Külföld
MOSCOW, RUSSIA - OCTOBER 1: Russian President Vladimir Putin arrives to speak at the Presidential Council for Civil Society and Human Rights meeting at the Alexadrovsky hall in the Grand Kremlin Palace on October 1, 2015 in Moscow, Russia. Russia began airstrikes against the Islamic State terrorist group in war-torn Syria. (Photo by Dmitry Azarov/Kommersant Photo via Getty Images)

Putyin megmenthette volna a világot, de inkább átvágott mindenkit

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 10. 03. 15:59

Az ENSZ-közgyűlésen Barack Obama és Vlagyimir Putyin, úgy tűnt, közösen semmisítik meg az Iszlám Államot. De az orosz elnök úgy döntött, inkább az Aszad-rezsim ellenzékét bombázza szét.

Hétfőn, az ENSZ-közgyűlés általános vitáján Obama úgy nyilatkozott, “az Egyesült Államok kész együttműködni bármely országgal, beleértve Oroszországot és Iránt.” Később Putyin is felszólalt, úgy fogalmazott, hogy óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés hiánya, mert Bassár el-Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam terrorszervezet ellen.

A megmentő?

Majd hozzátette, szükség lenne egy szélesebb körű nemzetközi terrorellenes koalícióra, amelyben a muszlim országok kulcsszerepet játszanak. Ezt a Hitler elleni egykori összefogáshoz hasonlította. Már egy napra rá, szintén az ENSZ-ben belebegtette annak a lehetőségét, hogy Oroszország légicsapásokat hajt végre Szíriában. Előtte másfél órát tárgyalt Obamával.

Gondolkozunk ezen. Semmit nem zárunk ki. De ha cselekednünk kell, azt csakis a nemzetközi normák teljes betartásával fogjuk megtenni.

Ekkor több szakértő úgy vélekedett, a terrorizmus elleni harccal mindenki csak nyerhet. A nyilvánvaló hasznán túl Obama úgy távozhat az elnöki székből, hogy elkezdett harcolni a gonosz ellen, Putyin megítélése normalizálódott volna a Nyugaton, Oroszország kitörhetett volna a nemzetközi elszigetelődésből. Igaz, Trump már akkor úgy fogalmazott, hagyják csak egyedül harcolni Putyint az IÁ ellen, Amerika maradjon ki ebből.

Mindenki átverve

Nem sokat gondolkodott Putyin: már kedden nyilvánvaló volt, hogy megállapodott az amerikai féllel arról, hogy beszállnak a szíriai polgárháborúba Basár el-Aszad elnök mellett, az Iszlám Állam ellen. A BBC szerint szerdán meg is kezdődtek a légicsapások, méghozzá az agyonostromolt Homsz város közelében, az ország közép-nyugati részén. Washingtont is értesítették a légicsapásokról.

Vlagyimir Putyin orosz államfő eközben kijelentette, hogy országa légiereje támogatást fog nyújtani a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erőknek. Azt ugyanakkor kizárta, hogy Moszkva szárazföldi harcoló alakulatokat küldjön az IÁ ellen. Putyin elmondta, arra számít, hogy a konfliktus politikai rendezése érdekében Aszad tárgyalóasztalhoz fog ülni a szíriai ellenzék képviselőivel.

Valami félrement

Amerika rögtön tiltakozott, John Kerry külügyminiszter orosz kollégájánál, Szergej Lavrovnál tiltakozott a Szíriában szerdán megindított orosz légicsapások ellen.

Világossá tettük és a külügyminiszter is világossá tette, hogy ez az orosz lépés semmilyen módon nem változtat az Egyesült Államok vagy az IÁ elleni koalíció misszióján, különösképpen a légi hadjáratokon, emelte ki sajtótájékoztatóján John Kirby amerikai külügyi szóvivő.

Ezekkel bombáznak az oroszok Szíriában:

Vagyis súlyos kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy mi Putyin rezsimjének valódi célja. Az oroszok állítják, fegyverraktárakat, közlekedési és kommunikációs létesítményeket, parancsnoki állásokat támadnak. Az amerikai védelmi miniszter ugyanakkor azt mondta: egyelőre óvatosan kezelik ezt az információt, de úgy tűnik, az orosz műveletek olyan területek ellen irányultak, ahol az Iszlám Állam nincs is jelen, a támadásoknak civil áldozatai is lehetnek. A szír külügy szerint azonban hatékony az orosz beavatkozás.

Az ottani ellenzék kijelentette, az ő állásaikra mért légicsapásokat az orosz légierő a szíriai Hama tartományban és Homsz város közelében, nem az IÁ-ra, Putyin azonban tagad. Határozottan állítja, hogy a civil áldozatokról szóló hírek előbb kaptak szárnyra, mint az orosz harci repülők: utóbbiak még fel sem szálltak szíriai támaszpontjaikról, amikor már hírek keringtek polgári áldozatokról.

Az elnök Párizsban, harci repülői Szíriában

Az úgynevezett “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) régóta eldöntött, pénteki párizsi csúcstalálkozójának külön aktualitás adott, hogy Oroszország légicsapásokat indított Szíriában. Hollande és Merkel nekimentek Putyinnak, az orosz légicsapásoknak csak és kizárólag az Iszlám Állam állásaira kell összpontosulniuk, üzenték az orosz elnöknek.

Közben a Reuters arról írt, az oroszok továbbra sem az IÁ-t bombázták, a Guardian szerint pedig húsz orosz támadásból 19 nem az ISIS-t célozza. Oroszország szíriai beavatkozása sokkal inkább Bassár el-Aszad szíria elnököt támogatja, mintsem az Iszlám Állam ellen irányul, mondta Michael Fallon brit védelmi miniszter.

Putyin csak mosolyog

Szíriában négy éve polgárháború zajlik, nincs központi közigazgatás, az ország egyes részeit Aszad, egyes részeit a kurdok, egyes részeit pedig az IÁ tartja ellenőrzése alatt. Putyin és hivatala azért mondhatja folyamatosan azt, hogy a terroristákat bombázza, mert nincs pontos adat arra nézve, hol is van az IÁ, és hol a civilek. Miközben egyértelmű, hogy az Aszad-rezsim a szövetségese és elsődleges célja, hogy a szír ellenzéktől megszabadítsa őt.

Majd talán utána lövi a terroristákat is.

A nemzetközi szervezetek pedig tehetetlenek, ugyanúgy, ahogy az ukrán benyomuláskor is azok voltak. A NATO felszólította, hogy ne bombázza a civileket, erre válaszolta azt Putyin, hogy ő nem is őket lövi.

Obama keze is megkötve, hiszen hamarosan választások, ő már nem indulhat, de bármilyen erőteljesebb fellépése és megnyilvánulása rombolhatja a demokratákat és erősítheti a republikánusokat. Európát pedig sakkban tartja a menekültválság, ami a mostani bombázások után új erőre kaphat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.