Magyarország egyre szorosabbra fonja kapcsolatait Oroszországgal, miközben szembemegy az EU alapértékeivel – kezdi írást az Al Jazeera. Miközben a világ lélegzet-visszafojtva figyeli, hogy Oroszország beavatkozik-e Ukrajnában, Magyarország inspirációért fordul Moszkva felé – teszik hozzá.
Magyarország olyan messzire ment, hogy miniszterelnöke nyíltan elutasította az EU és a NATO azon legfontosabb alapelveit, melyek e két szervezet működését vezérlik – mondta Charles Gati, a John Hopkins Egyetem európai tanulmányok professzora.
Az Al Jazeera megszólaltatta Kovács Zoltán kormányszóvivőt is, aki szerint a miniszterelnök csak a liberális demokrácia korlátairól beszélt, és arról, hogy hogyan lehet ezeken túllépni. A példaként említett országokkal kapcsolatban nem a demokratikus intézmények működésére és a döntéshozatali folyamatokra utalt, hanem gazdasági értelemben tekint rájuk követendőként – mondta Kovács.
Ezzel szemben Krekó Péter, a Political Capital vezetője az Al Jazeerának azt mondta, hogy Oroszország a gazdaságon kívül mélyebb befolyást is gyakorol Magyarországra. Az elemző úgy látja, hogy Putyin Orbán számára a Nyugat-Európa, valamint a nyugati érdekek ellen folytatott harcban is példakép.
Szemelvények Orbán Viktor beszédéből
Rengetegen elemezték ezt a beszédet, illetve próbálták eltagadni belőle, ami elhangzott. Igazából nem egyszerű egységes elméleti alapokról beszélni – hol a liberális társadalomszervezési elvekkel való leszámolásról olvashatunk, hol a liberális értékek megtartásáról, a kettő elég nehézkesen fér meg egymás mellett. Az biztos, hogy amit a miniszterelnök sugall (hogy a legsikeresebb mai államok nem liberális demokráciák), nem igaz.
“A világban létező nemzetek közötti verseny, a világban létező erőcsoportok, szövetségek közötti verseny egy új elemmel egészül ki. (…) an egy még fontosabb versenyfutás. Úgy fogalmaznám meg, hogy versenyfutás annak az államnak a kitalálásáért, ami a leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. (…) 2010-ben és különösen mostanában bátran ki kellett mondanunk egy olyan mondatot, amely egy szintén az előbb itt megidézett mondatokhoz hasonlóan a szentségtörés kategóriájába tartozott a liberális világrendben. Ki kellett mondanunk azt, hogy egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Az, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. (…) a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel és egyáltalán a társadalom liberális megértésével szakítanunk kell. (…) az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz (…) Tehát félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világban szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, miután bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk.” (bővebben)
