A magyarországi romákkal vállalt szolidaritást az a néhány tucatnyi szlovák állampolgár, akik Magyarország pozsonyi nagykövetsége előtt gyűltek össze hétfőn délelőtt. A gyertyás tüntetés, amellyel a Magyarországon az utóbbi fél évben meggyilkolt romákról emlékezett meg a Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS), békésen, incidensek nélkül zajlott le.
Alexander Patkoló, a RIS elnöke Bajnai Gordon magyar kormányfőnek címzett tiltakozó levelet adott át a nagykövetség diplomatáinak. Heizer Antal nagykövet találkozót kezdeményezett a szervezet képviselőivel, hogy részletesen megvitathassák a feleket érdeklő témákat. A RIS képviselői a meghívást elfogadták.
“Jelenleg Magyarország a visegrádi csoport soros elnöke. Miután a roma probléma egyik kiemelt feladata az elnökségnek, javasoltam, hogy üljünk le, és vitassuk meg. Magyarországon ugyanis nemcsak gyilkosságok vannak, sok pozitív dolog is történik romaügyekben” – fejtette ki a nagykövet. Elmondta: a találkozóra a közeli hetekben kerül sor.
Átgyűrűzéstől félnek
Patkoló a tüntetés előtt újságíróknak azt mondta: attól tartanak, hogy a magyar kormány által állítólag megtűrt támadások Szlovákiába is átgyűrűzhetnek. Ezért szeretnék felszólítani a magyar miniszterelnököt, hogy cselekedjen. „Szeretnénk felrázni a közvéleményt. Nem maradhatunk csendben, mert ha így teszünk, a helyzetet mások még inkább kiélezik” – húzta alá Patkoló.
A romák és a többségi lakosság viszonya jelenleg Szlovákiában is a figyelem középpontjában van. A Slovenská Pospolitost (Szlovák Testvériség) polgári szervezet tüntetését az állítólagos roma terror ellen a kelet-szlovákiai Szentmihályfalván szombaton délután erőszakkal – gumibotokkal és vízágyúval – oszlatta fel a szlovák rendőrség. A roma szervezetek üdvözölték a rendőrség fellépését.
A sokak által szélsőjobboldalinak tekintett Szlovák Testvériség tiltakozó akciója reagálás volt arra az egy hete történt esetre, amelynek során két fiatalkorú roma a helyi futballpályán úgy megvert egy 65 éves férfit, hogy az elveszítette fél szemét. Az év elején gyilkosság is történt a faluban, amelynek elkövetője szintén roma volt.
“Robert Fico kormánya súlyos milliókat költ a romákra, de a törvények betartását nem követeli meg tőlük. Azért vagyunk itt, hogy erre felhívjuk a figyelmet. A helyzet tűrhetetlen” – jelentette ki Marián Kotleba, a Szlovák Testvériség szellemi vezére.
Szlovákiában sem felhőtlen a roma sors
De a Szlovák Testvériségnek nem ez volt az első rasszista indíttatású rendezvénye: 2007-ben a köztársasági elnöki palota előtt tartottak nagygyűlést. Itt a cionista világuralom ellen tiltakoztak, és a romáknak az országból való tömeges kitelepítését követelték. A kormánykoalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Jón Slotd sem nyugtatta meg akkor a kedélyeket. Mint nyilatkozta: „A cigánykérdés megoldása egyszerű: rövid udvar és hosszú ostor kell hozzá.”
Nem ez volt azonban az első incidens a szlovák-roma viszonyban az elmúlt években. Idén áprilisban például kilenc rendőrt azért bocsátottak el, mert cigány fiatalokat aláztak meg. Minderről videófelvétel is készült: ezen a kiskorú, illetve fiatalkorú gyanúsítottakat kutyákkal fenyegetik, egymás megpofozására kényszerítik, majd meztelenre vetkőztetik őket.
Korábban Vladimír Meciar jelentette ki: „Foglalkozni kell a romák szaporodásával, mert ha nem tesszük, húsz-harminc év múlva ők fognak foglalkozni velünk.” 2003-ban polgárjogi aktivisták akkor négy konkrét eseten keresztül mutattak rá arra, hogy a késmárki és a kassai kórházakban a szülő roma asszonyokat akaratuk és tudtuk nélkül sterilizálják. A strasbourgi emberjogi bíróság döntése értelmében Szlovákia köteles kártérítést fizetni a négy roma nőnek, mert – az ítélet szerint – a szlovák igazságszolgáltatás nem biztosította számukra az ügy tisztázásához megfelelő feltételeket.
Szintén 2003-ban Kelet-Szlovákiában éhséglázadás tört ki a romák között, mert a szociális reform idején az állam egynegyedére csökkentette a támogatásokat. A lázongó romák ellen a szlovák kormány odavezényelte a katonaságot.
Rossz életkörülmények
A romák szociális helyzete sem javult az elmúlt időszakban, így nem lehet kizárni, a szociális különbségek miatt a jövőben egyre több probléma lesz. A roma polgárjogi és civilszervezetek már többször felhívták a figyelmet arra, hogy Dušan Čaplovič kisebbségi kormány-alelnökhöz tartozó roma biztosi iroda teljesen passzív, annak ellenére, hogy a szervezetek és az önkormányzatok is rengeteg projektet dolgoztak ki a roma integráció céljával – írja a Felvidék Ma című szlovákiai magyar hírportál.
Mint írják, az Európai Uniónak a romafelzárkóztatásra elkülönített alapjából sem fordított a kormány egyetlen eurót sem oktatási és lakhatási helyzetük javítására. Ezen dolgok tükrében mielőtt a szlovák kormánypárt minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a nyelvtörvényről elterelje a figyelmet, akár azzal is, hogy a magyarországi romatámadásokról beszél, talán már nem kérdés, hogy kinek kellene rendet raknia saját portáján – véli a lap.
kivándorolNának
A szlovákiai romák az elmúlt évtizedekben több hullámban indultak Nyugat felé. Idén Finnországot vették célba: összesen 660 szlovákiai cigány kért menedékjogot Finnországban. A legtöbb cigány kérelmező szociális és gazdasági diszkriminációra és a szkinhedek támadásaira hivatkozva akar ott letelepedni. Az északi ország állítólag azért különösen vonzó a romák számára – annak ellenére, hogy az elmúlt két évben senki nem kapott letelepedési engedélyt, aki Szlovákiából érkezett –, mert az Európai Unión belül ott a legenyhébbek a szabályok, és jók az életkörülmények.
