A világszervezet vezetője szerint az Észak-Korea által nukleáris fegyverrel végrehajtott kísérlet a BT vonatkozó határozatainak nyilvánvaló és súlyos megsértését jelenti. „Sajnálatos, hogy Phenjan figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség határozott és egyértelmű felszólítását, miszerint tartózkodjon a további provokatív lépésektől” – mondta Ban Ki Mun, akinek szavait szóvivője ismertetette. A főtitkárt súlyosan aggasztja a fejlemény kedvezőtlen hatása a regionális stabilitásra, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó erőfeszítésekre.
Dél-Korea, amely jelenleg éppen soros elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának, kedden közép-európai idő szerint 15 órára összehívta a 15 tagú testületet, hogy megvitassák a nukleáris kísérlet következtében kialakult helyzetet.
A kedden hajnalban Észak-Koreában mért „robbanásszerű esemény” magnitúdója megközelítőleg a kétszerese volt annak, mint amit a 2009-es kísérleti atomrobbantás alkalmával jegyeztek fel – közölte kedden Bécsben az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetének (CTBTO) Előkészítő Bizottsága.
Bár Észak-Korea korábban a nap folyamán bejelentette, hogy föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre, és a CTBTO elítélte azt, a szervezet a saját mérései alapján továbbra sem mondta ki, hogy nukleáris robbantás volt, amit észleltek. Ezt csak a levegőben terjedő részecskék alapján tudják kimutatni, legkorábban két-három nap múlva.
„A szuverenitás erősítése”
A hivatalos phenjani hírügynökség, a KCNA közlése szerint „sikeresen és tökéletesen” hajtották végre a föld alatti nukleáris robbantási kísérletet, amelynek célja megfogalmazásuk szerint az ország védelmének és szuverenitásának erősítése volt, az Egyesült Államok folyamatos ellenséges magatartásával szemben. A KCNA azzal vádolja Washingtont, hogy korlátozni akarja Észak-Korea békés, szuverén jogát műholdak felbocsátására. A phenjani közlés szerint a kísérlethez „egy miniatürizált és könnyebb nukleáris eszközt használtak, amelynek a korábbiaknál nagyobb volt a robbanóereje, így annak semmilyen negatív hatása nem volt a ökológiai környezetre”.
Világszerte elítélik
Barack Obama amerikai elnök után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólította Észak-Koreát, hogy adja fel nukleáris programját, és térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz. A politikus afrikai körútjának első állomásán, Pretoriában nyilatkozott azt követően, hogy tárgyalt dél-afrikai partnerével. Hangoztatta, hogy Észak-Koreának be kell szüntetni nukleáris fegyverprogramját, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) pedig meg kell hoznia a megfelelő határozatokat, döntést.
Oroszország januárban megszavazta az ENSZ BT határozatát, amely szigorította a Phenjannal szembeni büntető intézkedéseket. Az újabb szankciókkal a nemzetek közössége arra válaszolt, hogy Észak-Korea tavaly decemberben egy műholdat állított Föld körüli pályára, amit több országban ballisztikus rakéta kipróbálásaként értékeltek.
Kína „határozott ellenzését” fejezte ki az észak-koreai atombantással kapcsolatban, és a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését céltó hatoldalú tárgyalások folytatását sürgette kedden külügyminisztériumi közleményében. A hivatalos reakcióval Kínában nem siettek, az ország Dél-Korea, Japán, valamint Moszkva és Washington után adta csak ki közleményét. A kínai központi televízió korábban csak annyit közölt, hogy az Észak-Koreával határos Csilin tartományban érezték a detonáció kiváltotta földmozgást.
Provokatív lépés
„Úgy vélem, Kína nagyon dühös a kísérleti atomrobbantás miatt” – mondta Stephanie Kleine Ahlbrand, az International Crisis Group nevű nemzetközi agytröszt északkelet-ázsiai, Pekingben dolgozó igazgatója. Ám hozzátette: miközben „határozottabb reagálás” várható a Kínai Kommunista Párt új vezetőjétől, Hszi Csin-pingtől, mint elődjétől, Hu Csin-taótól, kérdés, Kínának módjában áll-e hatékony büntetőintézkedéseket hozni. Ez utóbbiak nem feltétlenül rettentik el Észak-Koreát, mert Kína egy bizonyos ponton túl nem hajlandó elmenni.
A korábban soha ilyen kemény próbának ki nem tett, Phenjannak nyújtott megingathatatlan kínai támogatás alapja, hogy Peking nem szeretné, ha Kim Dzsong Un rendszere összeomlana a drákói nemzetközi büntetőintézkedések hatására. A szöuli zászló alatt újraegyesített Korea létrejöttével ugyanis megerősödne az amerikai katonai jelenlét a térségben. S az akut éhínségek sújtotta rendszer gazdasági túlélése Kína kezében van.
Vang Tung, a Pekingi Egyetem északkelet-ázsiai szakértője szerint Észak-Korea úgy viselkedik Pekinggel, mint némely szövetségesei az Egyesült Államokkal a hidegháború idején, amikor egyes kis államok veszélyes, agresszív és provokatív lépéseikkel azt kockáztatták, hogy belerángatják Washingtont egy általa nem kívánt konfliktusba. A szakértő szerint Peking korlátozott intézkedésekkel válaszol majd a phenjani kihívásra, esetleg diszkréten csökkenti a pénzügyi támogatást is, anélkül, hogy a szövetségesét nyilvánosan megalázná.
