A legnagyobb parlamenti pártcsoport a tizenhárom éve ellenzékben politizáló konzervatívoké lesz, de a tory frakció képviselőinek száma nem éri el azt a minimumot, amely az egypárti többségi kormány megalakításához szükséges lenne.
Ehhez legalább 326 képviselői hely kellett volna a 650 tagú alsóházban, de a Konzervatív Pártnak a pénteki becslések szerint 307 fős frakciója lesz.
Legutóbb 1974-ben, Edward Heath konzervatív kormányának idején fordult elő, hogy a választások után egyik pártnak sem volt többsége az összes alsóházi frakció együttes létszámához képest. Heath akkor megpróbált koalíciót kötni a liberálisokkal, ám a tárgyalások három nap után kudarccal végződtek, és az uralkodó Harold Wilsont, a Munkáspárt vezetőjét bízta meg kormányalakítással.
Wilson nyolc hónapig állt kisebbségi kormány élén, ezután újabb választásokat tartottak.
A mostani választásokon kialakult patthelyzet a brit politikai konvenció alapján azt jelenti, hogy a hivatalban lévő miniszterelnököt, vagyis ezúttal a munkáspárti Gordon Brownt illeti az első kormányalakítási kísérlet joga azzal együtt is, hogy a Labour a második helyre került.
Ha sikerülne is kormányt alakítania, akkor is fennáll az a kockázat, hogy az újjáalakult alsóházban az új Brown-kormány törvénykezési programját az ellenzék leszavazza, ami a kormány bukását jelenti.
Ajánlott linkek:
Teljes káosz a brit választások után (FN.hu)
A Kitekinto.hu elemzése a brit választásokról