Külföld

Franciaország fellázadt a válság ellen

admin
admin

2009. 01. 30. 17:53

„Nem akarunk fizetni a bankárok helyett!“ – ez volt az egyik jelmondata annak a kétszáz tüntetésnek, amely Franciaország-szerte mintegy 2,5 millió embert mozgatott meg, ebből 300 ezret Párizsban az egyik legnagyobb szakszervezeti tömörülés (Confédération Générale du Travail, CGT) adatai szerint. A francia belügyminisztérium jelentése 1 millió 80 ezer tüntetőről szól, akik közül 65 ezren Párizsban vonultak az utcára – adja hírül a Le Figaro.

A demonstrálók védelmet követeltek a munkavállalóknak a válság hatásai ellen. Azonnali lépéseket sürgettek a munkahelyteremtés, a bérek stabilizálása, a szociális ellátás és a közszolgáltatások biztosítása érdekében.

Egyes transzparenseken ez állt: „Tőkeinjekciót az egészségügynek!“ Úton-útfélen felbukkant Nicolas Sarkozy elhíresült fordulata is: „Takarodj, szerencsétlen hülye!“ Ez még 2008 februárjában szaladt ki az elnök száján, amikor egy rendezvényen rövid szóváltásba keveredett egy elégedetlen választópolgárral; ezúttal azonban neki címezték.

Martine Aubry, a francia szocialista párt (PS) első embere üdvözölte a tüntetőket Párizsban. „Amikor Franciaországnak rosszul megy, a szocialista pártnak itt a helye az utcán. Itt vagyunk, hogy támogassuk a franciákat, akik ma kimondták: elég volt“ – hangoztatt csütörtökön.

A nyugdíjasokat is bevonták

A tüntetésekkel egy időben fél Franciaország sztrájkba lépett – olvasható a párizsi napilap híradásában. Az általános iskolák dolgozóinak 48, középiskolai kollégáiknak 28 százaléka szüneteltette a tanítást csütörtökön, állítja a francia oktatási minisztérium, bár a szakszervezetek 68, illetve 60 százalékról tudnak. A tanárok a sorozatos elbocsátások, a versenyképtelen fizetések és a szakma általános leértékelődése ellen léptek fel.

A közalkalmazottak mintegy 26 százaléka függesztette fel a munkát hasonló okokból. Többek között az országos nyilvántartásban szereplő munkanélküliek száma sem került nyilvánosságra csütörtökön a francia munkaügyi minisztérium statisztikusainak sztrájkja miatt.

Letették a tollat a jogászok is: az ügyvitel a francia igazságügyi minisztériumban rendkívül lelassult, sőt „a nullához közelített“ – fogalmaz a Le Figaro. A France Télécom távközlési szolgáltató alkalmazottainak 30 százalékáról volt kénytelen lemondani csütörtökön; ez az arány a szakszervezetek becslései szerint 42 százalék. A francia postások 28 százaléka nem kézbesített küldeményeket.

Az energia- és a bankszektorban nemcsak a munkavállalókat, hanem a nyugdíjasokat is mozgósították a szakszervezetek. Sztrájkot hirdettek a nagy francia autógyárak, a tengeri kikötők, a párizsi tőzsde, de a helikopter-pilóták és a hegyi felvonókezelők érdekképviseletei is.

Járatokat töröltek

Franciaország-szerte fennakadásokat okozott a közlekedési dolgozók sztrájkja is. Nemcsak Párizs, hanem számos vidéki város, így Marseille, Lille, Nizza és Toulouse tömegközlekedése is kiszámíthatatlanná vált, bár a lap jelentése szerint a hálózatok több mint 60 százaléka normálisan üzemelt. A francia államvasutak (SNCF) dolgozóinak 37-41 százaléka sztrájkolt, így a belföldi vonatoknak mindössze kétharmada közlekedett, a nemzetközi vonalakon azonban csak Svájc irányában maradtak ki járatok.

A sztrájkból a légi forgalomirányítók 15 százaléka is kivette a részét, így a francia repterekre érkező vagy onnan induló járatok 70 százalékát törölték. A káosz a főbb autópályák forgalmán is meglátszott: Párizs környékén összesen 200, vidéken további 137 kilométerre rúgott a dugók hossza.

Drága a sztrájk, de megéri

A megbénult közlekedés, a dolgozók kényszerpihenője, a késedelmes termelés azonban veszteséget jelent, mint ahogy a turisták vagy a külföldi befektetők megrendült bizalma is. Máris beindultak a számítások arra vonatkozóan, hogy mennyibe fog kerülni az össznépi sztrájk a francia gazdaságnak.

Valószínűleg a közlekedési szektor sínyli meg legjobban: az SNCF-nek egy egész napos sztrájk 20 millió euró veszteséget okozhat. Párizs és környékének tömegközlekedése pedig akár 50 millió eurós forgalomkieséssel is számolhat – idézi a Le Figaro a Medef munkáltatói szervezet jelentését. A legutóbbi hasonló mértékű megmozdulás idején, 2007 novemberében, Christine Lagarde francia gazdasági miniszter 3-400 millió euróra tette az ország napi összes veszteségét. A tárca forrásai szerint ez az érték a mostani sztrájk esetében is helytálló lehet.

Ennek ellenére a franciák 69 százaléka megalapozottnak tartja a megmozdulásokat egy frissen elkészült felmérés szerint. A baloldali szimpatizánsok 87, a jobboldaliak 54, míg a politikai elkötelezettség nélküliek 58 százaléka érzi magáénak az ügyet. Mindössze a megkérdezettek 26 százaléka fejezte ki nemtetszését. Érdekes adalékul szolgál a Le Figaro online kutatása, amely arra irányult, vajon értik-e a franciák a sztrájk okait. A 39 ezer résztvevő mindössze 32 százaléka válaszolt igennel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.