Az emberjogi harcost és demokráciapárti aktivistát “államellenes felforgatás” miatt ítélték el. Az elismerést Liu az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelméért kapta meg.
Barack Obama amerikai elnök, aki tavaly maga is megkapta a Nobel-békedíjat, felszólította Kínát a fogvatartott ellenzéki szabadon engedésére. “Az elmúlt 30 évben Kína hihetelen gazdasági fejlődésen ment keresztül, százmilliók kerültek ki a szegénységből. De ez a kitüntetés arra emlékeztet minket, hogy a gazdasági előrehaladást nem kísérte politikai reform, és hogy minden férfi, nő és gyermek alapvető emberi jogait tisztelni kell” – mondta az elnök.
Svédország a Nobel-békedíj Bizottság bejelentésére reagálva megismételte a 2009-es EU-elnöksége alatt tett kijelentését, amelyben felszólította Kínát, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon Liu-t. A 11 évi börtön “megdöbbentően súlyos büntetés” a svéd külügyminiszter, Carl Bildt szerint.
A tajvani elnök, Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeou) “történelminek” nevezte a kínai ellenzéki kitüntetését. A japán kormányfő pedig úgy ítélte meg: a Nobel-békedíj Bizottság döntése üzenet Pekingnek, hogy változtasson az emberi jogok helyzetén.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is elégedett a 2010-es díjazott kiválasztásával. Szerinte az, hogy Liu kapta díjat “erős üzenet mindenkinek a világban, aki a szabadságért és az emberi jogokért harcol”. Ugyanakkor
Az ENSZ részéről Navi Pillay emberi jogi biztos üdvözölte “egy fontos emberjogvédő elismerését”. Pillay szerint a kitüntetés hozzájárulhat Kína fejlődéséhez. Üdvözölte a Nobel-bizottság döntését Václav Havel volt cseh elnök is.
Az emberjogvédő szervezetek is örömmel fogadták a Nobel-bizottság bejelentését. A Human Rights Watch nemzetközi szervezet szerint ez az elismerés “győzelem az emberi jogoknak és minden kínai ellenzékinek”. Az Amnesty International pedig azt hangsúlyozta, hogy a kitüntetés növeli a nyomást a kínai hatóságokon, hogy engedjék szabadon Liut és a többi politikai foglyot.
A kínai vezetés ugyanakkor a nyilatkozatok után diplomáciai úton is jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel: Pekingben bekérették a norvég nagykövetet, hogy tudassák vele a hatóságok tiltakozását.
