Nagyvilág

„Bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert”

auschwitzi megemlékezés (auschwitz, )
auschwitzi megemlékezés (auschwitz, )

Auschwitz tanulsága, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni - jelentette ki a lengyel elnök kedden, a náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett nemzetközi megemlékezést megnyitó beszédében.

Bronislaw Komorowski a megemlékezésen részt vevő több mint háromszáz túlélő előtt a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort, és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni.

“A német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták országomat” – fogalmazott, és leszögezte, hogy “Lengyelországnak éppen ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében”. Komorowski hozzátette, hogy “hálával, tisztelettel gondolunk ma” az auschwitz-birkenaui tábort felszabadító Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonáira.

“Azon a helyen állunk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót” – mondta Komorowski. “Azon a helyen állunk, amely arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit” – tette hozzá.

“Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?”

Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával – mondta Roman Kent, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor egyik túlélője kedden, a láger felszabadításának 70. évfordulóján tartott helyszíni megemlékezésen.

Fotók: MTI/EPA/Jacek Bednarczyk

Felidézve auschwitzi emlékeit, Roman Kent elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük “a szürke füstben, a halálban egyesült”. “Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?” – kérdezte.

Az ünnepségen – amelyet a “Hallgasd meg a túlélők szavát” mottóval rendeztek meg – mintegy száz túlélő volt jelen, unokáik, dédunokáik kíséretében. Hárman közülük “tanúvallomást” tettek, hogy – amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta – figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, “megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra”.

„Mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk

“A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért, mert zsidók” – jelentette ki Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke kedden, a láger felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott helyszíni megemlékezésen. Ronald S. Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin.

“Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk” – folytatta Lauder. “Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból” – hangsúlyozta.

 

A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vesz részt, köztük 12 államfő – jelen van Joachim Gauck német, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán elnök. A résztvevői között mintegy száz túlélő is jelen van, unokáik, dédunokáik kíséretében.

Magyarország képviseletében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vesz részt a megemlékezésen. A népes magyar küldöttséget mások mellett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint az Élet Menete Alapítvány által szervezett csoportok alkotják.

7500-an maradtak életben

A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta 430 ezret. Közülük 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ Közgyűlése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik