyetlen helyre kellene „koncentrálni”. E kifejezés a legsötétebb korszakot idézi, amikor a nácik koncentrációs táborokba hurcolták foglyaikat. Az FPÖ-s Kickl visszautasította azt a vádat, hogy provokációképpen használta volna e szót, és azt mondta: nem akar szemantikai (jelentéstani) vitákba bocsátkozni.

Right-wing populist Freedom Party of Austria federal Party Convention in Klagenfurt, Austria, on 4 th March 2017. PICTURE:   Herbert Kickl
(Photo credit should read "GERT EGGENBERGER/APA-PictureDesk via AFP")
Herbert Kickl
Fotó: PictureDesk/AFP

Szombaton Bécsben 20 ezren tüntettek, a BBC pedig arról számolt be, hogy az egyik transzparensen a „Ne engedjétek a nácikat kormányozni!”-felirat is olvasható volt. A demonstráció általában is az FPÖ kormányzati részvétele ellen zajlott, de Kickl kijelentése csak olaj volt a tűzre.

A felvonuláson felolvasták a belügyminiszter unokatestvérének, Daniela Kicklnek az üdvözlő sorait is: üzenetében erősen kritizálta az új kormányt. Kicklt – nevének említése nélkül – saját koalíciós partnere, a Néppárt egyik tartományi vezetője is bírálta. Tirol első embere, Günther Platter megjegyezte meg:

nincs szükség böfögésre.

Kérdésre azonban nem árulta el, pontosan mire gondolt.

Az osztrák állami tévéhíradó tudósítása szerint Platter gúnyos megjegyzéseket tett a Szabadságpárt egyik tartományi kampányeseményére is: harci menetet, katonai felvonulást idézve vonultak be az FPÖ-sök egy regionális gyűlésükre (Ausztriában idén több régióban is helyi választások lesznek). Hozzátehetjük: sötét „szerelésük” inkább egy rossz sci-fiben fordul elő manapság, de

az efféle egyenruha Ausztriában és Németországban könnyen negatív asszociációkat kelthet.

 

A franciák is aggódva nézik az eseményeket

A bécsi tüntetésről szóló tudósításában a francia Le Monde egy 47 éves német résztvevőt, Tobias Gretticát szólaltat meg: „aggasztó nézni, ahogy a nacionalizmus erősödik mindenütt, nem csak Ausztriában”. A Le Monde felidézi: ez már a második ÖVP-FPÖ koalíció. Az első a 2000-es évek elején alakult. Akkor széleskörű volt a nemzetközi tiltakozás, Ausztria elszigetelődött és európai szankciók is bekövetkeztek.

Hogy ez az elszigetelődés most miért nem fenyeget, azt tavaly december 19-én elemezte egy francia szakértő, szintén a Le Monde-ban. Ausztria, Lengyelország és Magyarország példáján igyekezett bemutatni Anaïs Voy-Gillis, a francia geopolitikai intézet doktorandusza a „szélsőjobboldal banalizációját Közép-Európában”. Mindez szerinte az EU-t új kihívás elé állítja, amire válaszolnia kell.

Ausztriában a két nagy párt, az ÖVP és az SPÖ több mint ötvenéves váltott (vagy koalíciós) uralmát követheti egy új hatalmi konstelláció. A kiábrándult választók mindenütt új arcokat, új pártokat keresnek. Második faktorként a francia szakértő nem kerüli meg a migránsválságot sem, ami az iszlám és a bevándorlás elutasításával párosul. A harmadik tényező az Európai Unió problémája: az emberek úgy érzik, hogy országuk elvesztette szuverenitása egy részét.

Kormányon a világ legfiatalabb vezetője és a radikális jobbosok

Az új osztrák kormánykoalíciót a világ legfiatalabb vezetője, a 31 éves Sebastian Kurz vezeti kancellárként, miután a választásokon jelentősen növelte szavazóbázisát pártja, a Néppárt. A szociáldemokrata párt (SPÖ) hiába lett második, nem velük lépett újra koalícióra Kurz, hanem az FPÖ-vel, amelyet Heinz-Christian Strache vezet.

Leibnitz, 2018. január 5.
Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke az új osztrák kormány első ülése utáni sajtóértekezleten a stájerországi Leibnitz Seggau-kastélyában 2018. január 5-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke
Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser

A sokat bírált szabadságpárti belügyminiszter, Kickl „nagyon szigorú menekültügyi politikát” hirdetett. A Kurz-kabinet álláspontja hivatalosan az, hogy a jelenlegi osztrák menekültpolitika nem elég hatékony. (Ausztria egyébként már korábban korlátozta a befogadható menekültek számát, az ország a legutóbbi nagy menekülthullám idején a legnagyobb befogadóállamok közé tartozott.)

Orbánra irigykedik Strache

Az FPÖ azonban még annyira nem erős Ausztriában. Emiatt sajnálkozott is az alsó-ausztriai tartományi választási kampányban Strache alkancellár.

Egy koalícióban nem lehet mindent valóra váltani. Ha abszolút többségünk lenne, úgy csinálhatnánk, mint Orbán Viktor. De nincs

– idézte őt a Die Presse.

Az ausztriai „orbanizálódásra” a bécsi Die Presse és a és a svájci Neue Zürcher Zeitung már hónapokkal ezelőtt , de a gyakorlatban nem csak ez a tendencia érvényesül Ausztriában.

Talán a leginkább a magyart idéző intézkedés az lenne, ha a gyermekek után járó adókedvezményeket tényleg megnövelné a bécsi kormány (a jelenlegi 300 millió helyett 1,5 milliárd euróra nőhet a kedvezmény értéke), ami a gazdagabb családok gyermekvállalását hivatott elősegíteni – ezt persze az új osztrák kormány tagjai nem mondják ki, az intézkedés ellenzői annál inkább.

Szociális reformok

A szombati tüntetésen is szóba kerültek a szociális kérdések. Brigitte Hornyik, az Initiative 20.000 Frauen (Húszezer nő kezdeményezése) nevű szervezet képviselője szerint a szociális támogatások leépítése különösen a nőket érinti majd fájdalmasan.

Főleg a gyermekeiket egyedül nevelők kerülnek majd közülük nehéz helyzetbe, tőlük tagadja meg a segítséget a kormány. 

Szintén tervezi az új kormány a munkanélküli ellátásból kikerülők szükségellátásának, vagyis az úgynevezett „notstandhilfének” a megszüntetését. Ez ugyanis nem szükségellátásként funkcionált valójában szerintük, hanem a munkanélküli segély lejárta után évente – akár korlátlan ideig is – meghosszabbítható volt. Ehelyett a „mindestversicherung”-ot adnák, amely a neve szerint minimálbiztosítást jelent, de valójában nem biztosítás, hanem inkább szociális segély.

Az ORF2 tévévitájában elhangzott, hogy pillanatnyilag több mint háromszázezren kapnak ilyen „mindestversicherungot”. Az FPÖ-t hiába hívták a műsorba, nem mentek el kormányzati és pártvezetői, viszont elküldték gazdasági érdekképviseletük vezetőjét, Matthias Krennt. Ő a műsorban nem igazán tudta meggyőzni vitapartnereit arról, hogy az átalakítás nyomán nem nyúl majd az osztrák állam a segélyezettek vagyonához.

Akinek több ingatlanja van, ne kapjon segélyt – német mintájú reformok

A „minimálbiztosítás” lényege ugyanis, hogy nem lehet 4200 eurónál több készpénze az igénylőnek, illetve szükség esetén hozzá lehet nyúlni a vagyonához, autójához, lakásához is. Az SPÖ országos ügyvezető igazgatója, Max Lercher szerint 167 ezer „notstandhilfét” kapó rászorulót érinthet, ha átcsúszik a minimálbiztosítás kategóriájába, s még a vagyonát is kisajátíthatják a legrosszabb esetben.

A tervezett intézkedés nyomán például az, aki több ingatlannal is rendelkezik, nem kaphatna korlátlan ideig segélyt. Itt tehát a jóléti osztrák állam leépítéséről van szó, amelynek egyik mintája a német Hartz-IV-reform – kimondva-kimondatlanul is.

Erről beszélt az ORF2 vitaműsorában Franz Schellhorn, az „Agenda Austria” think-tank részéről. (Schellhorn a Die Presse főszerkesztő-helyettese is egyben.) Szerinte ösztönözni kell az embereket, hogy munkát vállaljanak, és ebben Németország szerinte jó példával jár elöl: 2004-ben, a Hartz-IV reformok előtt még 2,2 millió tartós munkanélküli volt ott, jelenleg pedig mindössze 730 ezer. Mindeközben Ausztriában ez a szám 59 ezerről 87 ezerre ugrott.

Tényleg olyan jók voltak a német reformok?

A Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár idején meghozott német munkaerő-piaci reformok – ezt szokták Hartz-IV-ként emlegetni – rendkívüli módon járultak hozzá a német gazdaság termelékenységének növekedéséhez, ám a szociális hatásuk máig vitatott.

A német szociáldemokraták azóta sem tudták stabilizálni szavazóbázisukat, és egyes elemzések szerint a tavalyi német választásokon a megroppant alsó-középosztály segítette a szélsőjobboldal előretörését.  Éppen ezért most az új osztrák kormánykoalíció vezetői kategorikusan tagadják, hogy a Hartz-IV-hez hasonló intézkedésekre készülnének.

A tartományok és az ellenzék is bírálja a terveket

Az SPÖ folyamatosan kampányol azzal, hogy a koalíció a német Hartz-IV-et másolja. Ezeket az intézkedéseket inkább Kurz kancellár erőlteti, az FPÖ igyekezett ebből „kimenekülni”, de végül csak azt mondják: a minimálbiztosításnál az eddigieknél nem jobban nyúlnak majd az érintettek vagyonához.

Leibnitz, 2018. január 5.
Sebastian Kurz osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke az új osztrák kormány első ülése utáni sajtóértekezleten a stájerországi Leibnitz Seggau-kastélyában 2018. január 5-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Sebastian Kurz
Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser

Az ügy persze még messze nem lefutott, és nem is csak azért, mert a német minta népszerűtlen. A minimálbiztosítást ugyanis részben az osztrák tartományok fizetik, ezért onnan erős ellenállás várható, ha ezt kiterjesztenék. Nem véletlen, hogy Günther Platter, a gazdag Tirol tartományfőnöke nemcsak az FPÖ-re tett megjegyzést a hét végén, hanem a mindestversicherungra is: szerinte a „takarékosak nem szabad, hogy buták legyenek”.

A Néppárt átalakulása, Kurz útja a hatalomig

Bár a jobbratolódás és a szociális reformok keltik Ausztriában a legnagyobb visszhangot, de a mélyben politikai átalakulás zajlik. Átalakul ugyanis az ÖVP. Ezzel összefügg ugyanis a jóléti állam átalakítása és a tartományok, illetve a központ viszonyának módosítása. Sebastian Kurz fiatalsága nem csak PR-elem. Ő hatékonyan lépett fel az osztrák jóléti állam egyik tartópillérének, a Néppártnak a belső átalakításáért. A fiatal ÖVP-sek a tartományi és ágazati szövetségek bonyolult rendszerét támadják a párton belül.

A Néppárt és az osztrák szociáldemokraták fél évszázada ugyanis a társadalmat korporatív – testületi – alapon is kormányozták, állandó kompromisszumok és egyeztetések révén igyekeztek a nagyobb társadalmi csoportok érdekeit becsatornázni. A Néppártnál a vállalkozók, iparosok, nagyiparosok, gazdaszövetségek, illetve a tartományfőnökök voltak a meghatározó jelentőségűek. A szociáldemokratáknál is tartományi és ágazati (szakszervezeti) lobbik határozták meg a politikát.

Kurz viszont személyes csapatot toborzott, felrúgva az eddigi konszenzust, fiatal „janicsárjaival” ugrott neki a Néppárt korábbi főnökeinek, és sikerült a pártban átvennie az irányítást. Ezek után írták ki tavaly a választásokat, és Kurz a szociáldemokraták helyett az FPÖ-t választotta kormányzati partnerként, ami tehát nem egyszerűen a szélsőjobboldal beemelését jelenti, hanem az a félévszázados osztrák jóléti állam alapvető szerkezetének módosítását.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Florian Wieser

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.