Külföld

Cián arannyal? A “gyáva” kormány helyett a nép döntene

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 09. 02. 14:43

Traian Basescu népszavazást helyezett kilátásba a verespataki aranykitermelés ügyében. A román elnök savazta a kormányfőt, aki viszont jó ötletnek nevezte a referendumot.

A román elnök nem zárta ki, hogy népszavazás lesz a Verespatakra tervezett aranybánya megnyitásáról. Mint mondta: ő a bányaipar támogatója marad.  Az államfő az adevarul.ro portálnak adott interjúban élesen bírálta Victor Ponta kormányfőt, amiért az aranykitermelés ügyében a parlamentre hárította a döntést. Traian Basescu szerint gyáva volt a kormány, becsapta a közvéleményt, amikor olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely csak a verespataki kitermelés elkezdéséről szól. (A javaslat a beruházóval kötendő új megállapodásban növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.)

A román elnök szerint a beruházás körüli félelmek a ciántechnológiával kapcsolatosak, ezért szakértőknek kell megvizsgálniuk, mennyire kockázatos ez a kitermelés a technológia mai fejlettségéhez képest. Jelenleg csak így lehet kitermelni nemesfémeket és Romániának óriási hátrányt jelent a 2000. évi nagybányai tiszai ciánszennyezés precedense – tette hozzá.  Basescu közölte: továbbra is a bányaipar híve, de ez a beruházás csak úgy megvalósítható, ha a társadalom is akarja. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni. Ha a kormány nem tudja elfogadtatni a beruházást a közvéleménnyel, akkor ő népszavazást írhat ki a jövő évi európai parlamenti választással egy időben – mondta.

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

“Fenntartom korábbi álláspontomat, miszerint a bányászat újraindítása Verespatakon jó lehetőséget jelent Romániának, hiszen a nemesfémek ára nőtt az elmúlt években, de ugyanakkor arra is megoldást kell találni, hogy a társadalom is megbékéljen a kitermelés újrakezdésével” – mondta Basescu, aki korábban is többször teljes mellszélességgel támogatta a beruházás elkezdését.

Victor Ponta – az államfő kijelentésére reagálva – jó ötletnek tartotta a népszavazást, de úgy vélte, a legátláthatóbb társadalmi vitát úgy lehet lebonyolítani, ha előbb a parlament szakbizottsága vitatja meg a kormány tervezetét, majd a törvényhozói testület dönt a beruházásról. A román Sociopol közvélemény-kutató által közzétett felmérés szerint a lakosság kétharmada támogatja az erdélyi aranykitermelés beindítását, valamint a munkahelyek teremtését.

Ugyanakkor vasárnap Románia több nagyvárosában tüntettek a ciántechnológia ellenzői, akik a törvénytervezet elutasítását követelték a parlamenttől. A bukaresti Egyetem téren több száz tiltakozó gyűlt össze, akik „Az aranyat elviszik, a cián marad”, „A forradalom Verespatakon kezdődik” és „Mentsétek meg Verespatakot” feliratú táblákat emeltek a magasba.

A megmozdulásokkal egy időben Tőkés László európai parlamenti képviselő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján, amelyben felszólít minden jóérzésű romániai törvényhozót, mondjon nemet a ciánra, mondjon nemet az “ország kirablására”. A Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökével közösen aláírt nyilatkozatban az EP-képviselő tudatta: döntésével a kormány szembefordult az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel meghozott határozatával, amelyben a cián bányaipari felhasználásának betiltását indítványozta az unió országaiban.

“Elvárjuk, hogy országunk választott képviselői elsősorban a választópolgárok érdekeit tartsák szem előtt, és ne a külföldi pénzemberek kegyeit keressék. Erdélyiekként tiltakozunk az ellen, hogy Bukarest Erdélyt pusztán természeti kincsekben gazdag gyarmatnak tekinti” – írta a verespataki bányaberuházás ellen tiltakozó nyilatkozatában Tőkés László.

A magyar környezetügyért felelős államtitkár a közrádióban úgy vélte: a Velencei-tó méretű tározó óriási kockázatot jelentene az ottani környezetre. A kitermelés beindítása természet- és környezetvédelmi kérdés. 17 év alatt kibányásznák az aranyat és az ezüstöt, majd évezredekre úgy hagynák a Velencei-tó méretű tározó teret, ami óriási kockázatot jelent a környezetre – magyarázta Illés Zoltán a 180 percben.

Ha Románia a biztonságot hosszú ideig fenn szeretné tartani, akkor annyi pénzre lenne szükség, hogy a beruházás már nem érné meg. Ezzel szemben egy biztonsági alapot hoznának csak létre, de messze nem akkora összeggel – mutatott rá a magyar politikus. Úgy vélte, a kialakult helyzet nem román és magyar vagy más nemzetiségű emberek közti feszültség, annak dacára, hogy a beruházó korábban „gyalázatos módon” próbálta a nemzeti kártyát kijátszani a nyugati országokban. A román emberek életét ugyanúgy veszélyezteti a bányászat újraindítása. Az államtitkár jelezte, ha a román parlament mégis megszavazza, akkor Magyarország lépéseket tehet az Európai Bizottságnál, sőt, az EU Víz Keretirányelvének ide vonatkozó passzusait is számon kérheti az Európai Parlamenten, és más fórumokon – hangsúlyozta Illés Zoltán.

A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.