Az elemzés szerint az átalakuló országok háztartásainak 29,3 százalékában csökkentek a jövedelmek a válság hatására, a háztartások 19,8 százalékában legalább egy családtag elveszítette állását, 38 százalékuk pedig az alapvető élelmiszerek fogyasztását is kénytelen volt csökkenteni.
Főleg Kelet-Európában érződött
A válság másik feltűnő hatása – amelyre ugyancsak rávilágít az EBRD-jelentés – a demokratikus állami berendezkedés és a piacgazdaság támogatottságának jelentős eróziója. A bank a 39 ezer fő bevonásával elvégzett térségi felmérés adatai alapján kiemeli, hogy ez a jelenség különösen érzékelhető a fejlettebb, szabadabb közép-kelet-európai térségben, mint a gazdasági-politikai átalakulás kevésbé előrehaladott szakaszában járó egykori szovjet köztársaságokban.
Azoknak az aránya, akik előnyben részesítik a demokráciát minden más politikai rendszerrel szemben, a közép-kelet-európai új EU-tagállamok mindegyikében alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban – áll a londoni bank elemzésében. Ez alól csak Bulgária kivétel, ahol a demokrácia támogatottsága “már 2006-ban is alacsony volt”.
Hazánkban is zsugorodott
A jelentéshez fűzött grafikus kimutatás alapján Magyarországon a demokratikus államforma híveinek aránya a 2006-ban mért, 60 százalékot meghaladó szintről négy év alatt jóval 60 százalék alá zsugorodott.
Az EBRD szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a válság által érintett közép-kelet-európai háztartások jelentős része a nyugati piacgazdasági demokráciákat okolja a pénzügyi-gazdasági válságért.
Még az élmezőnyben vagyunk
Az EBRD-jelentés Magyarországgal foglalkozó gazdasági értékelő fejezete szerint Magyarországnak meg kell őriznie a külföldi befektetésekkel szembeni nyitott, egyenlő bánásmódra alapozott megközelítést. Hiteles intézkedésekre van szükség az egyes szektorokra kirótt külön válságadók felszámolása érdekében, és biztosítani kell a bankszektort arról, hogy a hitelszerződéseket nem vetik alá olyan szabályozói beavatkozásnak, amely a bankok tőkeerózióját okozza – áll az elemzésben.
A bank szerint ha Magyarország csökkenteni tudja makrogazdasági sebezhetőségét – mindenekelőtt a kormány költségvetési reformprogramjának végrehajtásával -, akkor 2-3 százalék közötti hosszú távú növekedési pálya érhető el.
Az egyes fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország ugyanakkor továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár. A vizsgált területeken – nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika – Magyarország a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van.
