A szlovák államnyelvtörvény módosításai sok ellentmondáshoz vezettek, a törvénnyel kapcsolatos magyar kritikák egy része tisztességes volt és konstruktív, másik része azonban túlzó megállapításokat tartalmazott – jelentette ki Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa Budapesten, a témában rendezett nemzetközi konferencián.
Feladatom, hogy biztosítsam, hogy a kisebbségeket az ilyen törvények ne érintsék hártányosan – mondta, hozzátéve, hogy jelen helyzetben kényes egyensúlyt kell találni a kisebbségek anyanyelvhasználati jogai és az államnyelv használatának jogos igénye között.
Knut Vollebaek üdvözölte a két miniszterelnök szeptember 10-én tett közös nyilatkozatát és azt, hogy mindkét fél kötelezettséget vállalt a szélsőségek és a xenofóbia visszaszorítására.
Nem tekinti magát közvetítőnek
Az EBESZ főbiztosa arra is kitért, hogy nem tekinti magát közvetítőnek, a magyar és a szlovák félnek ugyanis véleménye szerint nincs szüksége közvetítésre, megvannak a saját kommunikációs csatornáik. Az EBESZ felkérés nélkül is megfogalmaz ajánlásokat, ebben az esetben azonban a magyar és a szlovák félnek is igénye volt iránymutatásra – fogalmazott.
Sokszor hallottam, hogy Magyarországon azt mondták, hogy jónak tartom a szóban forgó törvényt, ez azonban nem igaz – jelentette ki. Álláspontom szerint a törvény “nem szükségszerűen mond ellent a nemzetközi normáknak”. Fontos az is, hogy különbséget tegyünk a törvény politikai és jogi aspektusai között – tette hozzá. Az a mód, ahogyan ezeket a módosításokat bevezették, az nem segítette elő a jó politikai atmoszférát Szlovákiában.
Végrehajtási útmutató szükséges
A törvény sok pontja homályos, ezért fontos, hogy gondosan előkészítsünk egy végrehajtási útmutatót, így nem lehet majd félreértelmezni a jogszabályban foglaltakat – jelentette ki.
A törvény az államnyelv megerősítéséről szól és nem a kisebbségekről. Szlovákiának van egy alkotmánya és 1999 óta a kisebbségek nyelvét szavatoló törvénye is. A végrehajtási útmutatás nagyon fontos, meg kell vizsgálni ugyanis, hogy nincs-e szükség az 1999-es kisebbségi nyelvtörvény módosítására annak érdekében, hogy az az új jogszabály figyelembevételével is biztosítani tudja a kisebbségek nyelvhasználati jogait.
A konfliktus megoldásával kapcsolatban az EBESZ főbiztosa kijelentette: Magyarországnak legitim érdeke fűződik a Szlovákiában élő magyarok jólétének és jogainak biztosításához. Ugyanakkor a kisebbségeknek a legnagyobb kárt az okozná, ha megpróbálnánk aláaknázni a nemzeti kormányok azon törekvéseit, amelyeket a saját határaikon belül élő kisebbségeik védelmére hoznak.
Ha Szlovákia és Magyarország, akik mindketten tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak, képtelenek megoldani ezt a problémát, akkor nagyon nagy baj van ebben a világban – fogalmazott. Szeretném, haKirgizisztánban és közép-ázsiai körutam más állomásain már jó példaként tudnám említeni a szlovák-magyar konfliktuskezelést nyelvtörvény-ügyben- zárta szavait Knut Vollebaek.
