Külföld

Bíróság dönthet Sólyom kitiltásáról

admin
admin

2009. 10. 15. 13:46

Magyarország az EU-hoz fordult Sólyom László Szlovákiából való kitiltása miatt; ilyen esetre még nem sok példa volt az unió történetében. Végső fázisként bíróság adhat igazat Magyarországnak.

Magyarország kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottságnál (EB) a köztársasági elnök augusztus 21-én Szlovákiába történő belépésének megtagadása miatt.

A magyar kormány arra kéri a bizottságot, hogy vizsgálja meg, Szlovákia eleget tett-e az uniós jogban előírt kötelezettségeinek, és úgy alakította-e belső jogszabályait, hogy azok alkalmazása megfeleljen az egy tárgyban hozott uniós irányelvnek. A kormány továbbá arra kéri az EB-t, indítson eljárást Szlovákia ellen a közösségi jog megsértése miatt.

Bíróságig is juthat az ügy

A tagállamoknak kötelességük saját jogrendszerükön keresztül biztosítani a közösségi jog végrehajtását. Ha a közösségi jog sérül, akkor az Európai Bizottság a jogsértés megszüntetésére szólíthatja fel az érintett tagállamot, és ha az vitatja az EB jogi álláspontját, akkor az utóbbi akár az Európai Bírósághoz is fordulhat kötelezettségszegés, az uniós közösségi jog megsértésének ügyében.

Valki László nemzetközi jogász, az ELTE jogi karának professzora szerint, ha nagyságrendben nem is, de alacsonyabb szinten már történtek a köztársasági elnök belépése megtagadásához hasonló esetek az EU-ban. A bíróság például megvizsgált egy olyan esetet, amelyben egy magánszemélyről azt állították, hogy egy tagállamban való tartózkodása veszélyeztetné az adott tagállam közrendjét és közbiztonságát. A bíróság ebben az ügyben eléggé megszorítóan értelmezte a területi állam jogi lehetőségeit. Ez az ügy azonban természetesen nem mérhető egy tagállam köztársasági elnöke belépésének megtagadásához.

Felkészületlenül tiltotta ki Szlovákia Sólyomot

A szlovákok ráadásul a hirtelen összetákolt, és a tervezett látogatás délelőttjén átnyújtott jegyzékben nem hivatkoztak konkrét szakaszokra, csak úgy általánosságban felsoroltak néhány uniós és szlovák jogszabályt. Ebből a felsorolásból semmi nem derült ki. Ez persze érthető, hiszen a valóságban nem létezik sem uniós, sem pedig – tudomásunk szerint – olyan belső jogszabály, amely egy ilyen intézkedést legitimálna – véli Valki László. Ha pedig a belső jogszabály mégis tartalmazna valamilyen korlátozó rendelkezést, az egészen biztosan ellentétes lenne a minden tagállamra kötelező uniós irányelvvel.

A nemzetközi jogász elmondta, az eljárás két szakaszból áll. Elsőként az eljárás kezdeményezője, jelen esetben Magyarország az Európai Bizottsághoz fordul és panaszt nyújt be a szlovák állam ellen, mivel az megsértette a 2004-ben elfogadott uniós irányelvet és nem biztosította a személyek szabad mozgását.

Csak megállapítási ítélet születhet

Ezt követően informális eljárás során az EB megvizsgálja a tényállást és kikéri az alperes véleményét. Az EB ezt követően indokolással ellátott jogi véleményt készít, és eljuttatja a feleknek. Ha a kérdéses tagállam ezek után is fenntartaná álláspontját, a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

A bíróság elvben bírságot ítélhetne meg a jogsértővel szemben, de jelen esetben ennek nem lenne értelme, hiszen nem keletkezett anyagi kár, és egyébként sem gazdasági-kereskedelmi jogvitáról van szó. A legsúlyosabb esetben tehát egy megállapítási ítélet születhet, mely felhívná Szlovákiát, hogy tartsa be a 2004-ben a tagállamok által lefektetett irányelveket.

A nemzetközi jogász szerint ennek a döntésnek nem a morális elégtétel lenne a fő célja, hanem a jövőre nézve az uniós normák betartásának kötelező jellegét erősítené. Ez pedig jelen pillanatban a tagállamok közös érdeke is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.