Külföld

Grúzia nem hajlandó kompromisszumra

admin
admin

2008. 08. 15. 12:32

Mihail Szaakasvili grúz elnök "nem hajlandó kompromisszumra Vlagyimir Putyin rezsimjével", s kitart amellett, hogy Dél-Oszétia, illetve Oroszország támadta meg a dél-oszétiai grúz enklávékat, s a múlt pénteki grúz támadás, a bombázásokat is beleértve, csupán az orosz tankok feltartóztatását szolgálta.

A Kommerszant című orosz lapban
pénteken megjelent interjúban Szaakasvili kijelentette:
tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha
Oroszország visszatér a kiinduló pozícióhoz,
és elismeri az egységes Grúziát és
annak határait (vagyis azt, hogy a kilencvenes évek
elején elszakadt Abházia és Dél-Oszétia
Grúzia része). Megismételte: a dél-oszétiai
orosz katonai akció célja a grúziai rezsim
megdöntése és Grúzia függetlenségének
korlátozása, vagy felszámolása.

Grúzia:
nem támadtunk meg senkit

“Tbiliszi egyáltalán
nem szándékozik Moszkvával tárgyalni
területi épségéről, amelyet Oroszország
megsértett, hanem csakis az agresszor orosz csapatok
kivonásáról. Készek vagyunk megvitatni a
fegyvernyugvást, és miegyebet, de Oroszország
nem ismeri el Grúzia függetlenségét és
területi épségét, s ilyen helyzetben nehéz
tárgyalásokat kezdeni” – mondta. Az elnök
állította: hazugság, hogy Grúzia támadott
volna meg bárkit, hazugság, hogy békés
dél-oszétiai lakosok váltak a grúz
katonák áldozataivá, mert azok nem is
találkoztak civilekkel. Utalt arra, hogy sok háború
ilyen hazugságokkal kezdődik.

Arra a kérdésre
válaszolva, gondolt-e rá, hogy ha megtámadja
Dél-Oszétiát, Oroszországgal kerül
szembe, lényegében beismerte, hogy erre fel volt
készülve. Hosszan beszélt arról, hogy
Oroszország hónapok óta készült erre
a háborúra, s a Grúziával baráti
kapcsolatokat ápoló országok titkosszolgálatai
is jelezték ezt hónapokkal korábban, vagyis
Grúziát nem érték váratlanul a
történtek.

Meggyőződésének adott
hangot, hogy nem volt más választása: Grúziának
meg kell őriznie államiságát és ki kell
szorítania az orosz csapatokat egész Grúzia
határain túlra. “Nem vagyok hajlandó
semmiféle kompromisszumra Putyin rezsimjével” –
mondta. Szaakasvili szerint mindezt Grúzia saját
erejére és barátai segítségére
támaszkodva viszi véghez, és soha nem engedi át
területe egy négyzetcentiméterét sem
Oroszországnak, sem másnak, hanem a végsőkig
fog harcolni.

Megismételte Washingtonban
sietve cáfolt kijelentését, miszerint az
Egyesült Államok nem segélyt küld katonai
repülőgépein, hanem ellenőrzése alá vonja
a grúziai repülőtereket és kikötőket, s ez
igen fontos fejlemény a régiós geopolitikában.
Úgy vélte, Washington azért nem vette nyomban
védelmébe Grúziát, mert “senki nem
számított arra, hogy Oroszország túlmegy
az emberiesség minden határán, s hatalmas kárt
okoz Grúziának”. Végül arra a
kérdésre, nem tart-e attól, hogy miatta globális
konfliktus alakul ki Oroszország és az Egyesült
Államok között, Miheil Szaakasvili így
válaszolt: “Az utóbbi néhány napban
annyi aljasságot láttam már az orosz hadigépezet
részéről, hogy már semmitől sem félek”.

Rice
közvetít

A francia fővárosból
pénteken Tbiliszibe utazott Condoleezza Rice amerikai
külügyminiszter, hogy aláírassa a grúz
elnökkel a már Oroszország és Grúzia
által is elfogadott tűzszüneti egyezményt.

Korábbi nyilatkozata szerint
Rice egyúttal Washington támogatásáról
fogja biztosítani “Grúzia demokratikusan
megválasztott kormányát” a Dél-Oszétia
miatt Oroszországgal kitört fegyveres konfliktusban. Az
amerikai külügyminiszter grúziai látogatása
előtt találkozott Nicolas Sarkozyvel, aki az Európai
Unió soros elnöki tisztségét betöltő
Franciaország államfőjeként hatpontos
béketervben állapodott meg Miheil Szaakasvili grúz
és Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel tbiliszi és
moszkvai tárgyalásai eredményeként.
Sarkozy és Rice csütörtöki megbeszélésüket
követően a tűzszüneti egyezmény “haladéktalan”
aláírására szólították
fel mindkét felet.

A francia elnök úgy
nyilatkozott, hogy az amerikai külügyminiszter visz magával
néhány dokumentumot, amelyek révén
megszilárdulhat a tűzszünet, és megkezdődhet az
orosz csapatok visszavonulása.Sarkozy előzőleg tájékoztatta
Rice-t a Moszkvában és Tbilisziben folytatott
tárgyalásairól, amelyek eredményeként
a szemben álló felek jóváhagyták a
béketervet, de Szaakasvili pontosításokat
követelt, és nem volt hajlandó aláírni
a megállapodást – fűzte hozzá Sarkozy. Magas
rangú párizsi külügyi forrás szerint
Rice nem visz új dokumentumot Szaakasvili elnöknek, de a
Sarkozyvel és Bernard Kouchner francia külügyminiszterrel
folytatott megbeszélései nyomán “bizonyos
kifejezéseket” tisztázni fog a béketervben.

Lassan normalizálódik a
helyzet?

Az orosz rendkívüli helyeztek minisztere
csütörtökön későn este arról
számolt be, hogy Chinvaliban sok helyen már van áram
és kenyér, péntektől lesz víz, fogható
lesz három orosz tévécsatorna és működik
a mobiltelefon-hálózat. Szergej Sojgu elmondta:
lassacskán normalizálódik a helyzet
Dél-Oszétiában.

Áram csupán Chinvali
egyes részeiben van egyelőre, s ehhez 128 kilométernyi
– az orosz állami tartalékokból oda szállított
– új vezetéket kellett beépíteni. A város
számos pontján megsemmisültek a trafóállomások,
s ezeket le kell cserélni, vagy ki kell javítani. Sojgu
elmondta: a térségben működő két
mobilszolgáltató egyikének központja
Tbilisziben van. Ezt egyelőre nem tekintik elég
megbízhatónak, ezért a másikra
támaszkodnak.

A gázt Dél-Oszétia
Grúziából kapja, most vizsgálják,
hogy be lehet-e indítani a gázszolgáltatást.

Sojgu közlése szerint
naponta 120 tonna élelmiszert, építőanyagot és
közszükségleti cikket szállítanak
Dél-Oszétia székhelyére. A minisztérium
1700 munkatársa dolgozik a helyszínen, és
hamarosan odaérkezik 2000 építőmunkás.

A miniszter elmondta: a két
legsürgetőbb feladat most a menekültek áttelepítése
sátortáborokból szilárd épületekbe
és a sátrak elbontása, s egy központ
létrehozása, ahol kifizethetik az orosz kormány
által nyújtott szociális támogatást
és a kártérítéseket az
elszenvedett károkért. A találkozóról
pénteken beszámoló jelentések szerint
Medvegyev elnök érdeklődött, hogy nincs-e szükség
további pénzeszközökre a dél-oszétiai
helyzet normalizálásához, de azt a választ
kapta, hogy az e célra elkülönített pénz
egyelőre elegendő.

—-Koszovói párhuzam?—-

Koszovó elszakadása Szerbiától alapvető befolyással volt a jelenlegi grúziai helyzetre – állítja a cseh államfő. Václav Klaus a Mladá Fronta Dnes pénteki kiadásában, a szerkesztőség e-mailban feltett kérdéseire válaszolva egyaránt élesen elítélte Grúzia Dél-Oszétia elleni támadását, az ottani civilek lemészárlását, valamint a masszív orosz ellentámadást is. A cseh elnök ugyanakkor elutasította, hogy párhuzamot vonjanak a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek 40 évvel ezelőtti csehszlovákiai bevonulása, valamint a mai grúziai helyzet között. A kaukázusi fejlemények mélyen nyugtalanítanak – szögezte le Klaus, aki most első ízben mondott véleményt a grúziai eseményekről.

“Nem szeretnék a divatos árral úszni, hogy Grúzia aranyos, Oroszország pedig rossz” – reagált az államfő a bírálatokra csütörtökön este a Rádio Cesko rádióadónak adott rövid interjújában. Leszögezte: a helyzetet egy mondattal nem lehet megmagyarázni, hosszabb anyag elkészítésére pedig eddig nem volt ideje. Klaus az interjúban elhatárolta magát a lengyel, az ukrán és a balti kollégáktól, akik Tbiliszibe utaztak és közös nyilatkozatban Grúzia mihamarabbi NATO-tagsága mellett érveltek, nehogy az ismét az orosz agresszió céltáblájává váljon.

“Az az álláspont, amelyet négy kollégám – a balti országok elnökei beleértve a lengyel elnököt is – fejtett ki nyilatkozatában, nem egyezik az én véleményemmel” – hangsúlyozta Klaus. A Mladá Fronta Dnes kérdéseire adott válaszaiban Klaus ugyanakkor elutasította a grúziai események összehasonlítását Csehszlovákia Varsói Szerződés általi lerohanásával 1968 augusztusában.”Ezt nem lehet összehasonlítani. Csehszlovákia akkor nem támadta meg Kárpátalját, a megszállás nem volt válasz a mi támadásunkra. Dubcek nem volt Szaakasvili” – magyarázta a cseh államfő.

Alexander Dubcek 1968-ban Csehszlovákia Kommunista Pártjának első titkára volt, a Varsói Szerződés katonai akciója a “prágai tavaszként” ismert reformmozgalmat törte derékba.

Václav Klaus ezzel lényegében Mirek Topolánek miniszterelnök és Karel Schwarzenberg külügyminiszter állásfoglalásaitól is elhatárolta magát. Mindkét cseh politikus ugyanis a napokban párhuzamot vont az 1968-as csehszlovákiai és a mostani grúziai konfliktus között.

A cseh államfő azt állítja, hogy a grúziai helyzetet Koszovó elszakadása Szerbiától alapvető módon befolyásolta. “Koszovó elszakadásával Oroszország nagyon komoly érveket kapott akciója igazolásához. Attól tartok, hogy ennek az előzménynek (Koszovó) a következményeivel még hosszú ideig szembesülni fogunk, és nemcsak a Kaukázusban” – fejtette ki Klaus. Arra a kérdésre, hogy a Grúzia elleni orosz katonai akció érvet jelent-e az amerikai radar csehországi telepítéséhez, Klaus leszögezte: “Amennyiben a Cseh Köztársaság az amerikai radarállomást nem tekinti Oroszország elleni katonai berendezésnek – és én ezt a véleményt osztom -, akkor a grúziai konfliktus és a radar között nincs semmiféle összefüggés.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.