Külföld

Legyengült unió kulcsait veszik át a svédek

admin
admin

2009. 07. 01. 10:00

A kudarcos cseh elnökség után július 1-jén Svédország veszi át az uniós soros elnöki tisztét. Stockholm, aki a gazdasági válság által legyengített és bizonytalan intézményi háttérrel rendelkező uniót örököl, szén-dioxid adó bevezetését helyezte kilátásba és nagyobb nyomást akar gyakorolni a nemzeti költségvetésekre. Ha a Lisszaboni Szerződés az év vége előtt hatályba lép, akkor ez lesz a történelem utolsó teljes idejű EU-elnöksége.

Az Európai Unió fővárosaiban már türelmetlenül várják, hogy az unió irányítása a cseh elnökségtől, amely vonzotta a bajt, a megfontolt, komoly svédek kezébe kerüljön – írja uniós véleményrovatában az Economist. Stockholm valóban nehéz időben veszi át az EU irányítását, bizonytalanság uralkodik az unió új intézményi szerkezete körül, ráadásul Európa az 1930-as évek óta a legrosszabb gazdasági válsággal küzd. Ennek fényében Svédország elnökségének mottója: „Szembenézünk a kihívásokkal.”

A válságon kívül Stockholm előtt más nehéz feladatok is tornyosulnak. Le kell zárni a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, amely eddig a holland és az ír elutasítás miatt meghiúsult. Le kell vezényelni a bizottság következő elnökének kiválasztását is. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése esetén ezenkívül ki kell jelölni az Európai Tanács első állandó elnökét, valamint az EU első kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét. A svéd elnökség nagy feladata még a koppenhágai éghajlatváltozásról szóló konferencia levezénylése, ahol a remények szerint megszületik a kiotói jegyzőkönyv utóda.

Sok problémát örökölt

A svéd elnökség a tennivalói nagy részét örökölni fogja, mert a 2009 második felében elintézésre váró ügyek többségében már korábban kerültek napirendre. A cseh elnökség nehezen vitte véghez a terveit, mert a kormány a ciklus felénél összeomlott, és az előrehozott választások után egy ügyvezető kabinet vette át a helyét.

Svédország nem árt, ha tanul elődei hibájából, az EU elnökeinek ugyanis gyakran kell előre nem látott válságokkal szembenézniük. Franciaországnak váratlan fejleményekkel kellett megbirkóznia 2008 második felében. Az Oroszország és Grúzia közötti rövid háború és a világgazdasági válság teljes mértékben felborította a tervezett politikai napirendet.

A hármas elnökség új intézményi újítás, amely három egymást követő elnökség szoros együttműködését követeli meg. Ahogy az állandó elnök posztjának létrehozása, ennek az újításnak is az a célja, hogy az unió hat hónapnál hosszabb távon is hatékonyan tudjon tervezni. Ennek keretében 2008. július elseje óta a svéd tisztségviselők együtt dolgoznak francia és cseh kollégáikkal.

Stagnál a bővítés

Ami az uniós külpolitikát illeti, Svédország abban bízik, hogy ősszel feloldhatják azoknak az országoknak a vízumkötelezettségét, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Ez valószínűleg Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát érinti. A Prágában május 7-én indult EU keleti partnerséggel kapcsolatban pedig Stockholm „a végrehajtási fázisra” készül, ahol a tervekben megálmodott szervezetek valósággá válnak – olvasható a svéd EU-elnökség hivatalos honlapján.

A 27 tagú uniónak három hivatalos tagjelöltje van, Horvátország, Macedónia és Törökország, de a csatlakozási folyamat a cseh elnökség alatt gyakorlatilag semmit nem haladt előre – állapítja meg a Financial Times. Svédország hangsúlyozza, hogy az említett országok felkészülésétől függően készek gyorsítani a folyamatot. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint habár Ukrajna uniós tagságának lehetőségét továbbra sem veszik napirendre, a svéd elnökség szabadkereskedelmi egyezményt írna alá az országgal. „Ambíciózus terv, de nem hiszem, hogy teljesen szürreális” – idézi a Financial Times a svéd külügyminiszter szavait.


Nagyobb nyomás a nemzeti gazdaságokra

Svédország arra a nagyarányú államadósságra is fel szeretné hívni a figyelmet, amelyet sok tagállam a válság elleni küzdelem során felhalmoz. Ezért központi kérdés lesz, hogy a tagállamok államháztartását fenntartható szintre állítsák vissza. Svédország nem tagja az eurózónának, költségvetési hiánya mégis kisebb, mint a legtöbb eurózónához tartozó országé.
Fredrik Reinfeldt, svéd miniszterelnök a stabilitás visszaállítása érdekében konstruktív tárgyalásokat akar kezdeményezni a nemzeti költségvetési politikákról. „Közös kiutat kell találnunk, ha szeretnénk visszatérni a stabilitási és növekedési paktum szabályaihoz” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a gazdasági válság miatt jelentős nyomás nehezedik a nemzeti költségvetésekre.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint Svédországot súlyosan érintette a gazdasági visszaesés, GDP-je várhatóan 6 százalékkal csökken. Az IMF ugyanakkor úgy véli, hogy a svéd pénzügyi szervek hidegvérrel kezelték az országot érő gazdasági kihívásokat. Szakértők szerint egy olyan kicsi és nyitott gazdaságnak, amilyen Svédországé, a gazdasági fellendülés mértéke nagyban függ a világ többi részén végbemenő fejlődéstől.

Bevezetnék a szén-dioxid-adót

Svédország emellett úgy látja, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi-rendszere nem elégséges az éghajlatváltozás elleni gyors és hatékony fellépéshez. „Szén-dioxid-adóra van szükség” – jelentette ki Frederik Reinfeldt miniszterelnök nemrégiben, amikor a svédországi pozitív tapasztalatok hasznosításáról beszélt.

Svédország mellett más EU-tagállamok is adót vetnek ki a szén-dioxid-kibocsátásra: Finnország, Dánia és Szlovénia, miközben Franciaország nemrégiben jelezte, hogy 2011-ig szintén szeretné bevezetni.

1990 eleje óta többször megkísérelték egy egységes szén-dioxid-adó bevezetését az EU egész területén, de az sohasem vált valósággá, mivel az olyan országok, mint Nagy-Britannia és Franciaország nem volt hajlandó az adózással kapcsolatos hatáskörét átengedni az EU-nak.

A legfontosabb dátumok

2009. Július 8-10.: a G8-ak csúcstalálkozója az olaszországi L’Aquila-ban.

2009. Szeptember 27.: szövetségi választások Németországban.

2009. Szeptember/Október: a második ír népszavazás a Lisszaboni Szerződésről.

2009. Október: az új Európai Bizottság beiktatása.

2009. Október 29-30.: európai csúcstalálkozó Brüsszelben.

2009. November 1.: az Európai Bizottság első munkanapja.

2009. December 10-11.: európai csúcstalálkozó Brüsszelben.

2009. December 7-18.: koppenhágai éghajlatváltozásról szóló konferencia.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.