Az elnök pártjának győzelmét egyébként biztosra veszik a politikai elemzők, népszerűségében toronymagasan vezet a többi párt előtt. Október 2.-i beszédének elején a mandátuma alatt elért eredményekről beszélt. Említette a június 27-én az EU-val aláírt együttműködési megállapodást, melyet bevezettek.
Majd a korrupcióellenes kampányáról beszélt, mely hatóságok megtisztítását szolgálja. Emlékeztetett, hogy „megígérte” az előre hozott választásokat, melyet be is tartott, és hogy nem csak azért oszlatta fel a Verkhovna Radát (a parlamentet), mert egy „engedelmes eszköz volt a diktátor kezében, mert képviselők tucatjai voltak Oroszország ötödik hadtestei, és a feloszlatás volt az EU-Maidan egyik fő követelése, hanem mert nagyon alacsony lehetőséget mutatott a valódi reformokra”
Fotó: Europress
A porosenkói út
Ezután már konkrétan a vasárnapi választások volt a téma. Bár Porosenko kijelentette, hogy elnökként nincs joga bármelyik politikai erő mellett agitálni, azért egyértelmű volt, hogy hazabeszél. „Itt az idő, hogy lenullázzuk a politikai hatalmat. Meglátják, hogy egy radikális új parlamentünk lesz.” – mondta, majd kijelentette, hogy elegendő politikai akarat van benne, hogy véghezvigye a tervezett reformokat és, hogy hisz a parlament megváltozásában és fejlődésében. Azt is tisztázta, hogy elnökként szüksége van a parlamenti többség támogatására – egy reformista többségére, mely nem korrupt, ami elkötelezett Ukrajna és Európa mellett és nem szovjetbarát.
Ennek a feltételnek kell teljesülnie, hogy a júniusban elfogadott elnöki tervet kivitelezni tudja.
Az elnöki csapata már létrehozott egy koalíciós megegyezési tervet a pártok között, melynek középpontjában a „Stratégia 2020” áll, az az elnöki program, melynek keretében a bevezetett reformoknak köszönhetően Ukrajna készen fog állni az EU-csatlakozásra 2020-ban.
Ennek a tervnek az eléréséhez nem csak a korrupcióval és az oligarchákkal kell szembeszállni, de a politikusok felelőtlenségével is és a határtalan populizmussal, mely „szétrombolhatja Ukrajna esélyét, hogy fejlődjön”.
Az elnöki terv bevezetése Porosenko szerint gazdasági fejlődést jelent, munkahelyeket, emelkedő fizetéseket. Ennek érdekében „mindent megtesz, hogy a választások utáni koalíció létrejöjjön és az új kormány mihamarabb munkába álljon.”
Miután a feladatokat ismertetette, mindenkit felszólított, hogy ne adja el a szavazatát, mert azzal nemcsak az „anyaföldet” adja el, de megsérti azokat is, akik az életüket kockáztatják jelenleg a védelmében.
Donbász, szeparatisták, oroszok
Ezzel rá is tér a Donbász régió problémáira. Emlékeztet, hogy az ukrán hadsereg „felszabadította” a régió nagyrészét, ahol vasárnap szintén választásokat tartanak.
„Az egyetlen célunk a béke” – foglalja össze az elnök, majd hozzáteszi, ez a béke egyedül politikai tárgyalások útján elérhető. „Donyeck ostrommal való elfoglalása Donyeck elpusztítását jelenti” –mondja, valamint, hogy kritikusai nem akadályozhatják meg a békés megoldás keresésében.
Emellett a hadsereget is említi. Elsődleges célként jelölve meg az ukrán nemzeti hadsereg megerősítését. Magyarázza a szeparatistákkal megkötött tűzszünet jelentőségét is: úgy fogalmaz, hogy „a tűzszünet meghatározóan fontos volt a védelmi kapacításunk érdekében. Sebeket gyógyítottunk , emberi erőforrásokat hívtunk be, fegyyvereket és felszerelést juttatunk a harcolókhoz, erődítményeket építettünk. Minden páncélozott tank gyár három műszakban dolgozik, sokkal erősebbek vagyunk, mint másfél hónappal ezelőtt.”
Itt szól be az oroszoknak, gyakorlatilag ezzel zárva a beszédét: „Isten ments, de ha megtámadnak, azt nagyon meg fogják bánni.”
Több politikai elemző is egyetért abban, hogy a parlamentáris választások lezárulásával Porosenko ki fogja hirdetni a rendkívüli állapotot és meg fognak kezdődni az általános besorozások az országban. Túl nagy meglepetésre senki sem számít a választási eredmények tekintetében.
Szavaz Donyeck
A Donyecki régióban található Kommuna és Novogrigorivka faluban nem tudnak szavazni a lakosok az ukrán parlamenti választásokon, mert túl közel van hozzájuk a front. Voltak próbálkozások szavazóurnákat juttatni a két faluba – de ezek megsérültek, így használhatatlanok.
Bár október 20-án megpróbáltak átnyomni egy törvényt a parlamenten, mely lehetővé tette volna a Donbászban harcoló katonák szavazását, az megbukott a szavazáson. Petro Petrenko igazságügyi miniszter szerint azonban még így is lehetőségük van a fegyveres alakulatok (ebbe az önkéntes hadosztályok is beletartoznak) szavazni, csakúgy mint Luhanszk és Donyeck menekültjeinek.
A legtöbb frontvonal közeli településen nem állítottak fel szavazóhelyiségeket, így a katonáknak el kell utazniuk, amennyiben le akarják adni a voksaikat.
Olekszandr Kihtenko Donyeck kormányzója bejelentette, hogy a kihelyezett szavazóhelyiségeket nagy erőkkel védik.
Luhanszk megyében nem mindenhol lehet szavazni
A megyei kormányzóság tájékoztatása szerint jelenleg 420 szavazókörben fogadják a választókat. Luhanszk megye 11 választókörzetéből 5-ben tudták megrendezni a választásokat. Popaszna településnél azonban 17 szavazókörből csak kettő nyitott ki reggel. A szavazatszámláló bizottság tagjai ugyanis nem jelentek meg az éjszakai tüzérségi támadás miatt. Lefújták a választásokat Horszke és Zolote településeknél is. A térséget az éjjel aknavetőkkel lőtték a szeparatisták, ami miatt a helyi választási bizottság úgy döntött, hogy a választók biztonsága érdekében nem tartják meg a voksolást – adta hírül az MTI.
Közben Petro Porosenko ukrán elnök a harcok sújtotta Donyec-medencébe utazott, hogy személyesen ellenőrizze, teljesül-e az állampolgárok szabad választáshoz való joga. Ezt felesége, Marina Porosenko közölte újságírókkal, amikor leadta szavazatát Kijev egyik szavazókörében.
