A dátum szimbolikus volt – február 22-én Ukrajna-szerte azt ünnepelték az emberek, hogy már egy éve nincs hatalmon a Majdan téri tüntetésekkel elűzött Viktor Janukovics. A második legnagyobb ukrán városban, Harkivban is szerveztek felvonulást. A tömeg békésen sétált a város egyik központi tere felé, amikor hirtelen robbanás történt. Eltérő jelentések voltak arról, hogy a robbanószerkezetet a hó alá rejtették, vagy egy autóból dobták ki, de az tény, hogy négyen meghaltak – köztük két tinédzser – és kilencen súlyosan megsérültek. Ez volt az első eset, hogy civil áldozatai is voltak a tavaly ősszel megindult merénylethullámnak Ukrajnában.
A harkivi merénylet azóta is heves vádaskodás tárgya. Moszkva szerint a kijevi vezetés akarta a robbantással Oroszország ellen hangolni az embereket, az ukrán belbiztonsági szolgálat (SBU) viszont pont az ellenkezőjét állítja: bizonyítékaik vannak, hogy a robbantást Moszkva utasítására hajtotta végre egy helyi szeparatista sejt. A Newsweek riporterének az SBU egyik tisztviselője meg is mutatta azt a felvételt, amelyen az egyik feltételezett elkövető tesz beismerő vallomás. A videón a kitakart arcú férfi arról beszél, hogy Belgorodban, a Harkivtól 80 kilométerre északra fekvő orosz városban, találkozott orosz megbízójával. Februárban kellett felvennie a merénylethez használt MON-100-as aknát egy harkivi rejtekhelyről. Állítólag azt is pontosan megmondták neki, hogy milyen szögben helyezze el a robbanóeszközt, hogy minél nagyobb legyen a pusztítás. Jutalma tízezer dollár lett volna.
Fotó: Europress/Sergey Bobok
Lehetetlen megmondani, hogy a vallomás megbízható-e, hiszen – mint a Newsweek riportere is megjegyzi – az orosz-ukrán konfliktusban mindkét fél használ propagandaeszközöket a maga igazának bizonygatására. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes sajtójelentések szerint az ukrán titkosszolgálat tele van orosz kettős ügynökökkel. Kifejezetlen életszerűtlen ugyanakkor az a feltételezés, hogy Kijev a saját lakossága ellen szervezhet merényleteket, hiszen az orosz katonai beavatkozás Kelet-Ukrajnában jól dokumentált tény, ahogy az is ismert, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna destabilizálására törekszik, hogy megakadályozza az ország nyugati integrációját.
Putyin terroristái
A szeparatisták által kontrollált területektől több mint 100 kilométerre lévő Harkivban már fél éve tart a terrorfenyegetettség. Először csak katonai célpontokat ért támadás, októberben például gránátokat dobtak egy raktárépületre. Aztán novemberben egy a nyugatbarát tüntetők körében közkedvelt pubban is bomba robbant, 11 ember sérült meg. Ekkor került a hatóságok látókörébe a magát Harkivi Partizánoknak nevező szeparatista csoport, amelyet a legsúlyosabb merényletek elkövetésével gyanúsítanak. Legutóbb április 1-jén fenyegették merénylettel a kormányt egy videoüzenetben. 24 órán belül volt is egy robbanás a városban, de az okozott károkról ellentétes információk keringenek.
A Time magazinnak sikerült interjút készítenie a terrorista sejt szóvivőjével. Filipp Ekozyants Skype-on keresztül az amerikai lapnak lényegében beismerte, hogy ők követték el a novemberi robbantást, de a februári merényletért nem vállalják a felelősséget. A céljuk, mint mondta, Harkiv „felszabadítása”.
A civilben esküvői lakodalmakon éneklő férfi nyíltan beszélt az interjúban arról, hogy a szervezetet nagyrészt egy orosz üzletember pénzeli, de kapnak támogatást a donyecki szakadároktól is, vagyis közvetve Moszkvától. Erősíti az orosz szálat az is, hogy a szervezetnek az állami Sberbank rosztovi fiókjában van számlája, erre gyűjtik az „adományokat”.
A Harkivi Partizánok nincsenek egyedül. Az ukrán belügyminisztérium szerint az elmúlt hónapokban több mint 700 oroszbarát szakadárt tartóztattak le a városban. Az egyik felszámolt sejt tagjait a luhanszki szeparatisták bízták meg egy katonai toborzóközpont és egy gázvezeték felrobbantásával, de vettek őrizetbe a donyecki szakadároknak dolgozó szélsőségeseket is.
Fotó: Europress
Nem csak Harkiv
A kibontakozó terrorista hadjárat nem korlátozódik Harkivra. Az elmúlt csaknem fél évben voltak kisebb robbantások a többi között Odesszában, Mariupolban, Dnyipropetrovszkban, sőt még Kijevben is. Vagyis a támadások tendenciává váltak, már nem lehet őket egymástól elszigetelten kezelni. A Newsweeknek Vitalij Naida nyilatkozott, aki az SBU internetes beszervezések felderítésére specializálódott osztályát vezeti. Ő a dnyipropetrovszki esetet hozta fel példaképp, ahol egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy a merénylők Moszkvából kapták az utasításokat. A három férfinél az orosz sorozatszámú fegyverek mellett megtalálták azokat a privát üzeneteket is, amelyeket állítólag az FSB (a KGB utódja) ügynökeivel váltottak egy orosz közösségi oldalon.
Taras Kuzio, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa hosszú elemzést írt arról, hogy az elmúlt hónapokban történt merényletek miatt felmerülhet, hogy Oroszországot fel kell venni a terrorizmust támogató országok listájára. Szerinte titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy az FSB és az orosz katonai hírszerzés (GRU) 3-5 fős ukrán és orosz állampolgárokból álló sejteket képez ki az Ukrajnától elszakított Krím-félszigeten, a Moldovától leválasztott Transznyisztriában, illetve négy orosz városban (Belgorod, Tambov, Taganrog, Rosztov) működő központokban.
Az Oroszország által kiképzett terroristáknak alapvetően öt feladatuk lehet Kuzio szerint:
- Vasúti sínek, kormányzati épületek, kisebb katonai célpontok felrobbantása, és merényletek a második világháborús, illetve függetlenségi megemlékezéseken.
- Félelem- és pánikkeltés az ukrán lakosságban.
- Az ukrán haderő csapatmozgásainak feltérképezése, információgyűjtés stratégiai fontosságú célpontokról (pl. Mariupol kikötője).
- Az orosz állami propaganda terjesztése, az „Új Oroszország” ideológiájának népszerűsítése, és hangulatkeltés a fasisztának bélyegzett nyugatpárti ukránok ellen.
- Beszivárgás az ukrán hadseregbe és információgyűjtés a szeparatisták számára.
Minden jel arra utal, hogy a februári tűzszüneti egyezmény időt adott Vlagyimir Putyinnak, hogy új fázisba léptesse az Ukrajna elleni hibrid háborút. Fekete öves judóshoz méltóan Putyin mindig ki akarja zökkenteni egyensúlyából az ellenfelét. A terrorizmus kiváló eszköz ehhez, hiszen a merényletek az ukrán lakosság harci moráljának erodálódásához vezetnek, és közben az biztonsági szolgálatokat is túlterhelik. A kérdés az, hogy mit tud lépni erre az Európai Unió és az Egyesült Államok.
