A több tízezres tömeg azt kiáltozta, hogy Murszi államcsínyt követett el, “ellopta a forradalmat”, ismét diktatúrát vezet be.Egyiptomban 2011 februárjában népfelkeléssel megdöntötték Hoszni Mubarak elnök uralmát.
Ez volt a legnagyobb szabású tiltakozás Egyiptomban, amióta Murszi, az ország történetének első szabadon választott elnöke júniusban hivatalba lépett.
A tiltakozó akción részt vett Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt vezetője, Amr Músza, az Arab Liga volt főtitkára, valamint a Mubarak-ellenes tüntetéseken is aktív Április 6. ifjúsági mozgalom és a liberális Vafd párt hívei. A tüntetők amiatt tiltakoztak, hogy az iszlamista politikus, Murszi csütörtökön rendelettel módosította az ideiglenes alkotmányt úgy, hogy megszüntette az államfői döntések bírói felülvizsgálatának lehetőségét.
Számos egyiptomi városban szétdúlták, és fölgyújtották Murszi pártjának, a Muzulmán Testvériség által alapított Szabadság és Igazságosság Pártnak az irodáit. Több helyen összecsaptak az elnököt támogató iszlamisták és ellenzékiek. Több tucatnyian megsebesültek, halálesetről egyelőre nem érkezett hír.
A Muzulmán Testvériség azzal indokolta az alkotmány módosítását, hogy “meg kell óvni a forradalom vívmányait”. Murszi pénteken maga is védelmébe vette a csütörtöki döntését. Azt mondta a rendelet kiváltotta zavargásokról, hogy azokat “külföldön élő ellenségeink és a régi rezsim maradványai” szítják, mert “nem akarják, hogy Egyiptom lábra álljon”.
Megfigyelők szerint Murszi lépésének hátterében az állhat, hogy a bíróságok – köztük az alkotmánybíróságként működő legfelsőbb bíróság – több döntése kedvezőtlen volt az Egyiptomot irányító iszlamisták számára. A legsúlyosabb eset az volt, amikor a legfelsőbb bíróság júniusban föloszlatta a szabadon megválasztott parlamentet, amelyben a mérsékelt és a radikális iszlamisták együttesen több mint kétharmados többséggel rendelkeztek.
