Külföld

Nyelvtörvényt és vajdasági autonómiát hozott 2009

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2009. 12. 31. 06:30

Sikereket és kudarcokat is hozott a határon túli magyarok számára 2009. Szlovákia nyelvtörvényt fogadott el és kitiltotta Sólyom Lászlót, Ukrajna ellehetetlenítette a kárpátaljai magyar oktatást, a Vajdaság viszont autonómiát és vízummentességet kapott. Romániában folytatódtak a politikai játszmák: Basescu elnök Orbán Viktorral kampányolt, majd bevette az RMDSZ-t a kormányba.

Ha visszatekintünk arra, hogy a 2009-es év mit hozott a határon túli magyarok számára, valószínűleg a szlovák nyelvtörvény ugrik be először. Az biztos, hogy ez nem a megbékélés éve volt északi szomszédunkkal és a viszony javulását nem segítette elő Sólyom László kiutasítása sem.

Felvidék: a nyelvtörvény kicsapta a biztosítékot

A szlovák parlament még júniusban adott zöld utat az államnyelvtörvény módosításának, majd decemberben – a magyar tiltakozás ellenére – a végrehajtási utasításokat is elfogadták.

A jogszabály szerint minden, nem magánjellegű érintkezésben minden fizikai és jogi személynek a szlovák nyelvet kell használnia, és ha ezzel ellentétesen jár el, két írásbeli figyelmeztetés után 100 és 5000 euró közötti büntetéssel sújtható.

A büntetés befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, ellenkező esetben a büntetés kétszeresét kell kifizetni. A büntetés a “bűntett” elkövetésének észlelése után 1-3 éven belül kiszabható.

A módosítás értelmében minden nyilvános információnak (szóban és írásban) szlovákul kell megjelennie, s csak azután jöhet a másik nyelv, amelynek szó szerint azonosnak kell lennie a szlovákkal. Az írásban megnyilvánuló közlésben a szlovák nyelvű után következő másik nyelvű vagy a szlovákkal azonos, vagy annál kisebb betűkkel engedélyezett.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a sírkövekre a feliratot először szlovákul kell felvésni, és csak ezt követően lehet például magyarul kiírni az adatokat. Azokon a településeken pedig, ahol az adott kisebbség (a magyarság) lélekszáma nem éri el a húsz százalékot, egy magyar nemzetiségű orvos például a magyar nemzetiségű betegével is csak szlovákul beszélhet.

A jogszabály elfogadása ellen a szlovákiai magyar szervezetek és a magyar állam is tiltakozott, érdemi eredmény nélkül. Az ügyet nemzetközi szinten is vizsgálják: az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollaebek már mindkét országba ellátogatott, és tárgyalásokat folytatott. Nem várható azonban, hogy „ítéletet” mond az ügyben.

Sólyomot nem engedték be

A nyelvtörvény miatt amúgy is ellenséges helyzetet tetézte, hogy a révkomáromi szoboravatásra tartó magyar köztársasági elnököt Szlovákia diplomáciai följegyzésben értesítette, hogy a szlovák nemzeti ünnepen nem tudják garantálni biztonságát és nem kívánatos személy az országban.

Sólyom László a Mária-Valéria híd magyar oldalán ezért megállt, sajtónyilatkozatot adott, majd visszafordult. Az eset példátlan volt az Európai Unió történetében, az Európai Bizottság elítélte Szlovákiát. A magyar Külügyminisztérium az Európai Bíróságra vitte az ügyet.

A két ország közötti feszült helyzetet Bajnai Gordon 2009 szeptemberében egy miniszterelnöki találkozóval igyekezett enyhíteni. A Szécsényben tartott megbeszélésen Bajnai és Robert Fico szlovák kormányfő egy közös nyilatkozatban állapodott meg, amely azonban nem hozott érdemi változást az ügyben.

Kárpátalja: ellehetetlenítették a magyar oktatást

Közben Kárpátalján lényegében ellehetetlenítik a magyar oktatást. Bár az ügy nem kapott akkora figyelmet Magyarországon, mint a szlovák nyelvtörvény, szakértők szerint a helyzet annyira súlyos, hogy elsorvadhat a kárpátaljai magyar közösség.

Az ukrajnai magyar és más nemzetiségi iskolákat a következő tanévtől kezdve ugyanis azért nem látják el anyanyelvű tankönyvekkel, mert fokozatosan ukrán nyelvű oktatásra kell átállniuk. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint ezzel ellehetetlenül az ukrajnai magyar oktatás. Ráadásul olyan jogokat vonnak el, amelyek évtizedek óta léteztek, például az oktatás nyelvén lehetett korábban felvételizni.

Az ukrán oktatási rendszer változásai hátrányosan érintik a többi ukrajnai kisebbséget is, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a nyolcmilliós (Vlagyimir Putyin szerint 17 milliós) orosz kisebbség könnyebben ellenáll egy ilyen nyomásnak, mint a 150 ezernyi magyarság, amely ugyanakkor a kisebbségek közül a legkiterjedtebb iskolahálózattal rendelkezik.

Erdély: Basescu játszmái

A romániai magyarságot tekintve 2009 leginkább a nagypolitikai játszmák éveként fogalmazható meg. Míg ugyanis az RMDSZ Traian Basescu elnök ellen politizált, a novemberi elnökválasztáson Kelemen Hunor személyében saját jelöltet állított, a második fordulóban pedig Basescu nagy riválisa, Mircea Geoana támogatására buzdította a magyarokat, addig Orbán Viktor Tusnádfürdőn összebarátkozott Basescuval. Sőt, a Fidesz elnöke kijelentette: ő, ha szavazhatna, a második fordulóban Basescura szavazna.

A két, ellentétes üzenet eredménye az lett, hogy a kormányalakítás miatt is rendkívül fontos választáson a magyarok csekély számban mentek el szavazni. Az elnöki posztot végül ismét Traian Basescu nyerte el, akinek pártja viszont – első sorban a parlamenti matematika miatt – meghívta a kormányba az RMDSZ-t. Ezt a magyar párt pedig olyan szívesen fogadta, hogy elnökük, Markó Béla még a kormánynévsor megszavazása előtt beköltözött miniszterelnök-helyettesi irodájába.

Az egyre inkább eljelentéktelenedő Magyar Polgári Párt vezetője, Szász Jenő ezért a lépésért „politikai prostitúcióval” vádolta meg az RMDSZ-t. Az azonban biztos: a miniszterelnök-helyettesi és három miniszteri (kultúra környezetvédelem és egészségügy) posztot magyarok kaptak.

Az év másik fontos eseménye az EP-választás volt. A magyar szervezetek közös listát állítottak, listavezetőnek pedig a korábban függetlenként bekerült Tőkés Lászlót tették. Az eredmény nem maradt el: az erdélyi magyarok viszonylag nagy számban mentek el voksolni, és végül három helyet szereztek.

Vajdaság: autonómiát kaptak

A határon túli magyarság sorsának alakulását nézve 2009 egyértelműen a Vajdaság éve volt: a szerb parlament autonómiát szavazott nekik, ráadásul decemberben – több balkáni országgal együtt – az EU eltörölte a vízumkötelezettséget is.

2009. november 30-án, több mint egyéves huzavona után, a szerb parlament elfogadta a Vajdaság statútumát. A lépés mindenekelőtt a koalíció fenntartásának érdekéből és bizonyos alkotmányos kötelezettségből fakad, de szerepet játszott benne az EU részéről érkező figyelmeztetés, valamint Szerbia integrációs szándéka is.

A szerb parlament által 2006 őszén elfogadott alkotmány kimondta, hogy Szerbiában két autonóm tartomány van: a vajdasági és a koszovói. Az autonóm tartomány legmagasabb rendű jogi érvénnyel bíró dokumentuma a statútum, amely meghatározza jogait. Ezt az alkotmány értelmében a köztársasági parlament előzetes egyetértése után a tartományi parlament fogadja el.

A legnagyobb ellenző, a Szerbiai Demokrata Párt kifogásai szerint a tervezet nyolc ponton – az alkotmánnyal ellentétben – az államiság elemeit biztosítja a tartomány számára.

Ezek közé tartozott, hogy a tartomány régiók közötti megállapodásokat köthet, és a képviseletet nyithat külföldön, illetve, hogy hivatali célra használható a szerb nyelv latin betűs változata is. Ez utóbbi kifogás némileg mulatságos, ha tudjuk, hogy a Szerbiai Demokrata Párt honlapjának anyaga (a kormánykoalíció két pártjával ellentétben) a cirill mellett latin betűvel is olvasható.

A párt szerint az a passzus, hogy a tartomány határait kizárólag a tartomány beleegyezésével lehet megváltoztatni (ennek nyilvánvaló célja a tartomány védelme a központ esetleges erőszakoskodásával szemben és nem az esetleges kiválás feltételeinek megteremtése) ugyancsak az államiság elemeit hordozza éppúgy, mint ahogy veszélyt jelent az ország föderalizálásának tetten érhető szándéka is.

Mindezek mellett a vajdasági magyarok megkapták a törvényi lehetőséget a kulturális autonómiára. Az ehhez szükséges több mint százezer aláírást már össze is gyűjtötték.

Már nem kell vízum

A december újabb sikert tartogatott a szerb állampolgárságú vajdasági magyaroknak: december 17-től vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba. A szerb külügyminiszter volt az első állampolgár, aki éjfél után vízum nélkül léphetett be országából a schengeni övezetbe Röszkénél. Őt vajdasági magyarok követték.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.