Nagyvilág

Szigeteket áldozna Moszkva az üzletért

Oroszország egyre inkább hajlik a Japán által követelt Kuril-szigetek átadására, miközben a háttérben a Gazprom dollármilliárdokról köt szerződéseket. A gazdasági érdekek a Japánnal való jó viszonyt követelik meg, míg a két ország között máig nincs békeszerződés.

Oroszország és Japán között lassan két évszázada húzódik vita a Kuril-szigetek hovatartozásáról. A területi vita ellenére Putyin még első elnökségi ciklusa alatt állított fel egy közös bizottságot a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése céljából, melynek kiemelt szerepét mutatja, hogy az élére a moszkvai főpolgármestert, Jurij Luzskovot ültették.

A bizottság azóta igen sikeresen végzi munkáját: a két ország között lebonyolított kereskedelem folyamatosan rekordokat döntöget. A leglátványosabb közös beruházások az energetikai szektorra koncentrálódnak, nem volt nehéz felismerni, hogy energiaéhsége miatt a szigetország fontos felvevőpiaca lehet Oroszországnak.

Így vált mérföldkővé az orosz-japán kapcsolatokban a Szahalin-2 projekt, amelynek keretében előállított cseppfolyósított földgáz (LNG) 60 százalékát közvetlenül Japán vásárolja meg, és amelynek 10 százalékos részvénycsomagja japán kézben van. Oroszország első cseppfolyós földgáz-üzemének megnyitójára így nemcsak az orosz, hanem a japán politikai vezetés is hivatalos volt, és a második világháború után először lépett japán miniszterelnök, Aszo Taro Szahalin szigetére.

Gazprom itt, Kuril-szigetek ott

A héten Vlagyimir Putyin és több stratégiai fontosságú orosz vállalat vezetője Japánba látogattak, és újabb dollármilliárdokról írtak alá szerződéseket. Bár a két ország viszonyában továbbra sincs a világháborút lezáró békeszerződés, ez nem akadályozta meg, hogy tető alá hozzanak egy egyezményt a nukleáris energia békés felhasználásáról.

Eszerint Oroszország folyamatosan növekvő mennyiségű dúsított uránt szállíthat Japánba, és így 2014-re szükségleteinek 25 százalékát fogja kielégíteni. Mindeközben a Gazprom szerződéseket írt alá a japán gazdasági minisztériummal és több energiacéggel is, melyekkel az orosz-japán energetikai együttműködés új fejezetét nyitották meg. A két fél nekilátott egy Vlagyivosztokból induló, a csendes-óceáni térség államait, így többek közt Japánt is ellátó gázvezeték létesítésének megtervezéséhez – számol be a Kommerszant.

A gazdasági kapcsolatoknál azonban jóval többet várt a japán társadalom Putyin látogatásától. Az orosz kormányfő elmondta, hogy a területi kérdés megoldásán újult erővel fognak dolgozni annak érdekében, hogy még a ma élő generáció életében sor kerülhessen a változásokra – tudósít az Izvesztyija.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az orosz gazdasági érdekek és a japán politikai célok összecsengése belátható időn belül pontot tehet a Kuril-szigetek fölötti vita végére is.

Máig nincs békeszerződés

Már a februári találkozón felmerült az igény, hogy rendezzék a Kuril-szigetek hovatartozásának kérdését, melytől ezúttal az orosz fél sem zárkózott el. A hidegháborús érában először Mihail Gorbacsov mondta ki, hogy a két ország között valóban területi vita van, a Szovjetunió egészen akkorig negligálta a japán követelést.

Japán és Oroszország a két ország politikai kapcsolatai a második világháború után váltak csak igazán fagyossá. A háború során Oroszország rátette a kezét mind az 54 szigetre, melyek közül a négy legdélebbi, a japánok szerint, őket illeti.

A két ország azóta nem tudta a háborút lezáró békeszerződést megkötni, a jaltai és a potsdami konferenciákon született döntések pedig épp annyira voltak elegendőek, hogy mindkét fél azt olvassa ki belőlük, amit ő akar.

Három és egy negyed szigetet adnának?

A ’90-es években aztán több orosz politikus is felvetette a Japán által Északi Tartományoknak nevezett négy sziget hovatartozásának rendezését, de érdemi előrelépés ekkor sem történt az ügyben. Oroszország mindezidáig legfeljebb két szigetet ajánlott a japán félnek, melyet ők mindig visszautasítottak.

Idén áprilisban azonban egy japán diplomata előállt a szigetek fölötti osztozkodás újabb lehetőségével: azt javasolta, területük alapján felezzék el a szóban forgó négy szigetet: Japán kapná meg a három kisebbet, Kunasirt, Sikotant és Habomait, illetve a negyedik, területét tekintve jóval nagyobb sziget, Iturup egynegyedét, melynek fennmaradó háromnegyed része így Oroszországé maradhatna.

A japán diplomata elképzelésétől maga a japán vezetés azonban rögtön elhatárolódott, kijelentvén, hogy továbbra is mind a négy sziget teljes területére igényt tart.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik